Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-09-28 / 22. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELO mely mezőgazdasági háziipar elsajátítására. A község gondja csak a helyiség és tüzelőanyag. Az államnak ezzel az a célja, hogy a mezei munkások és a kisgazdák télen, amikor ráérnek, idejüket hasznos munkával töltsék. Idáig sok faluban a téli munka nem áll másból, mint trágyafuvarozásból, esetleg kevés erdei munkából és a kemence melletti padkán való üldögélésből, vagy ami már igazán nem jó, a korcs- mázásból. A háziipari tanfolyamok tartása iránt már most meg kell tenni a lépéseket. De meg kell tenni a lépéseket a háziipari termelőszövetkezetek alapítására is. Az Országos Központi Hitelszövetkezet a kormánnyal megállapodásra jutott, hogy minden községben, ahol a nép háziipari tanfolyamot végzett s ahol az összes számbavehető körülmények kedvezők, szükségesnek, és sikert Ígérőnek tartja a tanfolyamot végzetteknek szövetkezetbe tömörítését, megalakítja a szövetkezetei az együttes munkára szükséges közös gépek államsegéllyel leendő beszerzésben közreműködik, megállapítja a szövetkezet működési körét, a készítendő tárgyak jegyzékét, vezeti és ellenőrzi a szövetkezet működését és végre a »Háziipari és ipari szövetkezetek értékesítő és beszerző központja« révén az áruk értékesítését is kezébe veszi, Természetes, hogy a központ e tekintetben a legnagyobb óvatossággal jár el s csak ott alakit háziipari szövetkezetei, ahol a boldogulásnak összes feltételei feltalálhatok. Meg kell azonban állapítani, hogy akár alakul háziipari szövetkezet, akár nem, a háziipari tanfolyamok elvégzése már csak a résztvevő háziszükségleteinek a kielégítésével is jelentékeny előnyt biztosit. * Kisgazdák figyelmébe. Ismételten figyelmeztetjük kisgazdáinkat, hogy a földmivelésügyi miniszter 50 ezer korona hitelt engedélyezett ez évben oly célból, hogy a járási kir. állatorvosok bármily időszakban szegénysorsu kisgazdák állatait lépfene, ser- ceüszög és sertésorbánc ellen ingyenesen beoltsák. Ama község kisgazdái, ahol a betegségek valamelyike évről-évre előszokott fordulni, a baj orvoslása végett teljes bizalommal keressék fel az illetékes járási, illetve a városi állatorvost. A kormány gabonát ad el a vizkárosul- taknak. Az árvíz okozta Ínség enyhítésére báró Ghillány földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a kincstári birtokok terméséből a kisgazdáknak búzát 18, rozsot pedig 12 korona árban adjanak hitelbe, esetleg egy évre kamatmentesen. Középbirtokosok és bérlők készpénzért búzát 22, rozsot pedig 17 koronáért kapnak. Eddig körülbelül százezer métermázsára akadtak jelentkezők, de ez a mennyiség még 35—40.000 métermázsával nagyobbodni fog. Erdélybe eddig mintegy 5000 vaggon kukoricát küldött a kormány eredetileg beszerzési áron, azaz a több százezer koronára rugó szállítási költséget az állam viseli. Órásnál — Mennyibe kerül ennek az órának a javítása? — Belekerül az kérem annyiba, mint maga az óra! — No, akkor jó! Javítsa meg! — Hát mennyit tetszett fizetni az óráért ? — Semmit. Örököltem. Érdekes rovat. A táviró fejlődése. Nyolcvan esztendeje, hogy a távírót feltalálták és ez aránylag rövid idő alatt bámulatos nagyot fejlődött. A távíróhálózat ma át és átfonja az egész glóbuszt. A tá- viródrótokkal tizennyolcszor lehetne körülkeríteni a földgolyót, a holddal pedig tizenhat összeköttetést lehetne létesíteni. A világon ma 130.000táviróhivatalvan, ezekben 160.000 készülék munkálkodik és ezekkel évenként 300 millió táviratot továbbítanak. A távírót leginkább az angolok használják, 100 angolra évenként 194 távirat jut. Franciaországban 100 lakosra 152 távirat jut, Dániában 148. Belgiumban pedig 91. A 300 millió távirat az államokra évenként 240 millió korona bevételt jelent. A több száz szavas telegram- mok igen ritkák: a rekordot egy 20.000 szavas távirat tartja. * * * A folyóvizek hőfoka. Újabban több megfigyelést tettek a folyóvizek hőfokáról. A gyorsan folyó vizeknél az volt a megfigyelések eredménye, hogy a viz szélén csaknem olyan hőfokú a viz, mint a közepén, különösen akkor, ha a viz medre mély és egyenletes. A lassúbb folyású vizeknél, ha a part sekélyes, már nagyobb a különbség a viz széle és közepe között, olykor néhány fok. A viz felülete napos időben mindig melegebbnek bizonyult, mint a viz alsó része. Gyorsan folyó vizeknél, a forró égöv alatt, amikor a viz szine a nap hevétől csaknem forró volt, fenekük rendszerint hűvösnek bizonyult. Nyári időben a viz legmagasabb hőfokát délután 3—4 óra tájban éri el, mig télen 2—3 óra közt. Nyáron legnagyobb a különbség ugyanazon viz hómérséke között a nap felkelte után egy órával, amikor a leghidegebb, 8—10 fokkal mutatott kevesebbet a hőmérő, mint a délutáni órákban. Borult időben, amikor a nap sugára nem éri a vizet, szintén a délutáni órákban legmagasabb a hőmérséklet. A tropikus égöv álló vizeinél azt észlelték, hogy a napi hőmérsékkülönbőzet gyakran elérte a 20 fokot. Közgazdaság. Szőlők állása és borárak. A Borászati La- pok-ba érkezett magántudósitások szerint a nyári rendkívüli hűvös és csapadékos idő sokat ártott a szőlőnek. Junius elejétől kezdve az egész országban hűvös idő volt, ami a peronoszporának és az oidium- nak annyira kedvezett, hogy a várható termés a legtöbb 'vidéken a felére szállott alá. A borárak emelkedőben vannak és az előre megjósolt árcsökkenés nem bir kellő alappal, mert az idei termés, mint a jelentések mutatják, a tavalyit alig fogja mennyiségileg felülmúlni. Ha viszont a most kezdődő jó idő állandó lesz, úgy a minőség javul és a kevés de jó bornak kell, hogy ára legyen. A kereslet ugyan sok vidéken még nem indult meg, egyebütt azonban az uj bor ára átlagban 50—60 korona és több helyen a szüretelendő borokra történtek már kötések, igy Szatmáron is. Hogyan osztják föl az árvízkárosultak segélyét? A földmivelésügyi minisztériumban legutóbb ülést tartott az árvédelmi bizottság, melyen a minisztériumok képviselőin kivül Balog Elemér a Hangya és ifj. Korányi Frigyes báró, az Országos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatója is részt
