Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-06-29 / 18. szám
MAGYAR FÖLDMIYELO 5 dást jelent a mult évi és nagy sikerű' siófoki gyűléssel szemben is. Az Abauj-Tornavármegyei Gazdasági egyesületnek, mely a helyi rendezést vállalta, ugyancsak megfeszített erővel kellett dolgoznia, hogy a követelményeknek megfeleljen és gyűlés sikerét ezzel is biztosítsa. A felvidéki földmivelő nép tömeges megjelenésével viszont agrárius öntudatáról és magyar hazaszeretetéről tett tanúbizonyságot. Kassa városa lobogódiszben várta a magyar gazdák ezreit, lázas örömmel készült a vendégek érkezésére, mely nagy ünnepe volt ennek a fejlődő felvidéki gócpontnak. A napilapok kivétel nélkül részletesen emlékeztek meg a nagygyűlés előkészületeiről s az a körülmény, hogy immár a sajtó is nagy eseményként méltatta a gyűlést, mutatja leginkább, hogy a kassai gyűlés minden tekintetben pompásan sikerült. * Magáról a kassai gazdagyülésről az alábbi tudósításban számolunk be : Kassa város közönsége, Abaujtorna vármegye gazdasági és törvényhatósága magyar vendégszeretettel és barátsággal fogadta a gazdagyülésre érkezett nagy számú gazdaközönséget. A szövetség vezetősége és a gazdák nagy része már 17-én este megérkezett Kassára. A földmivelésügyi kormányzat Ottlik István államtitkár vezetésével nagyszámú tisztikarával képviseltette magát a gyűlésen. Morva gazdasági kulturtanács Postelt Lajos királyi tanácsost küldte ki. A császári és királyi gazdasági egyesület részéről Hausier József főtitkár, a német- osztrák kisgazdaszövetség részéről pediglen Reitterer Ferenc jelent meg a nagygyűlésen, melyen a sziléziai német gazdák szövetsége is képviseltette magát. Az OMGE.-t az elnökség, tisztikar és igazgató-választmány több tagja képviselte. Megjelentek kivülök. az országos Központi Hitelszövetkezet, a Magyarországi Szövetkezetek szövetsége, a Hangya, a Magyar Földhitel intézett, a Gazdák Biztositó Szövetkezete, a magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság, az Országos Erdészeti Egyesület, A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete, a Keresztény Szövetkezetek Központja, az északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetsége, az összes törvényhatósági gazdasági egyesületek, a Széchenyi Szövetség kiküldöttei. Á teljes lobogódiszben pompázó városban egybesereglett tízezernél több gazda a székesegyháznál gyülekezett, hol a Magyar Gazdaszövetség koszorút helyezett Rákóci sírjára, majd a honvéd szoborra. Az ünnepi beszédet Darányi Ignác mondotta. Általános lelkes hangulatban tartott beszédet mondott s a magyar föld virágaiból készült koszorút helyezett a megdicsőült magyar fejedelem sírjára. A honvédszobrot őrgróf Pallavicini Ede koszo- ruzta meg lelkes beszéd kíséretében. A nagy katonai lovardában d. e. tartották meg a nagygyűlést, melyen Darányi dr., a gazdaszövetség elnöke tartotta a megnyitó beszédet. A nemzeti termelés védelmével foglalkozott, melyet sikerült a gazdáknak a ma érvényes vámvédelemnek hosszas küzdelem árán biztosítani, mely azonban most veszélyben van a mezőgazdaságellenes körök agitációja miatt. Lelkes beszédben hívta fel a magyar gazdákat a tömörülésre s a magyar faj megmentésére nagy szabású állami birtokpolitika kezdeményezésére, mert ha első helyre nem tesszük a magyar föld értékét és jövőjét, akkor valóra fognak válni a költő szavai: »Pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve hull szét nemzetünk.