Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-09-28 / 22. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Háziasszony. Zöldbab aszalva. Lehet a zöldbabot ecetben is eltenni, de még célszerűbb megaszalni, akkor sohasem romlik el, ha száraz, szellős helyen tartjuk. A gyönge hosz- szucsövü babot sósvizben felfóraljuk, azután tiszta aszalódeszkára rakva kitesszük a forró napra, ahol hamar megszárad. Esős idő esetén kenyérsütés után a kemencében, vagy a sütőben kell megaszalni és ritka vászonzacskóban a száraz kamrában felakasztani. Éppen úgy kell megfőzni, mint a friss zöldbabot, de előzőleg vízben kell puhára áztatni. Paradicsomsaláta. Egy kiló nem túlérett paradicsomot fél czm. vastagságú szeletekre vágunk és tálba rakjuk. Azután 5 evőkanálnyi táblaolajból, megfelelő sóból, késhegynyi törött borsból, ugyanannyi paprikából álló ve- gyülékkel, melyet jól összekevertünk, leöntjük s két órahosszat átázni hagyjuk. Majd egy keményre főtt tojássárgáját szitán áttörünk, 2 nyers tojássárgájával összekeverjük, fél kávéskanálnyi finomra vagdalt foghagymát, ugyanannyi fran- czia mustárt és egy evőkanálnyi ecetet adunk hozzá. Ehhez a fent leirt vegyülékből annyit öntünk hozzá, mig telfölsü- rüségü mártás nem képződik. Óvatosan közéje adjuk a pa- racsomszeleteket, hogy össze ne törjenek és cvegtálon csinosan elrendezzük. Az ország első dologháza. Tizenöt esztendővel ezelőtt a mi újságunkban már sokszor irtunk — a dologházakról. Kifejtettük akkor, hogy mi jelentősége van az egész országra, városokra és különösen a községekre is, ha a munkát kereső nép részére itt is, ott is felépülnek a műhelyek, emberbaráti intézetek, a hol a munkát, dolgot kereső nép foglalkozást nyerhet. Azok, a kik nem akarnak koldulásból, irgalomból, könyöradományokból élni. A kik dolgozni akarnak és tudnak. És azok is, akik csavarogva hirdetik, hogy azért nincs kenyerük, mert nem tudnak munkát kapni. Pedig a valóság az, hogy nem akarnak dolgozni. Az ilyen embereket rá kell kényszeríteni a munkára. Hiábavaló a csavargókról, munkátlanokról való törvény, ha csak büntetni és elzárásra Ítélni tudjuk. A fogházakban való tétlenség és a gondolat, hogy ott eltartják : csak növeli, ápolja a tétlenség, munkátlan- ság szégyenletes megszokását. És növeli a csavargásra való vágyat, hajlamot. Munkaházakat, műhelyeket, dologházakat kell állítani. Az a sok jótékony adomány, a mit a csavargóknak, munkálatlanoknak kelletlen is adunk, mind csak kárukra szolgál. A dologházakban rá kell fanyalodniok a munkára. Hiszen száz eszközünk van, hogy rászorítsuk őket, a kik napról-napra veszélyes csavargással, dologtalansággal élik sokszor világukat. íme, tizenöt év után a mi álmaink, a mi törekvéseink virradását látjuk valóságban. Az ország első dologháza Szabadkán fog meg nyílni. Már minden előkészületet megtettek reája. Hisszük, hogy az elsőt csakhamar követi a többi dologház. Mig végre nem lesz város, község, a hol a dologház hiányoznék. j A legbosszantóbb. — Képzeld csak, kidobtak a korcsmából. — Bizonyosan garázdálkodtál. — Nem tagadom, de az a legbosszantóbb, hogy már kifizettem volt a számlámat. Mi újság* ? — Csendélet a falvakban. A falusi legénykedések ideje is lejár lassanként. A közbiztonság és közcsend érdekében utánzásra méltó szabályrendeletet adott ki Hont vármegye. Az uj szabályrendelet kimondja, hogy akiaközség belterületén, utcán, köztéren