Magyar Gambrinus, 1906-1907 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1907-05-20 / 10. szám
2 MAGYAR GAMBRINUS 1907. május 20. nem is értékelhető körülmény, hogy a sörfogyasztás nagy emelkedésével a sörgyárosok nem képesek a megrendeléseknek idejében eleget tenni. Az ország minden részéből érkeznek hozzánk panaszok, hogy a sörüzletek néha napokig szünetelnek, mert hol az egyik, hol a másik sörgyáros a megrendeléseknek pontosan eleget tenni nem igen tud. Hogy a sörüzleteknél, melynek bázisát s úgyszólván életföltételét a feltétlenül pontos szállítás képezi, hogy az üzem egy órára se szakadhasson meg, — mit jelent a pontatlan szállítás, azt szakértők előtt bővebben fejtegetni felesleges. Az az üzleti rezsi, mely jelenleg a sörkereskedelmet az összeroskadással fenyegeti, a pontatlan szállítás következtében még inkább fokozódni fog, mert azon idő alatt, mig az üzlet sör hiányában szünetel, nemcsak a bevételtől esünk el, de nagy kár ér bennünket annak révén is, hogy a szünetelés ideje alatt drágán fizetett munkásszemélyzetünk munkaereje és értéke is kiaknázatlanul hever. Pedig a közel jövőben e mizériáknak szinte állandósulása várható. Legalább erre vallanak az üzleti viszonyok s a közgazdasági tényezőknek várható közrehatása. Az olasz bor behozatalának megnehezítése nemcsak a bor árának emelkedését vonta maga után, de a sörfogyasztás emelkedését is s ez az oka főleg annak, hogy sörgyárosaink a fokozott megrendeléseket ellátni képtelenek, ami végeredményében a detail-sörkereskedelmet sújtja az által, hogy a detail-sörkereskedés néha napokig szünetel. Mindezen érveléseink meggyőzően s meg nem cáfolhatóan szólanak a mellett, amit már elmúlt számunk vezető cikkében is bizonyítottunk, hogy ha csak exisztenciánkat nem akarjuk a legválságosabb helyzetbe sodorni, a palacksör árának emelése elől többé ki nem térhetünk. Azt az egy fillért, amelylyel egyre fokozódó üzleti rezsink fedezésére a sör árát palackonkint emeljük, a fogyasztó közönség meg sem érzi, mig e minimális áremeléssel részben fedezhetjük azon vesztességeket, melyek az árak általános emelkedésével újabb időkben a sörkereskedelmet érték. E sorainkat annál is inkább ajánljuk megsziv- lelésre, mert már a közel jövőben várható az is, hogy sörgyárosaink is kénytelenek lesznek áraikat emelni s amit most nem teszünk meg a magunk érdekében, meg kell tennünk majd a viszonyok kényszerítő hatása alatt. Ismételjük, hogy az exisztenciánkat nagy válsággal fenyegető veszteségek ellen való jogos és méltányos védekezést senki sem minősítheti kapzsiságnak, mérték nélküli nyerészkedési vágynak, a nagyközönség kizsákmányolásának, hanem minden tárgyilagosan ítélkező a szociális és közgazdasági viszonyok gyökeres átalakulásának tudja be. Tagadhatatlan, hogy e minimális áremelés is kezdetben némileg hátrányosan fogja érinteni a sörkereskedelmet, de ha nagy összetartással és egyértelműséggel fogunk eljárni s különösen ha sikerül elhárítanunk a tisztességtelen verseny emelte akadályokat, a reakció is csak múló, pillanatnyi lesz. A közel jövő fogja bebizonyítani soraink nagy igazságait ! fiz uj német vámtarifa hatása az árpa-, maláta- és komlóbevitelre. Az 1906. március hó 1-én életbelépett uj német vámtarifa, amelyről hatálya előtt általánosságban az volt a meggyőződés, hogy Magyarország és Ausztria német- országi sörárpa-exportját hátrányosan fogja befolyásolni, nemcsak hogy nem hatott csökkentőleg, de sőt a kivitel 1906-ban nagyobb volt, mint az előző évben. Jóllehet 1905-ben, a métermázsánként 2 márkáról 4 márkára felemelt vámtarifa-illeték elvártában, különösen az Elba- hajózás beszüntetése előtt, Németországba igen nagy tömegű malátaárpa vitetett be, amelylyel az érdeklődők a régi kisebb vámtarifa mellett minél bővebben igyekeztek magukat ellátni s a minek következtében a magyarországi és ausztriai import 3,364.808 mm.-t tett ki, szemben az 1904-ik év 2,087.836 mm. bevitelével, a magyarországi és ausztriai export nem szállt alá 1906-ban, amennyiben 3,307.017 mm.-ra rúgott, tehát tekintélyes mennyiségű volt, kerek 1,219.181 mm.-val több, mint 1904-ben, amikor a vámtarifái illeték felemeléséről még nem tudtak. 1906. januárjában és februárjában, a régi 2 márkás vámilleték mellett, 1,011.203 mm. hozatott be; mig a többi 2,295.814 mm. magyarországi és ausztria sörárpa, március 1-től kezdve, a felemelt 4 márkás vámilletékkel vámoltatott el. A folyó év januárjában, amely hónapban most is, mint rendesen, beszünt az Elba-hajózás, Magyarországból és Ausztriából 265.348 mm. sörárpa importáltatott Németországba, mig 1906. hasonló időszakában 209.168 mm., tehát jóval kevesebb. Az elért számok nyilvánvalóan bizonyítják, hogy a magyar és osztrák árpa, a német- országi finomabb sör főzésére, még ma is, dacára a magasabb vámilletéknek, nélkülözhetlen cikk. A magyarországi és ausztriai sörárpakivitelben - jelenti hamburgi konzulátusunk - 1906-ban természetszerűen fontosabb momentumok állapithatók meg. A német árpatermés, ámbár gazdagon ütött be, minőségileg azonban igen sok kívánnivalót hagyott hátra, úgyhogy ez évben aránylag nagyon csekély prima malátaárpát tudott Németország maga produkálni. Ennek folyományaként, élénkebb keresletben állott a magyar és ausztriai jobb minőségű árpa, amit, tekintettel a magyarországi és csehországi jó termésre, nagy tömegben vittek is be. A dániai sörárpa, amely jó minősége és a magyar és osztrák árpánál olcsóbb volta miatt igen kedvelt a németországi sörfőzők- nél, 1906-ban a versenyből erősen kiszorult, miután ez a termény minőségileg sokkal hátrább állott a magyarországi és ausztriai sörárpánál s ezenfelül még magas is volt az árjegyzése. A dániai bevitel 1906-ban 264.596 mm. volt, 55.387 mm.-val kevesebb, mint az előző évben.
