Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-06-02 / 22. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

7

— A perbenyiki ünnepség felemelő lelkesedéssel, egyetértésben gyűjti össze a szép Bodrogköznek úgy előkelőségét, mint népét június hó 29-én és 30-án. Így szép, igy összehangzó a szociális, társadalmi törekvés, munka és örvendezés, a kedélynek, a vigságnak tiszteletreméltó megnyilvánulása és váltakozása, az értelmiségnek és népnek egybeolvadása és megértése a munka, a törekvések utjain és nemes szándékain. Ezek az összejövetelek, ünnepségek a múltban is mély nyomokat emlékezetes eredményeket hoztak létre. Nagy és gyakorlati eszmék számára, mikkel — élén a fáradtságot nem ismerő, népet szerető grófnővel; ledöntve minden akadályokat munkába, nemes törekvésekbe hívták a Bodrogközi nőket a jobb jövő megteremtésében. Reményünk biztos abban, hogy ez idei ünnepség is fényes erkölcsi és anyagi sikereket arat.

— Az ősz juhász ünneplése. Lélekemelő ünnepély folyt le Fertőrákoson. Az ünnepelt Kolmár József, a győri püspökség fertőrákost uradalmának ősz juhásza volt, aki félszázad óta szolgálja hűen a püspökséget és akit ezért a király az ezüst érdemkereszttel tüntetett ki. Megjelent az ünnepélyen Várady L. Árpád győri megyéspüspök és dr. Baán Endre soproni főispán is több előkelő tisztviselővel együtt, továbbá a püspöki birtokok tisztviselői igen nagy számban. Az érdemkeresztet szép beszéd kíséretében dr. Baán Endre főispán nyújtotta át az ünnepeltnek, mig Várady püspök 100 aranyat adott ajándékba ósz juhászának. Délben diszebéd volt, amelyen a főispán mondott felköszöntőt.

— Megjutalmazott uradalmi cseléd. Nógrád-Ipolykut pusztán, mint onnan jelentik, szép ünnepség keretében adták át Szorcsik Mátyás uradalmi cselédnek a földmivelésügyi miniszter díszoklevelét és 50 korona pénzjutalmat, amelyet 40 évi hű szolgálata elismeréséül kapott. Az ünnepség, melyen a környék apraja-nagyja megjelent és a földbirtokos gróf Keglewich István is résztvett, a kastély kápolnájában kezdődött, majd az udvaron folytatódott, ahol dr. Hanzely szécsényi tiszteletbeli főszolgabíró szép beszéd kíséretében adta át a miniszter jutalmát a hűséges öreg szolgának. Végül Lőrik Béla plébános szólott az egybegyűltekhez. A megjelenteket gazdagon megvendégelte a grófi család.

— Mérgez a pipacs. Szabadkáról Írják: Hauer

Gyula mélykúti kereskedő öt éves kis leánya több gyermekkel pipacsot szedett a mezőn és annyit evett belőle, hogy rosszul lett és még az nap meghalt. Az orvosok ópiummérgezést konstatáltak.

— A kecskeméti gyümölcspiac. Kecskemétről Írják: Az itteni gyümölcspiac forgalma 10—12 napja kezdődött meg és most már fokozatosan emelkedik. Jóllehet gyümölcstermésre alig volt kilátás, de tekintve az óriási határt és rengeteg gyümölcsöt, minden fajtából kerül annak idején a piacra. A keresletet különösen kajszinba- rackból lehetetlen lesz kielégíteni. Minthogy az érés ideje jóval kitolódott, most még csak cseresznye és közönséges vörös meggy kerül eladásra közepes mennyiségben igen magas árban. A jövő hét végén már szedik a befőzni való cseresznyét és az üveg-meggyet, melyből meglehetős termés mutatkozik. A legnagyobb hiány kajszinbarackban lesz, melyből jó termés idején 40—50 kocsival kerül naponta szállításra. Kis termés ebből is várható sőt szórványosan közepes is. A korai közönséges kajszinbarack julius első hetében már piacra kerül, ezt követi a rózsa- és sárgabarack julius közepén.

— Magyar lovak a tripoliszi harctéren.

