Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-16 / 24. szám

MAGYAR FÖLDMIYELO 7 A tyúkok repülésének szárnymegcsonkitással való megakadályozása a helyes gyakorlati érzék teljes hiányára vall. Egyszerű gyakorlati megfigyelés alapján könnyen meggyőződhetnénk róla, miként védhetjük még kertjeinket, virágágyainkat a tyúkok kártételei ellen. A kerítésre felrepülő tyuk ugyanis, mindig egy szilárdan álló támpontot keres, melyre rászállva kikémlelve, hogy a másik oldalon mely irányban repülhet tovább. Addig soha nem száll le a kertbe, mig körül nem néz, hogy valaki nem akadályozza-e meg a berepülésben. Huzzunk azonban egy deszka-, vagy kőkerítés fölé két egymástól 10—15 centimé­ternyire végighuzott, inkább könnyen lengő vékony zsinórt, vagy fonalat és kisérjük figyelemmel a berepülésre készülő baromfit. Ez esetben a tyúkok a kerítés körül ólálkodva, hosszasan nézegetik a zsinórt, néha repülésre kész állásba helyezkednek, föl azonban nem szállanak, vagy ha akad is meré­szebb, a feleutról visszatér. A tvuknak ugyanis nagyon jó szeme van, pontosan tudja mérlegelni milyen támaszpont bírja el az ő testsúlyát, azért olyan kerítésnek — legyen az magas, vagy alacsony — neki sem repül, melyen nem talál elég alkalmas nyugvópontot a biztos elhelyezkedésre. Ezt a tulaj­donságát figyelembe véve, nemcsak a kertbe való berepülését akadályozhatjuk meg a legkevesebb fáradsággal, hanem az udvaron elhelyezett virág­ágyakat is megmenthetjük a szétkaparástól. Egysze­rűen az ágyak körül levert vékony karókra minél vékonyabb, hurvastagságu, félméter magas sodrony­hálót, melyet házilag is készíthetünk, vagy finom sodronyfonatot huzunk s e fölé 10 cm. magasságban még egy szál gyengén kifeszitett vékony sodronyt is alkalmazunk. Ezen félméternél alig magasabb sodronykerités várakozásunkon felül meg fogja védeni virágainkat és sok bosszúságtól fog bennün­ket is megmenteni. Ajánlható még a szárnymegkurtitás helyett, az a galambok elrepülése ellen alkalmazott eljárás is, mely szerint a galamb szárnyainak első három csapótollát zsineggel erősen összekötjük, miáltal a levegőbe való felemelkedését lehetetlenné tesszük. Ez azonban csak ideiglenesen vezet sikerre, mert az erősebb csőrü és éles karmu tyúkoknál, mint a magyar és olasz tyúké is, nem tudjuk megakadá­lyozni, hogy a kötő zsinórt fel ne bontsák, vagy szét ne vagdalják. ______ Me gpakolt ludak. Orosz-Lengyelország székvárosának, Varsónak, világ­szerte hires ludpiaca van, ahol évenkint három millió lúd kerül eladásra. A cserebere és vétel a ludbörzén folyik le, amely mint ilyen, nevezetessége a lengyel fővárosnak. Ez a börze egyébként csak 8—10 hétig működik és pedig szeptember közepétől november végéig, amikor is Varsónak »Prága« nevű elővárossába, ahol a ludbörze van, naponta óriási ludnyájakat hajtanak be a közelebbi és távolabbi községekből. Minthogy pedig a ludak sokszor sokszor messze távolból is, de mindig lábon hajtatnak be Varsóba, az indulás előtt megpatkolják őket olyan formán, hogy a ludakat először a földre öntött meleg és hideg szur­kon hajtják keresztül, zaután pedig szemcsés homokon sé­táltatják végig, amely eljárás néhányszor ismételtetvén, a ludak talpai vastag szurok és homokréteggel vonódnak be, vagyis meg vannak patkóivá s így a leghosszab utat is sántulás nélkül teszik meg a saját lábukon gyalogolva. B ■ ÜKÉI ÚJSÁG-? B 9 US EH! E23 — A király Tisza b. t. tanácsoshoz. Gróf Tisza