Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-04-13 / 7. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELO már évek óta csak szőkébb keretek között folytatja s ezen üzletág a társaság óvatos üzletpolitikája folytán ez évben is némi nyereséget hozott. A betörés biztosítási üzletágban szerzett kedvező tapasztalatok az üzletállomány fokozott fejlesztésére sarkalták a társaságot, ami az elmúlt évben is eléggé sikerült. Az életbiztositási üzletág további fejlesztésére a társaság a lefolyt évben is kiváló gondot fordított s fokozott munkássága, valamint a biztosítási feltételeknél és díjtáblázatoknál életbeléptetett időszerű újítások következtében az életbiztositási uj szerzemények a pangó gazdasági helyzet és rossz pénzügyi viszonyok dacára is túlhaladták az előző év szerzeményének összegét. Noha a társaság gazdag tartalékainak elhelyezésére szolgáló elsőrendű értékpapírok tőzsdei árfolyama az általános, súlyos gazdasági helyzetfolytán jelentékenyen alászállott, az esztendőkön át következetes előrelátással és óvatossággal külön e célra gyűjtött tartalék egy részéből az évi üzleteredmény mindennemű megterhelése nélkül is fedezetet nyertek a különben csak átmeneti jellegű árfolyamkülönbözeti összegek. Az 1912. évi üzleteredmény a válságos gazdasági helyzet dacára is a legjobb, a melyet a társaság ötvenöt évi fennállása óta eddig elért. A zárszámadás 5,413.333 korona 26 fillér tiszta nyereséget tüntet fel, s az igazgatóság indítványozta, hogy az alapszabályszerü levonások után fen- maradó 3,500.688 korona 21 fillérből részvényenkint 800 korona, összesen 3,200.000 korona fizettessék ki osztalék gyanánt, a még rendelkezésre maradó összegből pedig — az alapszabályszerü 108.266 korona 66 fillér ezidei hozzájáruláson kívül — további 100.000 korona a tisztviselői nyugdíjalap és az alapszabályszerü 541.333 korona 33 fillér ezidei hozzájáruláson kívül további 200.688 korona 21 fillér a külön tartalék gyarapítására fordittassék. A közgyűlés az igazgatóság jelentését egyhangúlag tudomásul vette, az igazgatóság indítványait elfogadta s a fölmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadta. Jóváhagyta még a közgyűlés az igazgatóságnak és a választmánynak az alapszabályok értelmében közhasznú célokra fordítandó 27.066 korona 66 fillér felosztása iránti együttes javaslatát. Végül, a felügyelő bizottság tagjainak mandátuma lejárván, abba újból egyhangúlag beválasztották : Berzeviczy Albertet, Burchard-Bélaváry Konrádot, Németh Tituszt, Radvánszky Géza bárót és Üchtritz Zsigmond bárót. Háziasszony. Az apró csirkék gondozása. Az egy tyuk alá rakott tojásokból tudvalevőleg nem egyszerre kelnek ki a csirkék, hanem sokszor az első és utolsónak kikelése közt 24 óra is eltelik. Hogy a tyuk mindvégig nyugodtan ülve maradjon a tojásokon, a kikelt csirkéket, miután megszáradtak, ki kell alóla szedni, kivévén egyet, melyet alatta kell hagyni. Az elvett csirkék egy kosárba helyezendők s be- takarandók. A tyuk elé vízbe áztatott árpát kell átállítani. Az apró csirkéknek az első 24 óra alatt semmi támplálékot sem kell adni. Első táplálékul édes tejben áztatott köleskását nyújtsunk nekik, mely igen könnyen emészthető és tápláló. Néhány- nap múlva már nem kell a kölest tejben áztatni, hanem a tejet külön állítjuk eléjök. Nagyon kell azonban vigyázni, hogy a tej az első