Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-09-14 / 20. szám
2 MAGYAR FÖLDMIVELO * enniük a népnek védelmére. Segítségére. Nincs aB&n a nyomtatott Írásba egy napsugár. Egy biztató hang. Úgy tesznek, úgy Írnak, mint tett az a másik egyszeri ember, a ki mikor a jég elverte a vetését, bunkót fogott és agyoncsépelte még azt is, ami megmaradt. Ami még — élet volt benne. Szegény magyar nép, elmondhatja most is, mint egykor, régen: Csak az én jó barátaimtól szabadíts meg Istenem, ellenségeimmel majd elbánok valahogy. . . . Mikor csak tehetjük, úgyszólván napról-napra vágyódva érintkezünk a néppel. A falusiakkal, a földmivelő néppel. Komor az arcuk, lecsüggedt a fejük. Szinte bug a hangjuk a fájdalomtól, az érzéstől. De a megsemmisülésben nem hisznek. A kétségbeesés nem öldösi. Nagy baj van, mondják, kegyetlen, nehéz idők gyünnek. De jó az Isten. Két kézzel uram. Ép ésszel és hittel — előre. Mintha az acélrugót látnám a magyar nép lelkében. Azt az életrugót, melyet mentői jobban nyomnak, szorítanak: annál keményebb. Mester. Jó kívánság. Irén: — Holnap van a mamának a születésnapja. Szeretném teljesíteni az ő legöszintébb kívánságát, de ebben Galagonya urnák segítségemre kellene lennie. Galagonya: — Oh, kérem szépen. Hát mit kíván az édes mamája ? Irén : — Egy vöt! A katholikusok nagygyűlése. Országos nagygyűlése lesz a katholikusoknak november hó 8, 9, 1Ö. és 11-én Budapesten. A tizenkettedik nagygyűlés ez. A katholikusok egyetlen nagy, hatalmas mozgalma, tere és helye, melyen és melyben egyházunk, nemzetünk és társadalmunk minden nagy kérdését, minden életdobbanását, szociális tevékenységét egyetemlegesen átkarolhatja. Mig a többi egyházaknak önálló szervezetű ön- kormányzatuk van ; addig az ország legnagyobb számú ős egyháza, a kath. Egyház még mindig a kath. Nagygyűléseken kénytelen megbeszélni, irányítani és lendületet adni a hitvédelmi, a sajtó, a hitbuzgalmi, családvédelmi, irodalom, népkönyvek, szegényügy, ifjúság nevelése, ipar, földmivelő és kereskedelmi vonatkozású ügyeit. S mert a felvett kérdések egyszersmint társadalmi, sőt nemzeti kérdések, e nagygyűlést nemzeti ügynek kell tekinteni, melyre az egész ország figyelme ráfűződik. A nagygyűlésen való részvételre az Országos Kath. Szövetségnél kell jelentkezni. * # * Gazda-gyűlés Erdélyben. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület által rendezett országos gazdagyülés a múlt héten folyt le Kolozsváron. A népes és tartalmas gyűlésnek nagy jelentősége van. Feltárta Erdély bajainak teljes és hű képét. Az erdélyi magyarság pusztulásának útját akarja állani. A román térfoglalásnak ijesztő veszedelmével szemben felébreszti az ország figyelmét és irányitó munkásságát. Azok a javaslatok, melyeket az erdélyi gyűlés elfogadott, hivatva vannak arra, hogy az erdélyi magyarságnak vezető szerepét visszaadják és a magyar birtokosságot, kicsit és nagyot egyaránt megvédelmezzék. Kívánatos, hogy a lelkesedést, a meglátást gyakorlati tevékenységek is kövessék. Xsmeretek-tára. Végrendelet. B. EÖTVÖS JÓZSEF VERSE. Ha majdan átfutottam Göröngyös utamat, S hova fáradtan érek, A sir nyugalmat ad. Márványszobor helyébe, Ha felmarad nevem : Eszméim gyözedelme Legyen emlékjelem. S ha majd kijöttök néha S megálltok síromon, Zengjétek el a legszebb Dalt néma hantomon. Magyar dalt, lelkesítőt, Melynél a szív dobog, Tán halva is megértem S keblem hevülnl fog. És sírjatok egy könnyet Barátotok felett: Dalt érdemelt, mert költő, Könnyűt, mert szeretett. B. Eötvös József — születésének 100 éves évfordulója. — Száz esztendővel ennek előtte, 1813. év szept. 13-án született báró Eötvös József. Ki volt ő, hogy a magyar nemzet, a magyar megáll az ő bölcsejénél, visszatekint az ő születésének idejére — száz esztendő után is? És éppen most, különösen a százados mesgyénél. A nemzet költője volt ő. A haza nagy államférfia, aki a művelt világ népeinél is becsületet, tért szerzett a magyar észnek és gondolkozásnak. Törvényhozó volt, aki 1868. évben megalkotta az első iskola törvényünket, népoktatásunk nagy művét. A minek köszönhetjük, hogy minden magyar ember gyermeke részese lehetett, lett ha akart, ha nem a művelődés, az előre való haladásnak. A mely törvény alapja a mai ingyen oktatásnak és egész iskolai életünknek — a legújabb idők Magyarországában. Hát ezért áll meg a nemzet most a száz éves mesgyén. Ezért tekint oda, a hol a költőnek, az államférfiunak, a törvényhozónak bölcseje ringott. És oda is — ahol sírja van — az ercsii temetőbe. És megállván emlékezetet szentel a nagy férfiúnak. Aki báró is volt, miniszter is . .. nagy méltóságban tehát — és mindvégig szegény maradt. Hogy annál gazdagabb lehessen munkában, lelke nemességében, keze tisztaságában, a népnek rajongó sze- retetében, a tanítók iránt való atyai indulatban.
