Magyar Földmivelö, 1913 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1913-05-25 / 13. szám
MAGYAR FÓLDMIVELO 5 bolásnak is mondják. Végrehajtását illetőleg legfontosabb, hogy minél korábban végeztessék a kikelés, után s hogy a föld felülete lehetőleg finoman el- apróztassák. Mélynek e kapálásnak nem kell lennie. E saraboló kapálással a levegő bejutását a talajba mozdítjuk elő, a mire a zsenge répanövénykének nagy szüksége van. A répa elvetése után a földet lehengerezik, hogy a magot jól hozzászoritsák a földhöz és igy ez hamarabb kikeljen. A lehengere- zett földnek azonban nagy a hajlandósága a meg- kérgesedett, kérgesedésre, ezért hozaeaa föld felülete meg iparkodjunk a sarabolásí mindjárt a répa kikelése után végeztetni. Némelykor a saraboló kapálás után egy-egy sebes esőtől újból megkérgesedik a répaföld. Ez esetben a cukorrépánál a sarabolást okvetlenül újból meg kell tenni, de nagyon célszerű a takarmány répánál is megismételni. A sarabolás után 6—10 nap múlva kapja a répa a tulajdonképpeni első kapálást. Ezt követőleg 6—8 nap múlva ki kell ritkítani — egyezni — a répát, majd ezután újból még 2—3-szor megkapálni. Az első kapálás mély, aprózó legyen. Egészen a répasorokig meg kell lazítani a főidet s jó mélyen kivágni a hajtani kezdő gyomokat. A második kapálás ugyancsak jó mélyen végzendő. Ezt rendszerint pár nappal az egyezés után végezzük s ilyenkor arra kell legnagyobb gondot fordítani, hogy a meghagyott répák között is jól átkapáltas- sék és el apróztassék a föld, necsak a sorközökben. Ha a répát kellő időben s nem meg késve egyezték, a második kapálás után hamarosan megerősödik, úgy hogy 12—16 nap múlva adunk még egy jó mély gyomirtó kapálást, mely után csak némileg kedvező júniusi időjárás esetén a répa levelei teljesen elborítják a föld felületét, úgy hogy több kapálásra nincs szükség. Némely esztendőben, ha a május és junius igen esős, megtörténik, hogy a kapálásból ismételten kiveri az eső a munkásokat, vagy a kapálás után pár nap múlva annyira leveri a földet, hogy az újból kérges, keményfelületü leend. Ilyen esetben a kapálást meg kell ismételnünk és pedig annyiszor, amennyiszer a talaj állapota azt szükségessé teszi. Ha a répát fogatos eszközökkel munkáljuk, ezekkel is hasonló munkát iparkodjunk végezni. Kisebb gazdák helyesen cselekszik, ha a fogatos répakapálást oly módon alkalmazzák, hogy az egyezés utáni második kapálást kézi erővel végeztetik. Gyomosodásra hajló földeken megtörténik, hogy julius végén, vagy augusztus elején egy-egy gyomnövény túlnövi a répát. Ezeket legcélszerűbb gyerekekkel tőből kitépetni. Okos megoldás. Egyik közeli községben történt, hogy kihivták a községi bírót a mezőre, tekintené meg a vetést. — Szép, szép, mondja abiró megelégedve a vetés szélén. — De — biztatták a községbeli gazdák — menjen beljebb a biró ur és ott is nézze meg. — Már hogy tenném ? — szólott a biró. — Talán csak nem taposom össze a vetést! — Oh, azon könnyű segíteni1, — felelték a gazdák. Erre aztán négyen a vállukra vették a bírót és úgy vitték be a vetésbe. Ki lehet erdőör ? Erdőőr csak az lehet, aki az erdőőri szakiskolát elvégzi. Erdőőri szakiskolák a következő helyeken vannak: Királyhalmán, (Csong- rád vármegye), Liptóujváron, Vadászerdőn (utolsó posta: Temesvár-Gyárváos, 'femes vármegye) és Görgényszentimrén. A tanítás két évig tart és október 1-én kezdődik. Felveszik azokat, akik 16 évesek elmúltak, ép, egészséges testalkatuak, az elemi iskolát elvégezték. A tanulók 330 korona ellátási díjat fizetnek, de lehet állami ellátásért is folyamodni. Fölvételért junius 15-ig kell jelentkezni s a kérvényeket a földmivelésügyi miniszterhez kell beadni. Akik az erdőőri szakiskolát elvégzik és szorgalmas, törekvő emberek, igen szép előmenetelre, rendszeresített altiszti állásokra számíthatnak. Zsiványtanyák a föld alatt. Szabolcs és Hajdú-vármegyék községeit csaknem egy évtizede fosztogatja már egy rablóbanda, a melynek eddig egyetlen tagját se lehetett kézrekeriteni. Pedig hatóságok mindent megtettek, hogy ártalmatlanná tegyék a rengeteg károkat okozó haramiabandát. A fáradozás azonban mindez- ideig hiábavaló volt, mert a banda tagjai minden üldözés elöl egészen rejtélyes módon megmenekültek. Mintha csak a föld nyelte volna el ókét, úgy eltűntek. Most végre kiderült, hogy a veszedelmes haramiák csakugyan a föld alá menekültek üldözőik elől. A zsiványbanda a két vármegye minden nagyobb községének határában földalatti üregekben barlanglakást és raktárt rendezett be, úgy hogy ha valahol éjszaka föltörtek néhány kamrát, magtárt, padlást, a zsákmánnyal elbújtak földalatti üregeikbe, ahol nyugodtan éltek addig, mig a hatósági nyomozás megszűnt és ők veszedelem nélkül menekülhettek tovább zsákmányukkal, amelyet aztán bűntársaiknak, az orgazdáknak adtak el. A haramia vezér mulat. .. Most végre Jakab Pál nyiradonyi csendőrórmester nemcsak a banda tagjait fogta el, hanem leleplezte az orgazdáikat is. Az ügyes csendőrőrmester kiderítette, hogy a banda tizennégy tagból áll, a melynek vezérei Rácz Imre és Osváth János, akik valamikor hajduhadházi gazdák voltak, de onnan el kellett költőzniök, mert az egész falu rettegett tőlük. Ekkor szervezték a bandát, a melyben a két zsivány szeretői is benne voltak. Tiz esztendeje űzi ez a banda a fosztogatást és földalatti barlangjukban mindig meg tudtak húzódni a nyomozó csendőrök elől. Ezek a barlangok szinte kényelemmel voltak berendezve és vígan, gondtalanul éltek benne a haramiák. — A csendőrök most egymás után járják be az elfogott banda tagjaival a községeket és a földalatti zsiványtanyákból hihetetlen mennyiségben kerülnek elő a baromfiak, rengeteg zsir, husnemü, lisztfélék, italok, ruhák, házieszközök, puskák, revolverek és minden elgondolható portéka. Annyi zsiványtanyát kell átkutatni a csendőröknek, hogy hetekig eltart, mig a több mint egy évtizede garázdálkodó zsiványbandával befejezik a nyomozást. Börtönbe juttatják őket.
