Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-09 / 23. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Egészség-ügy. Nyári étkezés. I. ügy megszoktuk, hogy szinte feleslegesnek tartjuk róla beszélni, Írni. — Hogy mikor eljőnek, megérkeznek a melegebb nyári napok, sőt kánikulás forróságok . . . hát ledobjuk magunkról nem csak a téli, a melegebb ruhát, de ugyancsak rajta vagyunk, melyszerint éppen a legszükségesebb takarók fedjék testünket nappal is. Meg éjjel is. — Akkurát úgy van! A púja is tisztába’ van vele. — Persze, persze. De a pújának szokása, hogy ha gondol valamit, hát csak egyet hajt legfeljebb a gondolatán, hogy igy vagyon. De tovább nem lép gondolatja keskeny utján. Megáll. — ügy is van a’! — Pedig hát mi is igy teszünk sok, legtöbb gondolatunknál. Itt van például a ruházat. Hogy nyáron máskép kell ruházkodni, mint télen ezt tudjuk, meggondoljuk. És úgy is cselekszünk, a hogyan gondoljuk. Mert ráhajt — az idő. — Hanem! — Hanem — a gyomor, a’ már tökéletlen. A’ már nem hajtja az embert tovább annál a gondolatnál, hogy hát jó kell lakni. Meg kell tömni a böndőt. Aztán álljatok meg. Ne törődjetek mással. — Pedig tán bizony törődni kellene. H — Persze, hogy persze. A gondolkodás rávezetné az embert, hogy máskép kell ám télen, mint nyáron táplálkozni. Más takaró-tartalom kék tán nyáron a gyomornak is, mint télen. Máskép öltözködik az ember nyáron . .. Könnyebben . . . tán bizony a testhez tartozó az a rész is, a mit gyomornak nevezünk — más tartalmat, más takarót kíván, mint télen. De nem mondja a tökéletlen, kapzsi — önző. Hallgat. Legfeljebb rálustul a többi tagokra. No hát megmondjuk mi helyette. Mester. A dohányzás kára. A dohányzók idegbajait 16 éven át 1500 beteg megfigyelése után Franki Hochwart, német tanár összeállította és tanulságos csoportosításban közli. Gyönge dohányosnak mondja azt, aki napjában 4 szivart vagy 10 cigarettát szív el. Mérsékeltnek tartja a hét szivart vagy 20 cigarettát fogyasztó dohányost, erősnek pedig azt, aki 12 szivart vagy 30 cigarettát szív el. Ez a beosztása változást mutat akkor, ha a dohányos füstös, zárt helyiségben füstöl, vagy ha künn a szabad levegőn tartózkodik. A nikotin hatása a körülményektől is függ. Ideges embereknél kisebb adag is nagyobb hatást fejt ki. Az agy és gerincagy tünetei közé tartozik az idegzsába, bénulás, valamint a bőr és belső szervek ideges bajai, továbbá: fejnyomás, fejfájás, migrén, fejzugás, kábultság, szédülés, rossz alvás, nyugtalanság. Aki füstölés nélkül dolgozni nem tud, idővel megsínyli a dohányzást. Miért ártalmas a por és a füst? Minden tisztátalanság ártalmas: a por és a füst a levegőnek szennye. Megártanak ezek az ember szemének is; de a szemből a könnyek gyorsan kimossák a belékerült piszkot. Ha poros vagy füstös levegőt szivünk a tüdőbe, bajosan hozza ki onnét a belekerült szennyet a köhögést. A tüdőbe rekedt szenny pedig előkésziti a talajt, melyen a gümőkór gombái könnyen elszaporodnak. Ezért kerüld a port és füstöt. Jóakarat és gondosság mellet sokféle munkánál csökkenteni lehet a por és füstnek ártalmát. Ne félj a nyitott ablaktól; a hideg, de tiszta levegőnél sokkal ártalmasabb a szennyes levegő. Aki kénytelen poros, füstös műhelyben dolgozni, szabad idejét arra használja fel, hogy mentül többet legyen réten, mezőn, erdőben, kertben. Betegnek szobájában sohase seperj, porolj; nedves kendővel töröld fel a port. Poros helyiségben ne táncolj; oly helyiségekben, hol a vendégek gyakran a padlóra köpködnek, a táncolás előtt a padlót forró lúggal kell felsurolni. Táncolás közben izzadt testtel ne menj ki hideg télen a levegőre. A bölcs inas. — Te Jancsi! — Parancsol uram ‘? — Holnap reggel 5 órakor fel fogsz engem kelteni,érted? — Igenis, csak méltóztassék szólitani. A madarak védelme. Lapunk is többször szóvá tette már a vidéken elszaporodott káros madánrtást, mely hovatovább a mezők ezen gondos és szorgalmas féregirtóinak pusztulását vonná maga után. Annál jólesőbb örömmel tudatjuk most, hogy a földmivelésügyi miniszter helyes érzékkel belátta a veszedelem fenyegető voltát s a mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló törvény alapján szigorú rendeletet adott ki, amelyben népies és tudományos nevükön is felsorolja a mezőgazdaságra hasznos madarakat és kimondja, hogy ezentúl a rendeletben felsorolt madarakat elfogni, megölni, vagy forgalomba hozni csakis hatósági engedély mellett lesz szabad és akkor is csak igazoltan tudományos célokra. A szigorú védelem kiterjed a madarak fészkeire és tojásaira is. — Engedély pedig 14 napi érvénnyel legföllebb 10 állat elfogására, vagy 10 drb. madárfészek elszedésére adható. Postán, vasúton, hajón, kézben, vagy szekeren csak szállítási engedéllyel lehet madarakat forgalomba hozni. — Az engedélyt a kis és nagyközségekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban a polgármester, törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a tanács illetékes kiadni. A rendelet határozmányai ellen vétők büntetés alá esnek. A miniszter elrendelte, hogy e rendeletét minden községben hirdessék ki s annak határozmá- nyaira a mezőőröket külön oktassák ki; a rendelet végrehajtásának ellenőrzését pedig úgy az erdőőri, mint az utakat fenntartó személyzetnek kötelességévé tette s egyúttal ugyanerre a saját közegei figyelmét is felhívta.
