Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-17 / 11. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ a mi igen bevált. Hetenként kétszer egy-egy szelet jó paprikásszalonna adandó, nemkülönben lágyele- ség közé is némi paprika keverendő. 19. A mint a pulykafiókákat kiverte a vörösség, igen ajánlatos — nehogy tulmessze elbolyongjanak és kifáradjanak — déli eleséget nyújtani, amidőn mindenkor megszámlálandók. 20. Jobb a hízónak némi mozgást nyújtani egy kifutóban, mint egészen szűk helyre szorítani. Az étvágy fentartásaért a mozgás szükséges. Hizótakarmánynak ajánlatos árpa-, tengeri- és zablisztet tejjel és főtt burgonyával keverni s jó reggelinek és szemes tengerit, búzát és zabot estéli takarmánynak adni. B ISMERETEK-TARA. B Mikor kezdődött a magyar lapok utcai elárusitása. 1848. március 15-ikén a Petőfi-Vasváry-Jókai vezérelte fiatalság a mai Kossuth, akkor még Hatvaniutcában. ugyanabban a házban levő Landerer-féle nyomdában, ahol később a hires Cammon-kávéház volt, elő- és utólagos cenzúra nélkül kinyomatá ölnyi nagyságú alakban a történelmileg nevezetes tizenkét pontból álló kiáltványt, a »Mit kíván a magyar nemzet?« címen, mely pontok később törvénnyé is váltak s e kiáltványt ezer meg ezer példányban szétszórta a szabadság lengedezni kezdő szellőjétől mámoros nép közt s a házak falaira is fölragasztatá. Ez a tizenkét pont volt a fölszabadult sajtó első terméke. Ugyané napon szavalta el Petőfi ma is vért- pezsditő »Talpra magyar!« költeményét a városház erkélyéről s a nemzeti muzeum lépcsőzete magaslatáról. a beláthatlan lelkesült néptömeg tengermorajlásként felzugó esküje által kisérve, hogy »Rabok tovább nem leszünk!« Ez a költemény a tizenkét ponttal egyidejűleg jelent meg s estig már nyomtatásban bírta minden teremtett lélek. Már azelőtt is létezett egy pár, cenzúra által gyakran megnyirbált vezérpolitikai lap, most azonban, március 15-ike után, egymásra láttak napvilágot a különböző politikai színezetű, leginkább radikális, és igy ellenzéki lapok, amilyenek a Csernátoni »Március 15-ike«, az »Oppozició«, az ifjúság által ugyancsak március 15-ikén budavárbeli fogságából diadalmasan kiszabadított Táncsics Mihály tenyér- nagyságú szociális lapja: a »Munkások Újsága«, Lauka Gusztáv franciás, képpel ellátott és rövidéletü »Charivari« cimü újságja stb. Mindezen lapokat, ezenkívül röpiveket, alkalmi verseket s torzképeket minden külön engedély nélkül széltében árulták a boltokban s kiabálva ajánlották az utcákon, tereken fűnek-fának a ma rikkancsoknak nevezett utcagyerekek. A nyomtatványok ily módon való elárusitása volt az első utcai elárusitás. A világosi fegyverletétel után következett a nemzet minden szabad mozgásának elnyomásával a sajtó szabad lélekzésének elfojtása is. Természetes tehát, hogy Bach, Schmerling s Pálffy Mór uraimék nemcsak az utólagos cenzúra és a lap és naptárbélyeg behozatala által igyekeztek a sajtótermékek elterjedését megnehezíteni, de azok egyes számokban való eladásának tilalma által is. Mégis egyszer megesett az utcai elárusitás, a rendőrség külön engedelme nélkül. Ugyanis a gr. Széchenyi Ödön által alapított első csónakázó egylet 1865. junius közepén nagy ünnepséggel tartotta meg a komáromi és paksi hasonló egyletek, aztán a gőzhajó kapitányok s dunai molnárok, hajósok részvételével harmadik csónakversenyét, melynek nézésére Budapest fele lakossága megjelent a Margitszigeten, Lánchídon, a gőzösök hátán s a Duna két partján. Ezt a versenyt megtartása előtt leírta és rajzban is közölte a »Hazánk« és a »Külföld« cimü lap, ugy, bogy a csónakverseny lefolyása alatt már árulták a rikkancsok a még meg sem történt eseményeket írásban és képben. Ez volt az újabb korban a magyar lapnak első utcai elárusitása. „ Tr Sz. V. eh Mx mrs Act? ma £38 Esq era Szemle. A kormány lemondott és a király ezt a lemondást nyomban el is fogadta. Az ország bár tudta, hogy a Khuen-kormány nehéz helyzetbe, úgyszólván két tűz közé került: mégis meglepetésként, sőt megdöbbenéssel fogadta ezt a lemondást a nemzet nagy többsége. Mert mi volt a lemondás oka? A Kossuth-pártnak aggodalma volt aziránt, hogy a a póttartalékosok behívása és visszatartása utján az ország ujoncmegajánlási joga mintegy elhomályosítható. A kormány kész volt az aggodalmat törvényt magyarázó országgyűlési határozattal eloszlatni. Ám, a kormányzat emez állásfoglalása ellen Ausztriából gáncsot vetettek. És jólehet a magyar kormány oldalán nagy többség és az ellenzék túlnyomó része áll vala, és ennek a határozatnak elfogadását alkotmányunk is gyámolitja: mégis az osztrák gáncsvetés és etlenkező felfogás jutott érvényre. így természetesen — a kormányzat nem tehetett mást, mint a mit tett: lemondott. Hogy maga ez az egész tény, melynek csak történetét, illetőleg kronológiai fejlődését adjuk — mi gondolatot vált ki Magyarországon, politikailag mi jelentősége és következményei vannak vagy lehetnek: annak kifejtése lapunk irányának határain kívül esik. Azt tegyék meg — a politikusok. * Mi lesz 9 Hát egyelőre király ő felsége megbízta a lemondott kormányt, hogy a válság alatt, illetőleg az uj kormány kinevezéséig, megalakulásáig ideiglenesen vigye a kormányzási teendőket. Azon közben megindultak a kombinációk különféle tarkaságai. Neveket dobnak — vetnek a levegőbe, az uj kormány alakítására, élére szánva. Különösen Lukács volt pénzügyminiszter és Wekerle nevét emlegetik. Az előbbit legtöbben és legnagyobb bizonyossággal jelölik az uj kormány élére. Hire jár, hogy ő felsége gyorsan akar véget vetai a kormánytalanságnak. És már 14,-ére meghívta a két ház elnökét (Csáky Albin grófot és
