Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-09-14 / 20. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A káposzta félék közül a téli fejeskáposzta az, amelyt a legnagyobb mennyiségben termesztenek s ennek túlnyomó részét hordókba, sóba fojtva tartják el. Lehet azonban a káposztát fejestől, tövestül is eltartani a pincébe, verembe homokba ültetve vagy még egyszerűbben jól elkészített ágyakban elraktározva. A gyökér féle zöldséget legjobb a pince középterületén kupacszerü halomba rakva és homokközé ágyazva elrakni. Ennél az eljárásnál legfőbb dolog, hogy a zöldség sok és friss homok közzé legyen ágyazva, mert különben idő előtt megfony- nyad, megpenészesedik és megromlik. Annak hogy a pincében a zöldség megromlik elrothad, a legtöbb esetben a már többször használt és évek óta a pincében álló megdohosodott és a romló zöldségtől megfertőzött homok az oka. Éppen ezért felette szükséges, hogy a használt homokot minden tavasz- szal kihordjuk, a zöldséges pincét alaposan kitakarítsuk, falait bemeszeljük vagy lemossuk s végre az egész pincét kikénezve, minden ősszel friss homokkal hordjuk meg. P. E. A pénzpiac. Mikor lesz már a pénzpiacon könnyebbedés ? Kamatláb csökkenés, hitelkönnyebbedés — ez a reánk meredező kérdés nemcsak a nagy pénzvilágot, a kereskedelmet, ipart — de a legegyszerűbb gazda, sőt földmives embert is érdekli, sőt életkérdésébe vág. Hát futólag jelentkezik egy-egy kis könnyebbülés. Mint nagy borúlátókkor is kiderül az ég egy-egy tenyérnyire. Hogy aztán annál sötétebb fellegek boruljanak reá. Fájdalmasan, de nyíltan ki kell jelentenünk, hogy a nagyobb könnyebbülés, az érezhetőbb ki- vezető-ut egyhamar nem fog bekövetkezni. A rendes (normális) pénzforgalomban oly nagy zavarok állottak be, úgy széthányta, megdézsmálta a balkánháboru és más komplikációk a pénzvilág egyensúlyát, hogy a pénz forgalmát csak a békét követő hosszabb nyugalom hozhatja meg. Mint a fellábadt betegnek nagyobb időre van szüksége, hogy teljesen felépülhessen, mint a milyen idő alatt fekvő beteg volt. Különösen a mi helyzetünk felette nehéz. Nálunk várható legkésőbb a gyökeres javulás fordulata. Eltekintve minden belső okoktól, csak arra gondoljunk, hogy az állandó béke nyomán versenyezni fognak egymással a kölcsönkérő államok. A versengés közt kapott kölcsön nem olcsó ám. A gazdasági bevételeinkről meg ne is szóljuuk. Mindezekből látható, hogy az ősz kemény, nehéz időt hoz reánk. Nagy éberségre, lemondásokra kell elkészülnünk, hogy átvergődhessünk a még hónapokig tartható pénzaszályon. Ha valamikor, most van szükség reá, hogy egyesüljünk, szövetkezzünk. De főleg a már működő szövetkezetek lesznek áldások forrásává. Nemcsak anyagi, de főleg azon kikristályosodott hitben, hogy a hitelszövetkezetek e nagy pénzháboruban is — mentőcsónakoknak bizonyultak, mint azt Mailáth József gróf a perbenyiki hitelszövetkezeti gyűlésen kifejezte. O Mi újság*? Szomorú évforduló. Szeptember 10-én a 15-ik évfordulója volt annak a gyászos napnak, hogy Magyarország nagy asszonya, — Erzsébet királyné meghalt. A magyar nép rajongással csüngött királynéján, szerette úgy, mint soha senkit s épen azért mai napig is a legmélyebb gyászt hordja szivében s feledni nem tudja soha. És jöhetnek egymásután a tűnő évek, évtizedek, a legnemesebb szivü királyasszony emléke változatlanul fényes glóriával fog ragyogni a magyar nemzet szivében mindenkor. Mert: »Évente egyszer — mikor őszre fordul — Szép koporsója kimozdul a sorbul; Födele nyílik, szemfedője lebben S kiszáll Erzsébet napnál fényesebben. Majd tiszta fehér galambszárnyat öltve, Ide röpül az édes magyar földre; S a hol megfordul, — fölcsendül az ének, Áldást rebegni Erzsébet nevének!« * — Budavár visszavételének évfordulója. Szeptember 2-án 247-ik évfordulója volt annak, hogy a keresztény seregek Budavárát a töröktől visszafoglalták. — Az 1686. szeptember 2-án a török fölött kivívott győzelmet oly jelentőségteljesnek tartotta az akkori művelt világ, hogy a pápa Szent István apostoli magyar király ünnepét, e győzelmi napra, szeptember 2-ikére helyezte át, úgy, hogy az összes katolikus templomokban e napon ülik Szent István király emlékét, s csakis nálunk, Magyarországon régibb szokás alapján tartják az ünnepet augusztus 20-án. A török hódoltság ideje alatt a budavári koronázó Mátyáslemplom volt épen a török basák és a török világ főmecsetje s ennek a körülménynek köszöni a templom fönmaradását, mert mig minden más templomot összeomlani engedtek a hódítók, addig ezt a templomot, melyet sajátjuknak tekintettek, mindig kellőképen gondozták s tatarozták. A száznegyvenöt évig tartott hódoltsági időszakból még fönmaradt a török följegyzések alapján a templom akkori török papjainak és alkalmazottjainak teljes névsora, sőt még járandóságaik is föl vannak jegyezve pontosan. — Szulejman emléktábla Szigetvárott. A Szigetvár ostrománál meghalt nagy Szulejman szultánnak, akinek hamvai részben a turbéki határban vannak eltemetve, a török kormány emléktáblát helyezett a turbéki katolikus templom külső falába. Az eszmét dr. Mészáros Gyula kiváló hazánkfia vetette föl akkor, amidőn tőrök és magyar történelmi források alapján rátalált Szulejman sírjára. Majgnem négyszáz esztendeje, hogy a törökség díszsírt, türbét emeltetett szultánja porai fölé, mely mellé később derviskolostort építettek. Amikor a magyarországi török világ letűnt, a szultán sírját, amely hires mohamedán zarándokhely volt, a magyarok átváltoztatták katolikus bucsujáróhellyé. A Svolt török zarándokhely leghíresebb bucsujáró napja Nagyboldogasszony napján van, amikor a fél Dunántúl odazarándokol, sőt Szlavóniából és a közeli Ausztriából is tódulnak oda a hívők. A katolikus templom a változatlan régi türbe falain áll, csak a torony, meg a tetőzet uj. A szultán sírja a hagyomány szerint ma ott van, ahol az oltár lépcsői kezdődnek. A türbéből ered Turbe község neve is. Ahmed Hikmed bej, a budapesti török főkonzul a múlt hetekben lenn járt Szigetvárolt, ahol megköszönte gróf Zichy Gyula püspöknek engedélyét a török emléktáblának a katolikus templom falába való elhelyezéséért. Az emléktáblát szeptember 7-én leplezték le, amikor a szigetvári lakosság, Zrínyi Miklós kirohanásának és hősi halálának évfordulóján, nagyszabású emlékünnepet rendezett