napokban meg ne savanyusodjék. Ha a csirkéknek az első 14 nap alatt hangyatojást adhatunk felváltva, ezáltal fejlődésüket nagyon elősegítjük. Nyolc napos korukban már összevágott tojást is adhatunk nekik, mihez naponkint 25 csirkére egy-egv kanál csontlisztet keverhetünk, mely a növést, különösen pedig a csontképzést hathatósan elő segíti. Egy kis saláta vagy fű szintén jó szolgálatokat tesz a csirkéknél. Természetes végre, hogy az eső és általában nedvesség ellen kellő védelemről kell gondoskodni a csirkék részére. A magyar búza dicsérete. Egyik előkelő angol lap egy hosszú tanulmányt közölt mostanában a világ különböző búzáiról. Sorra veszi az összes országok búza minőségeit és azokat a nemzetközi malomipar szempontjából megbírálja. — A magyar búzáról csak igen mellesleg emlékezik meg az illető cikk s ezeket Írja: — Bár a magyar búza sohasem kerül Angliába, mégis annak megemlitését nem mellőzhetjük, mert bátran állíthatjuk, hogy az összes, őrlésre kerülő búzák között a legjobb. A vetőmag, a télen igen hideg, nyáron pedig nagyon meleg éghajlat, a csapadék kiadóssága és rendszeressége, egy olyan búzát termelnek, amely nemcsak igen szépszinü, a liszttermelés tekintetében igen kiadós és igen sikerdus, hanem a legkitűnőbb és legizletesebb kenyeret is szolgáltatja. A legkitűnőbb minőségek a tiszai, bánsági és bácskai búzák, amelyeknek minőségi súlya igen gyakran eléri bus- helenként a 66—67 fontot. A háború. — Montenegró henceg a hatalmakkal szemben is. — Bizony háború! Hiszen Szerbia sem vonja vissza csapatait Albániából. Szkutari osztroma hol szünetel, hol dühhel folyik. Európa hadihajói ott cirkálnak Montenegró orra előtt. És azt üzentetik a nagyhatalmak a kicsi Montenegrónak, hogy: — Állj 1 Szüntesd meg a háborút, teljesítsd követelésünket. Különben! És Montenegró? És Nikita? Akinek alig akkora az országa, mint egy magyar megye. Aki egy maroknyi hadsereggel, melyet összekoldult pénzen szerelt fel és tart fenn, ime dacol a nagyhatalmakkal. Sőt hencegve tanítja ki a nagy hatalmakat, hogy mi a kötelességük. És mit kell tenniök. Tanít. De úgy látszik, végső helyzetében, siralomházába bódulva beszél és tesz, mikor azt hiszi, hogy ő nagyhatalmi gőggel és tekintéllyel követelhet magának valamit. Valamit, mindent. Különben nem akar élni. Mint valami ujabbkori (modern) ember, aki vagy eléri amit agyréme kibécézett, vagy nem akar élni. Hát ilyen lelki állapotban felel Európának. Európa pedig tudja, hogy vajmi kevés az, amit Nikita és Montenegró veszthet. Ő legfeljebb Montenegrót vesztheti. Európa meg Montenegró hóbortja kapcsán elvesztheti — békéjét, millió embert, milliónyi vagyont és országok kulturális érdekeit. Ezért henceg. Ezért üzengeti a cirkáló hadihajók vezérének, az angol admirálisnak, hogy Európa nevetséges helyzetbe kerüli. Nehéz helyzetbe bizony! Mert bár a hadihajók tüntetése, a közös megegyezés valami összhangzó koncertet, muzsikát hallat, tudja már Európa is, hogy a főpatrónus, az atyuska itt a mumus. Nem is Montenegrónak kellene hát üzentetni, hiszen ő csak olyan strómán. Hanem Szerbiának. Szkutarinál sem Montenegró áll a nagyhatalmakkal szemben. Péter királynak, a szerbeknek kellene egy komoly szót szólani: Hogy hívja haza hadseregét. A montenegrói szúnyogot kergetik. Pedig a szerb darázs garázdálkodik. Az Adria kérdése körül van a csomó. Szerbia
