Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-06-02 / 22. szám
8 MAGYAR FÖLDMIVELŐ n iseieretektára. a A forgó-szél. Az újságok írták, hogy a »ciklon* pusztította el az ország több részében falvaiukat, építményeinket, véleményeinket és sok más mindent. írták nap- ról-napra mondom, a nélkül, hogy csak alig egy-kettő meg is magyarázná amúgy velős-röviden, mi hát a az a ciklon vagy forgó-szél ? Pedig hát dukált volna ám, mert ez a ciklon olyan forgó komédiája a természetnek, mely nálunk évszázadonkint alig négyszer-ötször fordul elő. Tehát ritka madár. Amolyan vészmadár. Hogy kezdődött, mint keletkezett azt sok ezren éreziük, tapasztaltuk az országban. T. i. a hűvös tavaszi napok után egyszerre, szinte támadó módon, lopva hirtelen melegre fordult az idő. Tűrhetetlen hőség csapta meg az országot. Minden emberfia kérdve-kérdezte: — Mi ez? Miért az ember, állat, szárnyas egyszerre olyan levert, bágyadt. A gazdaemberek fejüket csóválták, miér’ mer zivatarra, jégverésre gondoltak. Senki se’ gondolt azonban arra, hogy egy ritka, vészmadár szárnyal felénk — a fellegek szárnyain, mely — mint mondok — csak századok folyásán röpül a mi földünkre. No, nem kellett sokáig várakozni. Tapasztaltuk, irtuk, hogy mi történt. Felesleges újra pennával szántani e mián. Most hát csak azt a kérdést kell felvetnünk, hogy miben van ennek a ciklon, forgó-szélnek eredete, magyarázata. Mi történik a természet műhelyében ilyenkor? Mi forr — mi dúl? Mi kaíapácsoló- dik és mi erő támad annak véghezvitelére, a mit az emberi koponya, kéz, romboló szerszáma nem tudna, ha akarna se’ véghez vinni. Pedig la, sok minden komédiát végbe tud vinni. * Csaknem minden évben előfordulnak. És tornádóknak nevezik. Florida félsziget táján igen jól ismerik. Mert a házépitésnél számolnak vele. « Hazánkban 1892. évben volt egy nagyobb légörvény. Május 31-én Horvátországban Novska vasúti állomáson és a közeli erdőben pusztított. Tizenegy teher kocsit emelt ki a ciklon a sínekből. Oly hirtelenséggel döntötte fel, hogy észre sem vették. Q* Kell e dió fiú? E hangos kiáltásra fölnéz a járókelő a fára s keresi a kinálgatót. Az utca gyermekét szörnyen boszantja, hogy nem ád diót, épugy mint Bartilla a fogfájós embernek a sikertelen használat után 500 koronát. Ezért van aztán, hogy legtöbb gyermek rögöt keres és a sárgarigó felé dobja. Pedig hasznos madár; mert a papmacska nevű svarcgelb szőrű hernyóból is ugyancsak kiszorítja a szuszt. Van egy kis bűne is, mert szereti a szőlőt; de azért van az emberi találékonyság, hogy megtudja ezt védeni. A bátorsága nagy, mert gyakorta lekiáltja: — Huncut a biró! Jő a biró ! Szolgabirő! Ezért nevezi a borsodi ember: szolgabirónak is. Udvarias férj és feleség. Férj és feleség utaznak együtt. Kérdi a férj: — Mondd, drágám, kényelmesen ülsz? — Igen, édesem. — Nem bántanak a csomagok? — Nem, drágám. — Nincs léghuzam ? — Nincs, angyalom. — Egyszóval kitünően érzed ott magad? — Eltaláltad szivem — Akkor gyere, cserélj velem helyet, mert engem megüt a guta ezen az átkozott komisz helyen. A SZERKESZTŐSÉG ^ \|jP------TELEFONJA. ^1P Má s kivételes országokból jön a hir, hogy szélforgatag, orkánok egész községeket, sőt városokat romba döntnek. Mi is ismerünk viharokat, de azok csupán kisebb pusztulásokat okoznak. Mi a földrengés iszonyú, megrázó hatalmát ismerjük. De ciklonokról még nagyapáink is ritkán beszélnek. Hát még is eljő hozzánk ez a ritka vész madár. Mikor ugyanis nagy földterületek hirtelen melegesznek át — szokatlan, borzalmas légörvények keletkeznek. Mert nem csak a tengernek, a folyamoknak vannak örvényei. A levegőnek is. És nagyobb! A mikor nagyobb földterületek hirtelen fel- melegednek — a könnyűvé vált felszálló légtömegek helyére a környező hűvösebb tájakról — nagy sebességgel, össze-visszásságban, friss légtömegek áramlanak. És pedig: A különböző irányból egy hely felé áramló légtömegek találkozásuk pillanatában — forgó széllé alakulnak át. Tapasztalhatjuk ezt a jelenséget nyáron. Egyszerre az utcák kereszteződésénél kis portölcsérek keletkeznek. És mentői hevesebb a találkozás, annál erősebb, sőt rettentőbb a forgás ereje. Az ilyen légörvények Amerikában gyakoriak. MORVÁI JÄNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÍB.01^ Gazdakör. Az uj két koronások már gurulnak a piacon. Forognak — a kezeken, akár az orsó. Az érme képlapján a felség arcképe látható címeinek köriratával. A hátlapon lebegő angyalok tartják a szent koronát. A korona alatt buzakalászból és cserfa lombból font koszorú közepébe illeszkedik a »2 korona« és a veretés évszáma. A két koronás sima karimáján mélyített betűkkel: »Bizalmam az ősi erényben« olvasható. A két koronás kisebb jóval, mint az egy forintos »tallér«, mely még sokáig érvénybe lesz, bár napról-napra vonják be. Kisebb, de jobb, értékesebb ezüst. És igy a kisebbség — nem határoz. — Gazda. Irtuk már százszor, hogy Osztálysorsjátékkal nem foglalkozunk. A mi újságunk a nagy munkaidő alatt — julius és augusztus hónapokban nem jelenik meg. Tehát szünetel már évek sora óta. A két hónap szünetelésére azonban mindig, bő kárpótlást adunk a tartalomban. Hirdetéseket is azért nem közlünk, hogy pótolhassuk azok helyén a két hónapot. Nézze meg csak a többi néplapokat, mennyi helyet adnak a hirdetésekre. És milyen hirdetésekre. Akár mérget ajánlanának. — Gazdakör. A gyermek-védelemről legtisztább tájékozást szerezhetnek, ha meghozatják a »Katholikus Gyermedvéde- lem« cimü folyóiratot, mely a Keresztény Szeretet Orsz_ Gyermekvédő e.-nek is hivatalos közlönye Esztergom. Évre 2 korona. Keményfy K. Dániel. —t R. K. Radna. Nem használhatjuk. Pietikus lapba való. Vers. Nem a mi újságunkba való. — B. E. Levél ment. Azt hiszem az idő sebesen szárnyal. Üdv. Több levélre csak a jövő számban. E héten nagyon sok közölni való volt. — Előfizető. Lapunk, mint azt már századikszor Írjuk, a nagy mezei munka ide- jén — jut, és augusztus hónapjukban^-szünetel.________
