Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-24 / 12. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 A korai paradicsom. Egy francia kerti iskolában, kísérleteket végeztek paradicsom dugványozásával, oly célból, hogy korai és sok paradicsomot nyerjenek. Szeptemberben dugványokat metszenek le a paradicsombokorról és homokos töltött kis edénybe ültetik és igy elhelyezik langyos melegágyba, ahol meggyökeresednek. Teleltetés végett 6—8 fokos melegházba teszik, ahol lassan növekednek, úgy, hogy a kiültetés idejében már 25 — 40 centiméter magasak a fiatal növények. Sőt a gyü- mölcsrügyképződés is megindul már télen. így azután korán terem a paradicsom és sok is terem, mert október végéig folyton terem. A termelésnél az a fontos, hogy télen ne fejlődjenek a dugványok túlságosan buján, mert akkor célt nem érünk. A jó gazdasági lúd. Fontos minden gazd- asszonynak, hogy baromfiai minden tekintetben a gazdaság érdekeit szolgálják. Nem minden gazda foglalkozhat fajbaromfitenyésztéssel, hanem annak a baromfinak tenyésztése előnyös rá, amelyik bő tojás- termése, gyors fejlődés révén a tartásra és tenyésztésre fordított költséget, meg munkát visszafizeti. Hazánkban a ludtenyésztés az országnak mondhatnánk minden részén egyik legfontosabb ága a baromfitenyésztésnek. Nem utolsó fontosságú dolog tehát megválasztani a gazda udvarán legjobban megfelelő ludfajtát. Annak a ludnak ugyanis, amely azt a hasznos jelzőt: a gazdasági lúd jelzőt tényleg meg akarja érdemelni, testsúlyban átlag 5—6 kilogram élősúllyal, gyors fejlődési képességgel, fehér tollal és rövid nyakkal kell bírni. A Csallóközben, Pozsony vármegye dunaszerdahelyi járásában a maga eredeti érdekességében meglévő dunai fodros lúd erre a célra igen kiválóan alkalmas. Ennek elsza- poritása helyes dolog. A tyúkok tojásevése. A baromfit szokásáról képtelenség leszoktatni, amiért is a legajánlatosabb az ilyen baromfit levágni, mivel egyik a másiktól tanulja el. Egyesek porcellán tojásoknak, vagy kifurott és gipsszel megtöltött tojásoknak stb.- nek a tojófészekbe való elhelyezését ajánlják. Ismét mások az ilyen tyúkok csőrének hegyét ajánlják levágni, csakhogy ennek, éppen úgy, mint az előbbinek, nincsen eredménye, mivel ha azok csőrei vésőalakuak is, azzal éppen oly jól tudják a tojásokat feltörni, mintha a csőreik sértetlenek. Amint a fentiekből látható, akármit is csinálunk a tyúkokkal, azokat arról leszoktatni nem lehet; védekezni azonban védekezhetünk ellene és pedig oly csapófészkek által, amelyek, amint a tyuk a tojását kitojta, az abból egy erre a célra külön készített tartányba gurul, ahová azután tyuk be nem hatolhat. Ilyen csapófészkeket mindenki készíthet magának, ha a meglevő csapófészkek feneke fölé eséssel biró második feneket készít, úgyhogy annak vége és a csapófészek hátsó fala között lagalább- is olyan hézag maradjon, amelyiken keresztül a tojás átes- hetik; hogy azután a tojás el ne törhessen, ezen felső fenék és az alsó fenéknek azon részét ahová a tojás legurul, puhán ki kell bélelni. H ISMERETÉRT ARA. B ■ BB Mire jó a sajtó ? A sajtónak egy érdekes és gyakorlati alkalmazását köszönheti a világ a magas korban elhunyt dán királynak — IX. Keresztélynek. Egyik dán lap közli ugyanis mostanában egy magasrangu katonának elbeszélését, amelyet egy, a király állandó kíséretéhez beosztott katonától hallott. Az elbeszélő katonatiszt, aki időközben nyugdíjba lépett, egy Ízben, valamely dermesztő hideg időben megtartott csapatszemle alkalmával csodálkozását fejezte ki a fölött, hogy az öreg, több mint nyolcvan esztendős király mikép tudja egyszerű fegyverkabátban, minden köpenyeg nélkül elviselni a zord időjárást az órák hosszán át tartó szemlék alatt. A másik katonatiszt, aki a király kíséretéhez tartozott, erre elmondotta, hogy a mikor első ízben volt a király oldala mellett, maga is ugyancsak álmélkodott a felség ruházkodásán, aki minden időben ugyanolyan könnyű öltözetben jelent meg a kivonult katonaság előtt. Természetesen, hogy ily körülmények mellett a kíséretnek sem volt szabad köpenyben vagy nehezebb ruházatban megjelennie. De csakhamar elárulták neki a benfentesek a titkot. A király ugyanis minden téli kivonulás alkalmával ujságpapirosba göngyölgette meztelen testét és a vékony újságok nagyon jól elfértek a szorosan testre szabott egyenruha alatt. A király kísérete ugyanígy cselekedett és a szóban lévő magasrangu katona maga is bevallotta, hogy követte az említett eljárást és azt tapasztalta, hogy a »sajtó« pompás melegban tartotta testét. Mióta rájött a titok nyitjára, a legszigorúbb hideg időben sem fázott, noha számtalan alkalommal kellett a legerősebb és legzordabb időjárásban órák hosszán át tartó szolgálatot tartania a szabadban. Eleinte ugyan fölötte kényelmetlen, sőt kellemetlen volt ez az ujságpán- cél, később azonban már annyira hozzászokott, hogy sohasem tudta többé nélkülözni. Hát mégis csak jó valamire az újság! * Az első oceánjáró gőzös. Ha az ember meggondolja, milyen óriás forgalom van most az óceánon, szinte bajos elhinni, hogy az óceánt átszelő első személygőzös utas nélkül volt kénytelen az utat megtenni. Pedig igy történt. Majdnem száz év előtt Scar- borong amerikai hajólulajdonos a következő tartalmú plakátot ragasztotta ki Newyorkban : — A Savaunah nevű gőzös Röger kapitány parancsnoksága alatt 1819 május 20-án pontosan elindul Liverpoolba. A jelentkező utasok biztosak lehetnek abban, hogy a hajó fedélzetén minden képzelhető kényelmet megtalálnak. Két pompás kabin, egy a hölgyek és egy az urak részére, valamint háromszáz egyes ágy áll rendelkezésre. A Savaunah-t, melyet vitorláshajóból alakítottak át gőzössé, a kikötőben megbámulták ugyan, de nem bíztak benne, még pedig joggal. A nevezetes gőzösnek ugyanis egy teljes hónapra volt szüksége, mig Newyorkból eljutott Liverpoolban Útközben kifogyott a szene és ha nem vitt volna magával tartalékvitorlát, talán sohasem jutott volna el Európába. Ezenfelül még az a baleset is érte, hogy útközben a nyílt tengeren cirkáló angol flottával találkozott, a melynek tisztjei azt hitték az uj gőzösről, hogy Napóleont akarja Szent Ilona szigetéről kiszabadítani. Az angol hadihajók napokig üldözték a Savaunah-t mely csak ekkor folytathatta zavartalanul az útját. Háziasszony.
