Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-03-30 / 5. szám
8 MAGYAR FÖLDMIYELŐ dokolva talalta 5t a szobában. Segítségére sietett, de az asszony egy félóra múlva meghalt. A vizsgálat megállapította, hogy az óvónő éhen halt, bár az asztalflókjóban 1100 korona készpénzt találtak. — Hármas ikrek. Tóth Mihályné ballószögi- pusztai lakos hármas ikreknek adott életet. Mind a három gyermek: egy leány és két flu, él. Tóthnénak az édes anyja is egyizben hármas ikreket szült. Tóth Mihályné, aki napszámos férjével nagy szegénységben él, most a városhoz folyamodott segélyért. — Nagy tűz a vidéken. Mohács községben a Horhinger-féle kis sörgyárban tűz ütött ki s a gépház és a hordókészlet elpusztult. A kár mintegy 30.000 korona. — Ma délben kigyuladt a Pécsi mezőgazdasági és sörgyár- részvénytársaság nagy épülete. A láng elhamvasztotta a kádárműhelyt, a hordó és üvegraktárt és a kézi gépeket. Az összes tüzoltótestületek kivonultak és óriás munka után sikerült is a tüzet lokalizálni. A kár mintegy 120.000 korona, melynek nagy része biztositás utjáii megtérül. A sörgyár üzeme zavartalanul tovább folyik. i Olvasókör. Török-világ Magyarországon, Irta: Bodnár Gáspár. * A gondviselés embere. Az emberek elvesztették lelkesedésöket. Csüg- gedés és valami megmagyarázhatatlan levertség borult a szivekre... Annyi baj és gond után most már a legnagyobb baj lett a törökök részéről fenyegető állandó veszedelem. A gondviselés azonban a nagy veszedelemben nagy segítséget adott. Férfiút támasztott, akinek megjelenése lelket öntött a csüggedőkbe; aki megállította a törököt diadalutjában és a magyarnak vitézségét az egész keresztény világ előtt tiszteidé tette. Ez a férfiú, a gondviselésnek ez a kiváló embere: Hunyadi János volt. Hunyadi Jánosnak ősei nem voltak nagyhirüek. Származásáról, gyermek- és ifjúkoráról alig tudunk valamit. Atyja erdélyi nemes ember volt. Mikor behunyta szemeit, a drága rokonok kizavarták gyámoltalan özvegyét ősi birtokából. Nehéz gonddal nevelte tehát fiát; még nem is tanitatthatta főnemesi módra; hanem annál többet fáradozott azon, hogy János szivében az Isten és a haza iránti szeretet mély gyökeret verjen. János mint ifjú — igy tartja a hagyomány — István szerb fejedelem udvarába került. Itt úgy kitűnt vitézségével, hogy Zsigmond király egy alkalommal vendégségben járván Szerbiában, magával hozta hazánkba Jánost és őt igen megszerette. Egyenes észjárása, igazságot szerető szive, vitézsége csakhamar magára vonta a figyelmet. Albert király idejében már kiemelkedett a maga ismeretlenségéből a szegény ember. A husziták, majd a törökök ellen vívott csatákban a Hunyadi név már hires lett. Ekkor már Szörényi bán volt. Az Albert király halála utáni mozgalmakban már nagytekintélyű ember volt és sokszor ő utána indultak; mert ismerték nemcsak vitézségét, hanem okosságát és bölcs belátását is. I. Ulászló nem is késett őt erdélyi vajdává kinevezni. Hunyadi ekkor már ötven éves volt. Tapasztalatokban gazdag, erélyességben és önfeláldozásban páratlan. A törökök legnagyobb réme és a magyar nemzet, sőt az egész keresztény világ egyedüli reménysége volt. Mint villám jelent meg, és legtöbbször váratlanul, a legnagyobb veszélyekben. A török táborban félelmetes volt a neve. Nevére összerezzent a legbátrabb török vitéz is, és emlékezetben maradt, hogy a török anyák a Hunyadi nevével ijesztették a siró gyermekeiket. Mezid bég az 1442-ik év tavaszán betört Erdélybe. Lépes György erdélyi püspök ugyan Szent- Imrénél útját akarta állani; de a nagyszámú törökkel szemben mit tehetett? A lelkes kis székely csapat lemészároltatott. — A török érezvén erejét, Sze- bent fogta ostrom alá. Hunyadi sietett Szeben megmentésére. A török értesült Hunyadi érkezéséről. Jól kitudakolta a török vezér Hunyadi alakját, ruháját, paripáját. Kiválasztá legderekabb katonáit, aztán elkezdett neki magyarázni, hogy Hunyadinak milyen a termete, arca, ruhája, lovaglása, fegyverzete és igy tovább, »Támadjátok meg a magyar sereget — mondotta tovább, — de ne ügyeljetek arra, győztök-e vagy haltok, csak ti Hunyadira vessétek magatokat. Hozzátok ide nekem azt az embert élve, vagy halva; nagy lesz jutalmatok!« A magyar táborban erről nyomban értesültek. Aggódás szállta meg a főurak lelkét. Féltették Hunyadit. ... És ime a pillanatban előáll Kemény Simon... Hunyadinak ruháját, lovát és fegyverzetét kéri. Hiábavaló minden szabadkozás! Kemény Simon felölté Hunyadi ruháját és fegyverzetét, igy indultak a csatába. Az ütközet rendkívüli heves volt. Mikor meglátták a törökök Kemény Simont, — őt az igazi Hunyadinak tartván, — egész erejűkkel neki támadtak. Kemény Simon hősies bátorsággal sújtotta a megvadult törököt; de végre ő is — elesett. E pillanatban az igazi Hunyadi a török had másik szárnyára csapott, mire az egész török serek összebonyolódott e rettenetes harcban, mely a török futásával végződött. Mezid bég, fiával együtt, a csatatéren maradt. A szerkesztő telefonja. Domahida. Köszönjük szives üdvözletét. A tovább folytatás véletlenül történt. Megtartás esetén még két korona jár 1914. jan. 1-ig. — Számost. Sorsjegyek iránt való kérdezősködésre a mai számtól kezdve nem is felelünk. Mi sorsjegyekkel, főleg osztálysorsjegyekkel nem foglalkozunk. • — Vidéki. Hát bizony az az ügy függ most is, mint Mohamed koporsója. Mi, az Irodalmi kör a kifizetés után maradt összeget az írod. k. tulajdonának tekintjük s azon összeggel a lap leszámolásánál mint tulajdonunkkal fogunk elbánni vagy elválni. Ez bizonyos. Ha azonban a magas adakozó kijelenti, hogy azt az összeget a P-ny«-nak adja és úgy értelmezi; akkor természetesen mi is feladjuk a várat. De elébb nem. Ott törni kell úgy látszik valaminek vagy valakinek. — Gazda. Bélyegköteles. Egy korona. Ügyvéd végezheti csak. — Almás. Munkásközvetitő. Alispáni hivatal. Szolgabiróság. — Endre. Nem közölhető. Hiszen tavasz van. A jégvirágok ideje elmúlt, — Nagykároly. Lehet, hogy felelünk reá. Meg nem tudjuk. Több ott a jóakarat, mint a tapasztalat. Egyoldalú. Egyéni ismeretségeket és meglátásokat általánosít. Nevek kiválogatása és testületek megnevezése is tulló a célon. ^ /Y /y /t MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.-*
