Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1913-09-21 / 21. szám

XVI. évfolyam. Szatmár, 1913 szeptember 21. 21-ik szám.

Megjelenik minden vasárnap.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Arany János-utca 17. szám.

FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS :

BODNÁR GÁSPÁR

Előfizetési árak:

Egész évre

.............................4 korona.

Fé

l évre...................................2

Negyed évre.......................1 »

A Hét.

Hordárok

Megalakult ■az uj párt

— alkotmánypárt néven. A szintén 67-es alapon álló munkapárt szerint Andrássy pártja. A múlt vasárnap bontott zászlót az uj párt; tekintélyes és nagy közönség jelenlétében és tüntetéssel hirdették ki a párt programmját. Hogy miért alakult t. i. Mit akar és mily eszközökkel törekszik a hazát szolgálni. Az ellenzék örül az uj pártalakulásnak — Írják, mondják, mert az uj alakulás/ a politikai helyzetet kimozdítja a jelen holtpontjából. Sokan azt hiszik, hogy alkalmat ad az ellenzéknek, hogy helyét elfoglalja és küzdjön az alkotmányért. Mások azt hiszik, hogy Andrássy programmja szép és nemes álmok, a jóhiszeműség napsütésében jelennek meg, de félő, hogy az élet, a politika hamar kiábrándulást hoz. Egy bizonyos, hogy nagy, komoly törekvések megindítója az uj párt.

Szünö/élben a kolera

— mikor e sorokat Írjuk. Csak gyanús betegek vannak még. És a vidékről is, mindenünnen örvendetes hírek érkeznek. A fővárosban ugy- látszik sikerült a kérlelhetlen és sürgós intézkedésekkel legalább is a gyilkos rohamot, a vész áradásszerü elterjedését megakadályozni. A vidéken is megtettek minden óvóintézkedést. Hála Istennek foganatja is van De el ne bízzuk magunkat! Nekünk természetünk, hogy a vész pillanatában nagyot ugrunk, mindent kész vagyunk megcselekedni a veszedelem ellenében. De ha egy kis javulást veszünk észre, ha az első rémhírek hatása alul szabadulunk : megint ott vagyunk, hogy gondtalan és sokszor vakmerőséggel hagyunk abban minden tevékenyséyet és védelmet. A mi újságunk mai száma bőven foglalkozik a kolera minden eshetőségeivel, ellene való védekezés módjaival és reá vonatkozó dolgokkal. Jól szívleljük meg.

4 tnvnlf-hnlnnv megegyezés talán a napokban már d megtörténik. Azt hiszik európaszerte, hogy ezen egyezkedés nyomán egyszersmind létrejön a törökbolgár véd- és dacszövetség. A bulgár inkább a török barátságát keresi most már, mint egykori szövetségeseiét, kik annyira kizsákmányolták és hálátlanok voltak. Drinápolyt és Ivirkilisszét is ennek a véd és dacszövetségnek reményéi) n engedik át a bulgárok. Annyi dicsőségnek és hősiességnek emlékét és szenvedéseit. — A balkáni zivatar elmúltát minden európai hatalom várja. Nincs kedvük most már újabb bonyodalmakra. A nyugalmat, a békét nem kockáztatja se az orosz se n francia. A békesség gondolata tölti el most a nemzeteket. Hiszen előttük áll a nagy gazdasági küzdelem, melyből bizony minden nemzetnek bőségesen jut része.

nem vagyunk, mondotta két munkás a házigazdának, a kinek udvarán dolgoztak. És a ki kérte, hogy a kevés helyrehozásra szoruló kádat vigyék a közeli szomszédba, a hol a mester műhelye van. Bizonyára nem ingyen és jutalom nélkül.

Magában véve jelentéktelen, kicsi dolo ez a jelenség. Csak egy csepp. De ebben cseppben visszatükröződik a mai átlag munkások egész gondolkodása, lelkülete, féirebil- lenő felfogása a munkásnépnek. Itthon.

Igen itthon, Magyarországban, a hol a munkahiányról panaszkodnak. Ahol a munkások ezre és ezre (akik csak nem rég lefeszített mellel srófolták hihetetlen magasra a munkabért) dolog nélkül csatangolnak vá- rosról-városra. És városokban utcáról-utcára. Itthon, igen nálunk, a hordárra utalják fiatal, alig legényszámba szökött munkások az olyan munkát, a mit jómódú gazdák is maguk elvégeznek minden gondolkozás nélkül. Mert se nem piszkolódik be a kezük vele, se ujjaikról nem hull le az arany gyűrű. Mert a munka, légijén az bármilyen természetű, nem szégyen. Ha tisztességes, ha emberséges. És az szégyelheti magát, a ki a dolgozó embert lenézi. Kicsinyli vagy megszólja.

Az ám, de ezt a nagy igazságot, ezt a arany igét a szabad Amerikában hirdetik. Nálunk csak az elemi népiskolák olvasókönyvében van papirosra nyomtatva. És csak azért tanulják, hogy az életben -éppen ellenkezően cselekedjenek.

I Mi nálunk a cseléd már szégyel vizet