és nyilvánoshelyeken éjjeli, vagyis esti 10 órától reggeli 5 óráig terjedő időben énekel, kurjongat, kiabál, civakodik, engedély nélkül zenél vagy zenéltet, lövöldöz, ablakokat, kerítéseket zörget, avagy céltalanul egyéb módon olyan zajt okoz, amely közbotrányt idéz elő vagy az éjjeli nyugalmat zavarja, kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbírságra, behajthatatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárásra büntetendő. — Ahol kevés volt az eső. Balkányból (Szabolcsmegye, nagykállói járás) írják: Nálunk egy hónap óta mindössze két számottevő eső volt, azonkívül mindig napfényes meleg idő járta és most szinte kánikulai meleg uralkodik. A szőlő igen szépen érik. Azok a később érő fajszőlők, melyekről azt hittük, hogy nem fognak az idén beérni, igen szépen érnek és a nagy meleg idő folytán czukortartalmuk szemlátomást emelkedik, ugyannyira, ha most szüretelnének, már jobb borunk lenne, mint múlt évben volt. Minőségileg valóban sokkal jobb lesz a bor, mint tavaly, mennyiségre pedig jó közepes termés várható. Ez a vidék sok és jó bort szokott minden évben termelni és csak az lenne kiváuatos, hogy a borkereskedők jobban érdeklődnének borunk iránt. — Hányszor volt napos idő egy év alatt? Egy figyelmes gazda, aki az időjárásáról naplót vezet, jegyzetei nyomán megállapította, hogy a múlt év augusztus hó 10-től ez év aug. 10-ig mindössze 51-szer történt meg, hogy a nap egész napon át sütött, 314 napon át pedig borult volt az ég, vagy esett az eső. — Aki a királlyal ült egy kocsin. Ezelőtt ötven esztendővel egy pelyhedző bajuszu besztercebányai legény elment »szerencsét próbálni« a nagyvilágba. A legényt Smólen Antalnak hívták. Vándorlása közben Bécsbe vetette a sors és a fiatalember a Burgba került. Büszke, peckes lakáj lett belőle, akit még a király is megkedvelt. Negyven hosszú esztendeig kisérte Smólen Tóni a királyt és a királyi hintót szinte el sem lehetett már képzelni e nélkül a kövér, borotvált képű, szigorú arcú lakáj nélkül. Smólen Tóni neve lassankint közismert lett a monarkiában. Színdarabot és nótákat Írtak róla, még a vicclapokba is belekerült. De hát egyszer csak Smólen Tóni is belefáradt a szolgálatba és beadta a nyugdíjaztatási kérvényét. Levetette a szép udvari egyenruhát, búcsút mondott Bécsnek és hazajött Besztercebányára. A Burg padlója helyett a besztercebányai utcák kövezetét fogja róni, eztán a Burg hűs termeinek politikai levegője helyett a magyar város, a szülővárosa virágai fogják megrészegíteni és a cifra egyenruha helyett polgári ruhában pipázgat majd a házában. Mert házat is vesz Smólen Tóni, újra besztercebányai polgár akar lenni, ott akarja végezni, ahol kezdte, ahonnan ötven éve kiindult, amikor nem is sejtette, hogy valamikor egy kocsin lóg ülni a magyar királlyal... — Holttányilvánitás. Szegedről írják: Har- mincz év előtt eltűnt Alsótanyáról Börcsök Mihály fiatal földbirtokos. Dúsgazdag ember volt és éppen nősülés előtt állt. Egy nyári estén azzal távozott el hazulról, hogy átmegy a szomszédos tanyára menyasszonyához és azóta senki sem sem látta többé. A szegedi tanyák örök rejtélye maradt, Börcsök Mihály. Börcsök testvérei a múlt évben megindították a szegedi törvényszék előtt a holttá nyilvánítási eljárást. A biróség a hivatalos lapban felszólította Börcsök Mihályt, hogy egy év leforgása alatt jelentkezzék, mert külön-