« Hogy ez ne kö- vetkezhessék be, azért fogjunk mindannyian össze; ezért teljesítse mindenki kötelességét. Utánna Dessewffy Emil gróf tartott érdekes előadást a mezőgazdasági termelés védelméről. Ugyané tárgyban szólaltak fel Rubinek Gyula, Wit- mann János és Mezey Gyula, utóbbi határozati javaslatot terjesztett e tárgyban a nagygyűlés elé, mit az egyhangúlag el is fogadott, Ä gazdák szervezkedéséről a mezőgazdasági védelemnek a törvényhozásban leendő érvényesítése ügyében Meskó Pál tartott nagyhatású előadást, melyhez a határozati javaslatot Émődy József terjesztette elő. Falussy Árpád hozzászólása után ezt a javaslatot elfogadta a gyűlés. Az indítványok során Bethlen István gróf a nemzeti földbirtokpolitikáról, Pallavicini Ede őrgróf az uj adó törvényről, Drucker Jenő dr. pedig az idegen borok beözönlésének meggátlása ügyében nyújtottak be indítványokat, melyekhez a gyűlés hozzájárult. Ezzel a napirend ki lévén merítve, Darányi Ignác elnök a nagygyűlést néhány lelkes szó kíséretében a jelenvoltak viharos éljenzése között bezárta. Szöges Dániel biróuram az világ sorsáról. — Úgy olvasom, meges J)aj van az Balkánon. Itthon is nehéz fellegek kóvályognak. Létszámemelésről, meg katonai milliókról szól a keserves ínóta. Úgy vagyunk ezzel a ’milliókkal, meg a létszámmal mi magyar nemzet, mint a szegény embör a kutya farkával. Az egyszöri szegény embör is apránkint vágta le a kutyájának az farkát, hogy ne fájjon egyszerre. A mi létszámunkat, meg milliónkat is apránkint adják be nekünk. Kérdés, hogy nem fog-e fájni. — Még öreg apámtól hallottam, hogy hát az orosz gonosz. Olyan, mint a kancsal mészáros. Másfelé néz. És másfelé vág. Most is kancsalkodik folyton. Mig egyszer bele vág a kezébe. Vagy talán más vág belé. A japánoknak kellene még egyször ezt a vágást meg- csinyálni. Azoknak a kicsufolt, kigunyolt törpe idétleneknek, héthónaposoknak nevezett japán katonáknak, akik az orosz medvét annak idején alaposan megtáncoltatták. Elpáholták. De hogy elpáholták. Úgy elpáholták, hogy azt hitte volna az embör — sose szedi össze magát az orosz móc. A japánok most hallgatnak. Csendesek. Legalább az mi újságunk nem ir róluk egy kukkot se. Ez a csendesség, az a nagy hallgatás bizony hogy jelent valamit. Csendben készül az okos embör. A kis japán meg a’. Furfangosabb az orosz mócnál is. Már ezt ugyan kimutatta. Jó lenne, ha az orosz atyusnak megjelenne álmában egy-két japánus árnyéka. Talán meggondolná magát. Bolgár bölcsességek. A föld az ember igaz bölcsessége. (A magyar igy tartja: A föld a magyar nép első szerelme.) * * * Ila sokáig akarsz élni — tárd ki szivedet. * * * Az asszonynak három férfi kellene egyszerre. Egy gazdag, egy szép. egy büszke. Gazdag, hogy eltartsa. Szép, hogy szeresse. Büszke, hogy mikor kell — meg is verje. (Magyar: Az asszony verve jó.) a * Az Isten ad. De a mit ad, nem viszi házadba is. (A sült galamb — mondja a magyar — nem repül házadba.) Az orvosnál. Panaszkodik az öreg az orvosnak, hogy meghűlt. — Bizonyosan kevesebb volt rajta a ruha, mint máskor, — mondja a doktor. — Az bizony meglehet, tán megint kihullott egy szál hajam, — válaszolt a kopasz ember.
