Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-03-31 / 13. szám

2 MAGYAR FÖLDMIVELO tudni fogjátok, hogy ez a nép soha úgy, soha jobban, mint ma átölelve tartja Krisz­tust. Mert neki nincs igazsága, nincs jöven­dője, nincs jelene csak Krisztussal. Fővárosi nők — a kath. sajtóért, tisztessé­ges újságokért. Azon szomorú rombolással szemben, mit a szennyes, üzleteket kövéritő sajtó ma a csa­ládokban, a közéletben szinte hihetetlen merészség­gel végbe visz — a fővárosi kath. nők is sorom­póba állottak. A kath. Sajtóegyesület fővárosi hölgy­bizottságának védő és terjesztő akciója, munkássága nagyjelentőségű és tiszteletre méltó. És példát adó abban, hogy itt e téren ezt a munkásságot, ezt a védő szerepet nem csak a kath. nőknek kell kézbe venni, gondos munkába fogni, hanem minden nőnek, a kiben van még érzés, tisztelet, lélek az iránt, a mi illik és nem illik, a mi különösen a nő, a család, az ifjúság előtt kell hogy szent és tiszta legyen. A mai sajtó egyrésze különösen a női tisztességre, a női becsületre, szeméremre és magasztos hivatásának be­töltésére utazik. Ezt a nagy, tiszteletre méltó hivatást szennyezi, hurcolja piszokba, a piacra, a színpadra, a könyvvásárra. Itt az ideje tehát, hogy a nőket maguk a nők védelmezzék meg s azok állják útját a szenyiratoknak és újságoknak családokban és közéletben egyaránt. Szövetkezeti becsület. A szövetkezeti becsület első és fő követelmé­nye az, hogy minden szövetkezeti tag, de első sor­ban minden szövetkezeti vezető teljesítse azokat a kötelességeit, amelyeket az alapszabály és az ügy­viteli szabály ir elő. A szövetkezeti becsület kívánja azt is, hogy a szövetkezet igazgatói ne várjanak nagyobb előnyt a szövetkezettől, mint amilyen elő­nyökben részesülhet bármelyik tag. A szövetkezeti vezetőket a tagok bizalma és becsülése ültette a tisztségükbe, ezzel tehát vissza­élni nem szabad. A szövetkezet vezetői tisztségüket ne az önön javukra aknázzák ki, hanem töltsék be azt úgy, hogy abból minden egyes tagnak gyara­podjék az anyagi és erkölcsi jóvolta. Ragaszkodni kell tehát szigorúan az alapszabályok minden egyes rendelkezéséhez s minden vezetőnek éber figyelem­mel kell őrt állania, hogy az alapszabályokat első sorban maguk a vezetők, másodsorban pedig minden egyes tag a legszigorúbban betartsa. A szövetkezeti becsület kívánja meg azt is, hogy a tagok hitelbe ne vásároljanak. A vezetők semmiesetre se tűrjék el tehát a hitelezést s legfel­jebb harminc napra adjon a szövetkezet hitelképes egyéneknek és kikerülhetetlen esetekben hitelbe. A szövetkezeti becsület azonban okvetlenül megkívánja, hogy a szövetkezet vezetői közül senki se vegyen igénybe hitelt, mert ha a vezetők mennek elől rossz ?példával, akkor ez könnyen rosszra csábít­hatja a többi tagokat is. A szövetkezeti becsület követeli meg, hogy minden szövetkezeti vezető úgy vigyázzon a gond­jaira bízott szövetkezetre, mint a tulajdon édes gyermekére. A gondos szülőnek a szeme mindig ott van a gyermekén s az a gyermek, akire a szülői szerető gonddal vigyáznak, nem is fogja a kezét- lábát törni, nem fog vízbe fűlni. Azért van egy-egy szövetkezetnek több vezetője, hogy egymás között fel­osszák a munkát s ebből a munkából kiki azt a részt vál­lalja magára, amelyik hajlamainak legjobban megfelel. A szövetkezeti becsület kívánta meg azt is, hogy a szövetkezet vezetői sohase rettenjenek visz- sza a szövetkezet érdekeiért síkra szállni. Ezer és ezer ellensége van még ma is a szövetkezeti ügy­nek. Zaklatják a hatóságok, áskálódnak ellene a szatócsok, pedig a szövetkezetek az igaz ügyért munkálkodnak, az érdekükben tehát bátran fele­melheti szavát minden becsületes ember. A szövetkezeti becsület kívánja meg azt is, hogy úgy a vezetők, mint a tagok ápolják egymás között az összetartást. A szövetkezetek e közös munka szeretetét honosították meg a falvakban, a szövetkezetek a közérdek előmozdításán fáradoznak, a közös munka úgy lesz hatékonyabb, ha minél na­gyobb bennünk az összetartás, a közös érdekeket is csak úgy ápolhatjuk sikeresen, ha megvan ben­nünk a szeretet, az összetartás. A szövetkezeti becsület megköveteli végül a központ intézkedéseinek tiszteletben tartását. A csa­lád minden egyes tagja köteles magát alávetni a közös érdekeket szolgáló intézkedéseknek. Csak ott lehet boldogulásról, ott lehet előmenetelről szó, ahol a család egyes tagjai nem a saját önző érde­küket tartják szem előtt, hanem a közös érdekeket s épen ezért, ha talán ideig-óráig kellemetlen is a családfőnek valamely rendelkezése, alá kell annak magát vetni minden egyes családtagnak, mert hi­szen nem egyeseknek, hanem az egésznek a boldo­gulásáról van mindig szó s közös erővel, egyetér­téssel mindig közelebb jutunk a végcélhoz, mintha utaink szerte ágaznak, mintha mindenki a saját esze után megy. G. Sz. A honvédség fejlesztése. — A honvédséget még ebben az esztendőben újjászervezik. A honvéd kerületek a hadtestterületekkel, a honvéd hadkiegé­szítők pedig a hadseregével lesznek azonosak. Ezek az intézkedések megkövetelik, hogy egy kerületi parancsnokság megszűnjék és az eddigi 28 kerület helyett 74 honvédkiegészitő kerületi parancsnoksá­got állítsanak fel; 4 gyalogezredet állítanak újra fel és az összes 32 ezred mindegyike három zászlóal­jat alakit. Ennek az uj beosztásnak megfelelően, a gyalogság 8 gyaloghadosztályt, egyenként 2 gyalog­dandárral fog felölelni. A gyalogezredek két gép­fegyverosztályt kapnak. — A kivonuló század állo­mánya a pótkeret zászlóalj tökéletesítése folytán és a 28 emberből álló munkáscsoportnak ezredenkénti szervezése által nyer megerősítést. A belső szolgálat számára 869 rangnélküli havidíjas állást szerveznek, amelyekből 148-at altiszt tölt be. A továbbszolgáló altisztek száma 3324 lesz. A lovasságnál 2 lovashadosztályt állítanak fel. A már régen tervezett honvédtüzérség felállí­tását ez év októberében 4—4 ütegből álló két tüzérezreddel kezdik meg. A honvédség e szaporítása alkalmából azok a városok, amelyekben még nincs katonaság, most tegyenek lépéseket, hogy honvédséget kapjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents