Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-30 / 5. szám

8 MAGYAR FÖLDMIYELŐ dokolva talalta 5t a szobában. Segítségére sietett, de az asszony egy félóra múlva meghalt. A vizsgálat megállapí­totta, hogy az óvónő éhen halt, bár az asztalflókjóban 1100 korona készpénzt találtak. — Hármas ikrek. Tóth Mihályné ballószögi- pusztai lakos hármas ikreknek adott életet. Mind a három gyermek: egy leány és két flu, él. Tóthnénak az édes anyja is egyizben hármas ikreket szült. Tóth Mihályné, aki nap­számos férjével nagy szegénységben él, most a városhoz folyamodott segélyért. — Nagy tűz a vidéken. Mohács községben a Horhinger-féle kis sörgyárban tűz ütött ki s a gépház és a hordókészlet elpusztult. A kár mintegy 30.000 korona. — Ma délben kigyuladt a Pécsi mezőgazdasági és sörgyár- részvénytársaság nagy épülete. A láng elhamvasztotta a kádárműhelyt, a hordó és üvegraktárt és a kézi gépeket. Az összes tüzoltótestületek kivonultak és óriás munka után sikerült is a tüzet lokalizálni. A kár mintegy 120.000 korona, melynek nagy része biztositás utjáii megtérül. A sörgyár üzeme zavartalanul tovább folyik. i Olvasókör. Török-világ Magyarországon, Irta: Bodnár Gáspár. * A gondviselés embere. Az emberek elvesztették lelkesedésöket. Csüg- gedés és valami megmagyarázhatatlan levertség bo­rult a szivekre... Annyi baj és gond után most már a legnagyobb baj lett a törökök részéről fenyegető állandó veszedelem. A gondviselés azonban a nagy veszedelemben nagy segítséget adott. Férfiút támasztott, akinek meg­jelenése lelket öntött a csüggedőkbe; aki megál­lította a törököt diadalutjában és a magyarnak vitézségét az egész keresztény világ előtt tisz­teidé tette. Ez a férfiú, a gondviselésnek ez a kiváló em­bere: Hunyadi János volt. Hunyadi Jánosnak ősei nem voltak nagyhirüek. Származásáról, gyermek- és ifjúkoráról alig tudunk valamit. Atyja erdélyi nemes ember volt. Mikor be­hunyta szemeit, a drága rokonok kizavarták gyá­moltalan özvegyét ősi birtokából. Nehéz gonddal nevelte tehát fiát; még nem is tanitatthatta főne­mesi módra; hanem annál többet fáradozott azon, hogy János szivében az Isten és a haza iránti sze­retet mély gyökeret verjen. János mint ifjú — igy tartja a hagyomány — István szerb fejedelem udvarába került. Itt úgy ki­tűnt vitézségével, hogy Zsigmond király egy alka­lommal vendégségben járván Szerbiában, magával hozta hazánkba Jánost és őt igen megszerette. Egye­nes észjárása, igazságot szerető szive, vitézsége csak­hamar magára vonta a figyelmet. Albert király idejében már kiemelkedett a maga ismeretlenségéből a szegény ember. A husziták, majd a törökök ellen vívott csatákban a Hunyadi név már hires lett. Ekkor már Szörényi bán volt. Az Albert király halála utáni mozgalmakban már nagytekin­télyű ember volt és sokszor ő utána indultak; mert ismerték nemcsak vitézségét, hanem okosságát és bölcs belátását is. I. Ulászló nem is késett őt erdélyi vajdává kinevezni. Hunyadi ekkor már ötven éves volt. Tapasz­talatokban gazdag, erélyességben és önfeláldozás­ban páratlan. A törökök legnagyobb réme és a ma­gyar nemzet, sőt az egész keresztény világ egye­düli reménysége volt. Mint villám jelent meg, és legtöbbször várat­lanul, a legnagyobb veszélyekben. A török tábor­ban félelmetes volt a neve. Nevére összerezzent a legbátrabb török vitéz is, és emlékezetben maradt, hogy a török anyák a Hunyadi nevével ijesztették a siró gyermekeiket. Mezid bég az 1442-ik év tavaszán betört Er­délybe. Lépes György erdélyi püspök ugyan Szent- Imrénél útját akarta állani; de a nagyszámú török­kel szemben mit tehetett? A lelkes kis székely csa­pat lemészároltatott. — A török érezvén erejét, Sze- bent fogta ostrom alá. Hunyadi sietett Szeben megmentésére. A török értesült Hunyadi érkezéséről. Jól ki­tudakolta a török vezér Hunyadi alakját, ruháját, paripáját. Kiválasztá legderekabb katonáit, aztán el­kezdett neki magyarázni, hogy Hunyadinak milyen a termete, arca, ruhája, lovaglása, fegyverzete és igy tovább, »Támadjátok meg a magyar sereget — mon­dotta tovább, — de ne ügyeljetek arra, győztök-e vagy haltok, csak ti Hunyadira vessétek magatokat. Hozzátok ide nekem azt az embert élve, vagy halva; nagy lesz jutalmatok!« A magyar táborban erről nyomban értesültek. Aggódás szállta meg a főurak lelkét. Féltették Hunyadit. ... És ime a pillanatban előáll Kemény Simon... Hunyadinak ruháját, lovát és fegyverzetét kéri. Hiába­való minden szabadkozás! Kemény Simon felölté Hunyadi ruháját és fegyverzetét, igy indultak a csatába. Az ütközet rendkívüli heves volt. Mikor meg­látták a törökök Kemény Simont, — őt az igazi Hunyadinak tartván, — egész erejűkkel neki támad­tak. Kemény Simon hősies bátorsággal sújtotta a megvadult törököt; de végre ő is — elesett. E pil­lanatban az igazi Hunyadi a török had másik szár­nyára csapott, mire az egész török serek összebo­nyolódott e rettenetes harcban, mely a török futá­sával végződött. Mezid bég, fiával együtt, a csata­téren maradt. A szerkesztő telefonja. Domahida. Köszönjük szives üdvözletét. A tovább folytatás véletlenül történt. Megtartás esetén még két korona jár 1914. jan. 1-ig. — Számost. Sorsjegyek iránt való kérdezősködésre a mai számtól kezdve nem is felelünk. Mi sorsjegyekkel, főleg osztálysorsjegyekkel nem foglalkozunk. • — Vidéki. Hát bizony az az ügy függ most is, mint Moha­med koporsója. Mi, az Irodalmi kör a kifizetés után maradt összeget az írod. k. tulajdonának tekintjük s azon összeggel a lap leszámolásánál mint tulajdonunkkal fogunk elbánni vagy elválni. Ez bizonyos. Ha azonban a magas adakozó kijelenti, hogy azt az összeget a P-ny«-nak adja és úgy értelmezi; akkor természetesen mi is feladjuk a várat. De elébb nem. Ott törni kell úgy látszik valaminek vagy vala­kinek. — Gazda. Bélyegköteles. Egy korona. Ügyvéd végez­heti csak. — Almás. Munkásközvetitő. Alispáni hivatal. Szolgabiróság. — Endre. Nem közölhető. Hiszen tavasz van. A jégvirágok ideje elmúlt, — Nagykároly. Lehet, hogy felelünk reá. Meg nem tudjuk. Több ott a jóakarat, mint a tapasztalat. Egyoldalú. Egyéni ismeretségeket és meglátáso­kat általánosít. Nevek kiválogatása és testületek megneve­zése is tulló a célon. ^ /Y /y /t MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.-*

Next

/
Thumbnails
Contents