Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-28 / 4. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 ■ qazdAk vilAqa. s oi sh vm Hogyan gyógyítsuk a fagytól megrongált fákat? Miről ismerhető fel a betegség ? A fagytól megrongált fák betegsége felismerhető arról, hogy a külső héjuk alatt lévő, zöld sziuü háncsör rozsdás barna színűvé vált, nemkülönben sok esetben az éves vesszők fája, mely egészséges állapotban szép fehér, ilyenkor rozsdás szinü. Ez az elfagyásnak biztos jele. Ha az említett jelek, még a törzs legalján is mutatkoznak; akkor az egész fa el van fagyva és ilyenkor mint több Ízben tapasztaltán, — a gyökérzet is erősen meg van rongálva, aztán az ilyen fát ki kell vágni és helyette másat ültetni. Ott ellenben, a hol a fának csak egyes részei vannak elfagyva, különféleképen segíthetünk a bajon. * Hoggan segítsünk hát? Faiskolai oltványoknál, kivéve a dió- és gesztenyefákat, elmetszük a fagyott részt egészen, sőt még az egészségesből is egy darabot és az előtörő hajtásokból kiválasztjuk a legalkalmasabbat, melyből aztán újból neveljük a törzset, illetve a koronát. Azon esetben ha a nemesített része egészen elpusztult, de az alany ép: akkor azt újra be kell oltani. Minthogy azonban ezeknél gyakran csak a hóvoualig, vagyis addig, a meddig a hótakaró alól kiállottak, szokott a baj mutatkozni, az ismételt beoltáshoz ritka esetben kell folyamodnunk. A dió- és gesztenyefákon, melyek a fagyási jobban kiheverik, tavasszal semmiféle metszést nem alkalmazunk: hanem magukra hagyjuk őket junius hó közepéig, a mikor az elhalt részeket levagdaljuk, az uj hajtásukból kiválasztjuk a szükségeseket, a többit pedig szintén lemetszük. A/agytól csak keveset szenvedett fákat, vagy oltványokat az első év tavaszán egyáltalában nem szabad kiásni és ültetésre használni, mert akkor biztosan elpusztulnak. Ha azonban a faiskolában hagyatnak még néhány évig: akkor egy részük többé-kevésbé kiheveri a bajt. Éppen azért ilyen fákat ne ültessünk, mert ritkán válik azokból jó és hosszú életű fa. Önként értendő, hogy ilyen fárál oltó vesszőt sem szabad venni. *■ Az idősebb fák. Az idősebb fáknál a fagy két alakban szokott jelentkezni és pedig vagy úgy, mint már fentebb előadtam volt hogy t. i. az egy vagy több éves részek fagytak el egészen; vagy pedig akkép, hogy csak a törzs egyes részein, nevezetesen a délin és délnyugatin mutatkoznak u. n. fagyási foltok. Ezen két fagyás kezelése annyiban tér el egymástól, hogy az egészen elfagyott részeket, amint felismerhetővé válnak, lemetszük az ép részig. Termőfáknál a fagykár néha úgy is mutatkozik, hogy csak a duzzadtabb termőrügyek pusztultak el, a fás rész pedig épen maradt; ez esetben a termővesszőket rövidre 2—3 ctmres csapokra metszük vissza, hogy a tövükben lévő alvó rügyek életre keltve termőrüggyé fejlődjenek. * Munkásközvetités Békéscsabán. A békéscsabai községi gazdasági munkásközvetitő hivatal most számol be be a múlt évi munkaviszonyokról. A jelentés szerint a közvetítő utján mezei munkára 4037. kubikos munkára 1342, erdőmunkára 200, gyári munkára 121, (összesen 5700 munkás) szegődött el. A munkások nemcsak Magyarország, de Horvát- szlavonország legkülönbözőbb vidékein is dolgoztak. A kereseti viszonyok áljaiéban jók voltak. Bérmozgalom és sztrájk nem volt. Felemlíti még a jelentés azt is, hogy az aratómunkásoknál marokverőképpen mintegy 1500 női munkás jutott keresethez. A munkahiány leginkább január és február hónapokban észlelhető, amin megyei háziipari szövetkezet létesítésével lehetne segíteni, Az aratási szerződések megkötése folyamatban van. Melyik a legolcsóbb leves ? Délfranciaországban nagyon kedvelt a zöldségleves, amelyet ott zsülié-levesnek hívnak. Különösen a munkásemberek szeretik, de méltán is, mert az orvosok véleménye szerint táplálóereje még a húslevessel is felveszi a versenyt. Hogy nálunk nem készítik magyar gazdasszonyáink, annak az a magyarázata, hogy nem ismerik készítési módját, amely pedig nagyon egyszerű. De nemcsak az az előnye, hanem az is, hogy rendkívül olcsó, pár fillérből előállítható s oly Ízletes és tápláló, hogy messze túlhaladja jóság dolgában akár a lebbencs, akár a ciberelevest. Könnyen pedig azért lehet elkészíteni, mert nálunk majdnem minden gazdasszonvnak van veteményese, ahonnan előteremti azt a pár szál sárga és fehér répát, karalábét, amely a levesbe kell. Ezt aztán a következő módon kell elkészíteni: A répát és karalábét meg kell hámozni, apró darabokra vágni s miután jól megmostuk, forró zsírba tesszük puhulni. Előbb azonban a zsírba egy kis vöröshagymát kell reszelni. Arra vigyázzunk, hogy oda ne égjen, éppen azért időnként öntöz- gessünk rá egy kis vizet, mig a zöldség meg nem puhul. — Megjegyzendő, hogy lehet a levesbe kárfiolt, zellert, vagy káposztát is tenni, kiki amelyik zöldséget szereti, abból többet tesz bele. Mikor már a zöldség a vizet mind lefőtte, s megpuhult, kevés lisztet hintünk rá s feleresztjük vízzel, ízlésünk szerint megsózzuk, kevés apróra vágott petrezselyem zöldjét teszünk bele s felforraljuk. Aki szereti, tehet bele egy kevés száraz tésztát, de ez nem szükséges, mert a leves enélkül is nagyon jó. Az első próba megfogja a gazdasszonyt győzni arról, hogy ezt a levest érdemes készíteni, mert jó étvággyal fogja enni öreg-fiatalja. * Fagyott alma. A fagyott almát akkor vitetjük be a konyhába, ha ott csak nagyon mérsékelt meleg van. Ekkor beletesszük két liter kutvizbe 150 gram konyhasót s e mennyiséget gyarapítjuk a beáztatandó fagyos gyümölcs mennyisége szerint. Ebbe a vízbe tesszük az almát és benne hagyjuk, ügy egy óra múlva érezni lehet, hogy a kemény gyümölcs enged az ujj nyomásának, tehát megszabadult a fagyástól. Háziasszony.