Debrecenből Írják : A Hortobágyon most folyik a szokásos évi állat vásár, a melyen lovak ára roppantul felszökött. Ugyanis mig azelőtt néhány száz koronáért lehetett pompás lovakat vásárolni, addig most hitvány állatokért ezer koronákat is kérnek az eladók. A vásár bizottság meg állapította, hogy az árakat több török tiszt csapta fel, a kik a tripoliszi harctérre vásárolnak lovakat. 20 vagon lovat szállítottak el a tengerhez. A törökök roppant sok magyar lovat vásárolnak, mert azt állítják, hogy ezek bírják legjobban a pusztai életet. Ma újabb vonatok indulnak nagyobb lószállitmánnyal.

— Nyolovanezer korona a szalmazsákban.

Keszthelyről Írják: A napokban meghalt egy Kiglics József nevű 78 éves koldus. A szalmazsákjában elrejtve megtaláltak egy 80.000 koronáról szóló takarékpénztári könyvecskét. Rokonai jelentkeztek az örökségért.

A

Magyar Gazdaszövetség1 országos gyűlése.

A magyar gazdatársadalomnak hatalmas megnyilatkozása volt a Gazdaszövetség országos gyűlése, mely e hó 19.-én Siófokon zajlott le. Méreteiben felülmúlta az összes eddig nagy gazdagyüléseket, még a pompás kecskeméti nagygyűlést is. Fölemelő képben tárta elénk az agrármozgalom erősödését, mely abban a lelkes hangulatban is megnyilatkozott, mely Darányi buzdító szavai s az előadók beszédei nyomán tapasztalható volt.

Már a gyűlést megelőző napon mozgósítva volt egész gazdaközönségünk s a fővárosban észre kellett venni az átutazó falusi gazdák sűrű csoportjait. A Balaton szépséges partján, Siófokon pedig valósággal elragadó látványt nyújtott annak a nyolcezer gazdának a felvonulása, akik az agráreszme ünneplésére gyűltek egybe.

Megállapítjuk, hogy ez ünnepen egybeforrt a gazdaosztály mindegyik rétege. Ez az egybeforrás pedig magában véve is nagy eredménye a gyűlésnek.

Az ország mindegyik része erősen képviselve volt, Erdély ép úgy, mint a felvidék s az Alföld. A délvidéki, rábaközi, székely és borsodi népképviseletek változatosan elegyedtek s köztük sűrűn láttuk a papi talárt és zsinóros magyar ruhát.

Miről tárgyaltak — a nagygyűlésen ?

A gyűlés megnyitása és az üdvözlések után a gazdagyülés hozzálátott a munkához. Tárgyalás alá vették és pedig az egyes előadók szerint: Bernát István beszélt »A mezőgazdasági termelés védelméről«. Előadásának veléje, hogy a mezőgazdasági termelés védelmét egyetemes nemzeti érdeknek kell tekintenünk és azt belső és külső ellenségünk ellen közösen védelmeznünk az ország feladata. Emődy József még azt is kimutatta és kívánja, hogy ez a védelem a törvényhozás utján is megtörténjék.

Meskó Pál dA nemzeti földbirtok politika« címen értekezett. Kívánja, hogy a törvényhozás úgy a telepítés, mint a feldarabolás kérdését törvényhozásilag szabályozza. E kérdéshez megvilágitólag szólották Bethlen István és Mezey Gyula.

óváry Ferenc >A gazda jövedelme és a mező- gazdasági termények értékesítése« címen beszélt.

Igen nagy jelentőségű és általános érdeklődést keltett az az előadás, mely »A földmivesek nyugdijá«- ról szólott. Erről a kérdésről a mi kis újságunk bőven irt. Szálakra szedte többször és teljes világításba helyezte éveken keresztül. Most csak jelezzük, hogy az országos gyűlésen is tárgyalták és érdeklődés közt beszélték meg.

A nagygyűlés — lakomája.

Érdekes tudni, hogy 5000 embert hogy lehet kielégíteni rövid egy óra alatt étel-ital dolgában. Ezt a boszorkányságot a házigazdaként szereplő Balatoni Szövetség segélyére siető siófoki és kilitíi nők csinálták meg. A szívességből kiszolgáló asszonyok és leányok számát mintegy 400-ra lehet tenni. Körülbelül 70 üst és fazék párolgott a földbe ásott