Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-06-08 / 15. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Háziasszony. A háztartási iskolák. Sok iskola van már az országban. Vannak, akik azt mondják, túl a rendén is sok. Mert a leendő házi asszonyokat úgy kivették, kicsalogatták a családból iskoláinkba, hogy ma már ott tartunk: — Leányok, asszonyok sokat tudnak, rengeteget tanulnak. A könyvekből. Csak egyet felejtenek el megtanulni, hogy jó, okos, rendszerető háziasszonyok legyenek. Száz közöl bizony alig fele — leszen azzá. No hát most aztán végr% megnyitották azokat az iskolákat, ahol nem könyvből tanulnak a leányok, asszonyok is. Ezek az iskolák a háztartási iskolák. Tehát olyan iskolák, amelyekben a gyakorlatból lehet tanulni. * Mintegy harminc ilyen iskola vau már az országban. Illetőleg ennyi városban, községben tanították a gyakorlati háztartást. És úgy jelentik, hogy leányok, asszonyok örömmel tanultak. És bizonyságot tettek róla, hogy sok olyan dolgot tanultak, a melynek az életben igen jó hasznát veszik. Hát ha otthon nem tanulják meg ma a leányok és nem tanulták meg az asszonyok, például a háznak rendbentartását, a ruhavarrást, szabást, az okszerű baromfitartást, tenyésztést, szappanfőzést, kenyérsütést és még sok mindent: tanulják meg a háztartási iskolákban. Ha az iskolalátogatás ma divat, hát jó, iskolában tanulják meg — a leghasznosabb és praktikusabb divatot: a főzést, sütést és a többit. Ha valamely község ilyen tanítást, iskolát akar szervezni: álljanak össze és Írjanak levelet a kecskeméti gazdasági tanitónő-képző igazgatóságához. Onnan megtudhatnak mindent. Ötszáz korona egy elefánt gyomrában. Londonból Írják: Newport amerikai város állatkertjében mulatságos eset történt a minap. Egy ur kétszersültdarabokat dobált egy hatalmas elefántnak. Télikabátja külső zsebéből kilátszott egy kétszersültnek a vége, s a mohó elefánt ormányának egy hirtelen lendületével kikapta belőle a süteményt. Csakhogy a boldogtalan kabátzsebben nem csupán kétszersült volt, hanem az illető urnák egy ötszáz koronás bankóval megbélelt levele is. Az ormány hirtelen mozdulatával nemcsak a kétszersültet rántotta ki, hanem a levelet is, és a kővetkező pillanatban mind a kettőt lenyelte. Az egész állatkert harsogott a nevetéstől. A póruljárt ember, mondják, másfél napig leste az elnyelt pénzeslevél előkerülését. Hajlandóság. Biró: Házas ön. vagy nőtlen ? Vádlott: Tulajdonképen házas vagyok, de ha a bíró ur tud egy jó házasságot én hajlandó vagyok ismét megházasodni. ★ ★ * Bár úgy volna. Atyafi: (tárgyalás után): No cigány megkóstolod hát a kötelet ? Czigány: Bár úgy vóna, én kóstolnám meg és kend rágná el kínjába. A Balkánról. Végre aláírták a békeszerződést a szövetségesek és Törökország. Történeti békekötés ez. A török uralmának végét jelenti — Európában. Az a terület, mely neki itt maradt és az a súly, vagy talán súlytalanság, a mivel ő itt él: csak annak köszönhető, hogy a nagyhatalmak féltékenyek. Nem mernek a végső falatokhoz nyúlni. Ezt hagyják — villámhárítónak. * Csak vége volna ezzel a békekötéssel aztán a balkáni háborúnak. Am, ezt éppenséggel nem mondhatjuk biztonsággal. A szövetségesek most egymás közt marakodnak Bolgár, szerb, görög most már a zsákmányon civakodnak. Különösen a bolgár és szerb valósággal háborúra — tehát a harmadik balkáni háborúra — fegyverkeznek. Kész hadsereg, mozgósított tábor áll egymással farkasszemet. Mig a hadsereg igy harckészletben van: addig mégis a két miniszterelnök, a bolgár meg a szerb találkoztak egymással. E találkozás reményt nyújt, hogy mégis csak megmentik magukat a további vérontástól. De a balkáni népről e tekintetben soha jótállani nem lehet. * ügy látszik, hogy a szerbek és bulgárok mégis megegyeznek. A két miniszter közt való találkozás után a szerb és bulgár viszony javult Máskép van a dolog azonban a görögök és bulgárok között. Az utóbbiak a határon formálisan harcolnak egymás ellen. Forró és száraz nyarunk lesz. Még csak a nyár kezdetének kezdetén vagyunk, de már is feljajdulunk: — Rettenetes hőség! — Elviselhetlen forróság. — Milyen lesz még a kánikula. A tudósok erre azt mondják : a hő hullám. Az az a hőség legerősebb hullámai reánk, felénk rohannak. Londonban, Párisban igen nagy a hőség. Egész Angliában végig vonul a hőhullám. Nyomában pedig olyan nagy forróság támadt, a milyenre igazán régen nem emlékeznek. Legalább a feljegyzések azt mutatják, hogy 1881. óta nem volt ilyen hőség. A britc félszigetről Francia országra terjedt át a hőhullám, úgy hogy a hőmérő még árnyékban 30-nál többet mulat. Ha a hőhullám a jelek szerint Közép-Európára is átterjed: mi is hosszantartó forró és száraz nyárra számíthatunk. A Meteor jóslása szerint a nyár száraz és forró lesz. Közben erős éjjeli lehűléssel, bár nem annyira magas fokú hőséggel fog kitűnni, hanem tartós, huzamos, középfokú forróságával. Szabadban, árnyékos helyen, 24—29 R. meleg, junius l étől szeptember közepéig körülbelül 28—30—31 R. fok hőség lepalább is ötször lesz. 1889 ben volt ilyen. Vagy hasonlítani fog az 1891-es 1905. évek nyarához is. Hát igy jósolnak az időtfigyelők. De hogy vájjon jóslásuk beteljesedik-e, ki mondhatja azt biztosra. Az idő szeszélyes ur, sokszor mást gondol, más kanyarulatokra szökik. És cserben hagyja a jóslásokat.
