Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-09-21 / 21. szám
MAGYAR FÖLDMIVELO 4 — De bizony vannak I Azokat látná csak a fenséges asszony, — folytatta a nyiltszivü baka — a bécsi frájlák nem konyitanak hozzájuk . . . A hercegnő e mulatságos párbeszéden még másnap is kacagott és később is gyakran említette az ezred tisztjeinek ezt a kedves jelenetet. Gazdák világfa. A burgonya téli eltartása. Hogy miképen tartjuk el télen a burgonyát, nagy befolyással van a következő év termésére. Azt tapasztalták, hogy ha a vetni való burgonya télen átmelegszik és csírázásnak indul, különösen pedig ha a csírázás előrehaladt, akkor az ilyen burgonyából fejlődő növények gyengék, betegesek. Ellenben az olyan burgonyából, amely télen át nem melegedett fel, nem csirázott ki, abból ép, egészséges növények fejlődnek, amelyek mindenféle növényi betegségekkel szemben ellenállóbbak. ügy kell tehát a vetőmagnak szánt burgonyát eltartani, hogy ne melegedjék fel s hogy csírázásnak ne induljon. Ennek a célnak leginkább megfelel a horgonyának gúlákban való teleltetése és eltartása s e tekintetben csupán arra kell vigyázni, hogy a gúlák ne legyenek túlságosan vaskosak, hogy egy folyó méter gúlában ne legyen több, mint legfeljebb 7—8 métermázsa. Ha a burgonyát ilyen formában helyezzük el akkor elkerüljük a felmelegedését. A burgonyát korán, október közepén kell gúlákba rakni és végleges téli takaróval ellátni, csupán a gúlák tetejét hagyjuk nyitva december 10 —15-ig. A földtakarónak tehát olyan vastagnak kell lenni, hogy a fagy, a magas hőmérséklet ne hatolhasson át rajta, mert legnagyobb hiba az, ha az október — novemberi meleg a vékony takarórétegen át behatol s a burgonyát átmelegiti. Az ilyen felmelegedés következtében a burgonya azonnal csírázásnak indul s ennek következtében vetőmagértékéből nagyon sokat vészit. Fontos a vetőmagnak tavasszal gondosan való megválasztása is. A sérült, penészes, vagy látszólag egészséges, de puha tapintatu gumót vetőmagnak ne vegyünk. Hogy a burgonya kisebb vagy nagyobb, az nem fontos, csupán túl apró ne legyen. De természetesen az is nagy befolyással van a burgonyavetőmag eltarthatóságára, hogy most ősszel minő vetőmagot raktározunk el a gúlákba. Most a burgonya kiszedése előtt kell már kijelölni azokat a területeket vagy azokat a fészkeket, ahonnét a vetni való gumót összeszedjük és mindenesetre csak olyan fészkekből szabad vetni való burgonyát eltenni, amelyek egészségesek. Amelyeknek levele meg van sodródva rozsdásodva, vagy egyébbként beteg kiné- zésüek, azok alól vetnivaló gumót ne tegyünk el. A gondosan megválasztott, eltartott és ki nem csirázott burgonya adhat csak jó termést. — osy. A borjusziv. Julcsa; Te Zsuzsi meglásd, feleségül kér engem az a szép mészáros legény, Zsuzsi meglepetve : Nem is tudtam, hogy udvarol neked. Julcsa: Nem igen beszéltünk még együtt, de már háromszor tett borjuszivet a szatyromba. A nyárhoz ... ősz felé. — TŰNŐDÉS. — Te visszajösz még. Újra Kizöldül a határ — De minket egy borongó Öröklét karja vár. Utánad sir az erdő, Nyomodban hervadás — De a mi elmúlásunk, Barátom, glóriáé ! Örök halálba szárad A hulló rőt levél — De a mi síri álmunk Föltámadást regél!... Családi ünnepély. — Tiszteli édes apám a tanító urat, hogy legyen szives elengedni a holnapi előadást, mert családi ünnepély lesz a házunknál. — Miféle ünnepély ? — Disznótor. Tanácsadó. Hogyan lehet a szőlőt a darazsak ellen megvédeni ? A darázsfészkek irtását a szomszédok beleegyezésével, hűvös esős időben s főleg a reggeli órákban, midőn a darazsak mind együtt vannak, kényelmesen és veszély nélkül el lehet végezni, ha a fészket előbb hideg vízzel alaposan lepermetezik s azután leütvén a hidegvíztől megdermet darazsakat, agyontapossák. Ajánlatos kora tavasszal a virágzás megkezdése előtt cukros vagy mézes vízzel félig telt szüknyaku palackokat a szőlőben szanaszét kirakni, mert az egyedül áttelelő fiatal nősténydarazsak ekkor még kevés táplálékot találván, a kirakott palackokban lepetézés előtt elpusztulnak s igy az egész évi ivadék tönkremegy. * Mennyi idő múlva csíráznak a magvak? Szabad földben a magvak, ha a föld és levegő kellő meleg, az alább felsorolt idő alatt csíráznak. Borsó, dinnye, endivia, káposzta, laboda, mák, saláta, tök, ugorka 4—5 nap alatt. Bab, cichoria, párhagyma, retek 6—8 nap alatt. Sárgarépa, zeller, vöröshagyma 8—12 nap alatt. Ha a fenti kellékek mellett a mag ez idő alatt nem kezd csírázni, akkor annak más oka, van helyes vetés mellett rendszerint csira képessége elvesztésének tuladonitható. Meddig tart a magvak csira képessége ? Bizonyára érdekelni fogja a gazdaasszonyt és a gazdát is az, hogy meddig csiraképesek a magok, amelyeket gazdaságában használ. Ezt lényeges tudni azért, nehogy a hosszabb ideig tartott mag netán elelvesztvén csiraképességét, nem kel ki, nagy bosz- szuságára a gazdának. Azért felsoroljuk itt a magvak csiraképességének időtartalmát. Ugorka, dinnye, tők 5—6 évig. Bab, borsó, kalarábé, endivia, káposztafélék, retek, salátafélék, répa, virágkel 4 — 5 évig. Lencse, hagyma, paprika, sárgarépa, zeller, 3—4 évig. Metélőhagyma, párhagyma, petrezselyem, pasztinák, sóska, spárga, szamóca, vöröshagyma 2—3 évig. Búcsúzunk hát, barátom. Te mégysz — én maradok, így múlnak a világon, így múlnak a napok! így mulunk el magunk Is. Vagyunk és nem leszünk. Egyszer döbbenve látjuk, Hogy az Időnk letűnt...