Istvánnak a király táviratozott, amelyben az uralkodó gratulál a Ház elnökének épségben maradásához. A távi­rat szövege ez: Gróf Tisza István belső titkos tanácsosnak, Budapest, Képviselőház. . Wien, junius 7., este 8 óra perc. Mély sajnálattal értesültem az ön ellen intézett merényletről és szívből örvendek, hogy a Mindenható szerencsésen megóvta Önt, Ferenc József. — Károly Ferenc József főherceg láto­gatása Rahón. Máramarosszigetről Írják: Károly Ferenc József prezumptiv trónörökös és neje, Zita hercegnő Rahón voltak és meglátogatták néhai Rudolf trónörökös kedves vadászkastélyát Erdélyvölgyben s megtekintették a festői szép vidéket. A főherceg jól beszél magyarul és so­kat érintkezik az itteni intelligenciával és a néppel. — Munkásházak Torontálmegyében. To­rontálmegye alispánjának jelentése szerint a vármegye területén állami támogatással folytatólag épített 150 mun­kásházat, szerződésileg átadva, benépesítették. Ez idő szerint 370 mezőgazdasági munkásházat adtak át rendeltetésének. Újabban ismét 120 ház építését javasolta a munkásház- épitő bizottság. — Italmérések a gazd. munkásházak kö­zött. Az 1907. évi XLVI. t. c. 6. szakasza szerint a gazda­sági munkásházak létesítésére kijelölt területeken italmérés nem gyakorolható. A pénzügyminiszter ehhez képest rende­letben utasítja a pénzügyigazgatóságokat, hogy a gazdasági munkásházak területére kért korlátlan vagy korlátolt ital­mérési engedélyeket tagadják meg. Minthogy azonban a tör­vény csak az italmérési engedélyek kiadását tiltja, nem fo­rog fenn akadály arra nézve, hogy a gazdasági munkás­házak területére kismértékben való italárusitási engedélyek kiadhatók legyenek. Az ilyen engedélyek megadását is azonban magának tartja fenn a pénzügyminiszter. — Harc a részegség ellen. Máramaros­szigetről Írják: Alig van része az országnak, a hol annyi denaturált szeszt fogyasztanak, mint Máramarosba. A rutén és román lakosság közt valóságos pusztítást visz a szesz hatása végbe. Legközelebb is hét máramarosi embert helye­zett a törvényszék alkohol okozta elmebetegség miatt gond­nokság alá. A vármegye e szomorú viszonyok között leg­utóbb felirt a kormányhoz és azt kérelmezte, hogy legalább ünnep- és vasárnapon tiltsa el a korcsmák nyitvatartását — Az a képviselő. Kovács Gyula, ki elveszt­vén józan eszejárását, merényletet követett el Tisza István ellen, aztán magát lőtte halántékon — túl van a veszélyen, bár állapota még mindig nagyon súlyos. — Végzetteljes kirándulás. Ungvárról Írják, A főgimnázium tanulói közül minap többen kirándultak taná­ruk vezetése mellett a környék egyik kirándulóhelyére, s fürödni mentek az Ungba, Nehrebeczky Endre tanuló hirtelen elmerült s a vízbe fűlt. Holttestét még nem találták meg. — Meghalt százkilenc éves korában. Kapos­várról írják: A somosmegyei Osztopán községben meghalt Kanyó Vendel 109 éves korában. Soha nem volt beteg és halála élőt is csak két napig gyengélkedett. — Óriási tűz Szolnokon . Az Általános Fa­kereskedelmi és Őrlőmalom Részvénytársaság hatalmas te­lepe, a mely Szolnok város határában terül el mintegy hat katasztrális hold nagyságban, kigyuladt és földig égett. A kár 10000 korona. Biztosítva volt. — Olcsó az igazság. Okány község most vá­lasztott másodbirót. A tisztségre három önkéntes jelentkező akadt, a kik közül Irázi Krolyt választották meg, mert évi I 40 korona fizetésért vállalta a törvénytevést.

Next

/
Thumbnails
Contents