Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-03-10 / 10. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 s a tojásokat pihentetik, szép eredményt lehet elérni. Piszkos tojásokban is elhal a fejlődő élet, mert a pórusokon nem jut elég éleny a tojás belsejébe. Meg kell tehát a tojásokat langyos vízben, puha kefével elővigyázatosan mosni, mielőtt a tyuk alá rakjuk. Ha a költő tyuk piszkitja be a tojásokat ugyanígy járunk el, de a vizet 40° C-ra kell melegítenünk. Tisztaság és meleg a két leglényegesebb tényezője a sikeres költetésnek. Nedves és hideg talaj sokkal több meleget elvon a tojásokból, semhogy a tyuk azt pótolhatná, természetes, hogy a csira ilyenkor is elpusztul. Rosszul táplált, rosszul ápolt és egész télen át zárva tartott tyúkoktól sem várhatunk életképes tojásokat. * Rossz tojók. Ha öreg tyúkjaink, melyek már két-három évesek, nem akarnak tojni, ennek rendszeresen két oka lehet. Vagy igen kövérek, vagy tojószerveik betegek. Az ilyen állatoknak nagy mozgást kell biztosítani a takarmánynak a korpába való behintésével. Másodszor ne adjunk nekik lágy takarmányt, hanem csak zöldséget és magot és pedig napjában kétszer: zabot és búzát. Tanácsadó. Szaporodnak a végrehajtások. A »G. Sz.« Írja: a végrehajtási novella életbelépte után egyszerre megcsappant a kielégítési végrehajtások száma, aminek tudvalevőleg az volt az oka, hogy a törvény a szükséges háztartási eszközöket, bútorokat és az üzlet folytatására szolgáló tárgyakat kivonta a végrehajtás alól. Az utóbbi időben azonban lassan ismét növekedik a végrehajtások száma és már-már ott tartunk ezen a téren, mint a novella előtti időben. Kutatva ennek a jelenségnek okát, arr jöttünk rá, hogy a végrehajtók igen sok esetben nem veszik figyelembe a novella rendelkezéseit és lefoglalnak olyan tárgyakat is (pl. a mészárosüzlet vágótőkéjét márványlappal), melyeknek bírói zár alá vételét a a törvény tiltja. Három oka van ennek az eljárásnak. Az első a végrehajtást szenvedettek nemtörődömsége, mert ha előterjesztéssel élnének, a bíróság feltétlenül feloldaná a zár alól ezeket a tárgyakat; a második az. hogy a végrehajtó dija a lefoglalt tárgyak becsértékétől is függ, érdekük tehát minél többet lefoglalni, harmadik pedig a bíróságok tul- halmozása munkával. A biró nem ér rá, hogy minden egyes jegyzőkönyvet felülvizsgáljon! Ilyen körülmények között a végrehajtást szenvedetteknek kellene résen lenni és ügyelni, hogy olyan tárgyakat ne foglaljanak le amelyeknek lefoglalását a törvény tiltja. Katáng. * Koronaértékben való számítás. Az országgyűlés két háza által már elfogadott törvényjavaslat, amely most áll szentesítés alatt és amelynek kihirdetése március hó első napjaira várható, kétszáz korona pénzbüntetés terhe alatt kötelezi a kereskedőket és iparosokat, hogy a közönséggel szemben csakis koronaértékben való számítást használják. A tilalom ellen védők kihágást követnek el és az illetékes járásbíróság által kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. a ISMERETEK-TÁRA. B ■ DB Az első magyar vasút. Ujhely Géza államvasuti főellenőr érdekes könyvéből közöljük, hogy az egykorú lapok miként írtak az első magyar vasút, a magyar középponti (Duna balparti) vasút pest—váci vonalának 1846, julius 15-én történt megnyitásáról. A Hetilap c. újság 1846. julius 17-iki számában mindössze ennyit ir az országra szóló eseményről: A magyar középponti vasút pest—váci részvonalát folyó hónap 15-én ünnepélyesen megnyitották s 16-ától fogva a közlekedésnek átadták. Isten adjon ez epocha után jobb jövendőt a hazának, — bus napjai már valának! A régi Pesti Hírlap 1846. julius 17-én megjelent száma igy ir: A középponti vasút váci részének megnyitása. Megvan tehát elvégre. Mit régen óhajtanánk, minek mindenesetre meg kellett történni, de a mit a feok halogatás után már szinte nem mertünk hinni, csakugyan elértünk. A középponti vasút készen levő része, a pest—váci vonal julius 15-én valósággal megnyittatott. A meghivó-jegyek ugyan eléggé rossz magyarsággal voltak írva s kifordított magyar címerrel voltak ellátva, de legalább mégis magyarok voltak. A szegény magyar ember azonban, ki társaskocsin menne a vasúthoz s nem tud németül, nem igen a vasúthoz jutna, mert a vasúthoz vivő társaskocsikon egyedül német nyelven van fölirva, hogy a vasúthoz járnak. Ő Fensége, az ország nádora, családja és udvara kíséretében megjelenvén, tömérdek nép jelenlétében délután három órakor Buda és Pest gőzmozdonyok nyolc kocsin, Vác felé indították a meghívottakat, számra nézve mintegy har- madfélszáz személyt. A Bndapesti Híradó 1846. évi julius 23-án megjelent számában már hosszabban ir a nevezetes eseményről: Elvégre Magyarország évlapjaiba is iktatjuk egy oly ünnep megünneplését, milyenről eddig csak olvastunk. A művelődés legújabb fejleménye Hunnia fővárosának is nyujtá azon élvezetet, melynek majd minden európai főváros már egy idő óta örvend és kikocsiztatá egy csodaszerü gőzelőfogattal a meghívottak százait, egyszerre a pamlagok kényes ölén, villámi, az az vasúti sebességgel, tudniillik ötven és néhány perc alatt Vác városába, hova eddig a pestiek csak egyenkint, legföllebb párosán, vakitó homok felhőkön keresztül és a legszilajabb magyar ló félnapi megizzasztatásával, gyönyör nélküli és unalom teljes utazással érhettek. 1846 julius 15-én délután három órakor rendkívül mozgás támadt Pest városában. A nép ezernyi csoportjai a pályaudvar felé nyomultak, hol a sorkatonaság és a polgári őrsereg díszes egyenruhában tisztelgett: a főnemesség és a királyi hivatalnokok fényes hintóikban, az uracsok sebes tilburykban vágtatva érkeztek : mert négy órára volt kitűzve az első magyar gőzmozdonyos vasút ünnepies inaugurációja, mely annyiszor hirdetve volt, de most egyszer teljesedésbe ment.
