Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-05-19 / 20. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Egészség-ügy. Az egészség hete. Angliában most fejeződött be az országosan szervezett „egészség-hét“. A kezdeményezők igy nevezték el ugyanis, ezt a minden elképzelhető téren és eszközzel meginditott társadalmi munkát, a mely a közegészség két nagy alaptörvényét, a tisztaságot és a friss levegőt propo- gálja. Egy hétig most egész Angliában, 150 város és falu minden templomában, kaszinójában, egyesületében, iskolájában és alkalmi összejövetelében, minden nyilvános helyen erről a két éltető nagy dologról folytak prédikációk, főlolvasások és agitáló utcai beszédek. A mozgalom körébe belevonták a gyermektáplálás kérdéseit is, a miről népszerű ismertetéseket tartottak. De agitáltak az alkohol ellen is egész hévvel és ötletes eszközökkel. Az alkohol ellen való kiszállás különben alkalmi téma is volt, mert az angol alsóházban éppen most ment keresztül az uj kaszinó-törvény, a mely jogot ad a rendőrségnek az olyan kaszinók és egyesületek bezárására, a melyek túlságos mértékben otthont adnak az alkohol gyönyöreinek. Az egészséghét különben egyszerre nagyon népszerű lett egész Angliában, úgy hogy kétségtelenül nagyszerű társadalmi mozgalom válik majd belőle. * A kis gyermekek gondozása. Nagyon sok anya van, aki azt tartja, hogy az a gyermek, aki nem kapja meg az ótvart, az nem is egészséges. Ez a betegség éppen úgy kell az ember életéhez, mint a mindennapi kenyér. No hát ez nem igaz. Az ótvar betegség. A betegség pedig nem kell az embernek. Elég baj, hogy ha az ember megkapja. Minek annak megjövetelét előmozdítani? Az ótvart az a gyermek kapja meg, akit tisztátalanul hagynak, a fejbőrön tartott koszmót nem távolitják el langyos vízbe mártott tiszta ruhával. Az az anya, aki gyermekét gyakorta füröszti s a fejét is tiszta szivacscsal mossa, a szivacsot minden fürdés után forró vízben kiáztatja, az a gyermek nem kap ótvart. Fürösztés közben arra is vigyázzon a fürösz- tő, hogy a gyermek szeme ne érjen bele a fürdővízbe. A tisztátalan víztől sokszor kap a gyermek szemgyuladást. A gyermek pólyája ne legyen szoros. Az a kis gyermek nem szalad el, nem kell azt megkötözni. Ő is használni akarja a kezét, mert ő is él. Az ösz- szekötözés, a szoros pólyálás hőt fejleszt ki, a gyermeknek nem tetszik a nagy melegség s miután nem tud magán segíteni sírni kezd. A siró gyermekbe ne tömjünk minduntalan ételt s ne rázzuk össze a himbáltató karon. Általában a hintázás, a bölcső nem jó, csak szédülést okoz. Gyermekmenhelyeken nincsen bölcső. A pálinkás kenyér: valóságos gyilkolás. A bélhurutos gyermekkel ne csináljunk hókuszpókuszokat. Orvoshoz kell vinni őket. Q Kész felelet. — No Pistuka, mit mondasz a mamának, ha kenyeret ad ? Pistuka: Kérek mama vajat is. b gazdák világa, a a ■ b A gyümölcsfák virágzása idején. A gyümölcsfák virágzása idején a legnagyobb csapás a fagy. A szőlőt füstöléssel óvják ellene, de nem sok eredménnyel; a gyümölcs fákat pedig, különösen a magas törzsüeket, nem oltalmazhatjuk meg vele. Itt más eljárás bizonyult be eredményesebbnek. Sok virágot úgy menthetünk meg a fagy káros hatásától, ha a fagyos éjszaka után a napfelkelte előtt a koronát hideg vízzel megfecskendezzük. De nemcsak fagy, hanem még az eső is káros lehet a virágzásra, ha lefolyása alatt sok van belőle, mert lemossa a himport és nem történhetik meg a megtermékenyítés. Ez esetben gyakrabban rázogassuk meg a gyümölcsfákat, hogy a fölösleges vízcsepp lehullhasson a virágokról. A gyümölcsvirágoknak nagy ellensége a virágbogár, mely beleül a virágba és elpusztítja a termékenyítő szerveket. Egyes vidékeken, ahol elszaporodik, valóságos csapás, mert tönkre teszi az egész termést. Ellene csak azt tehetjük, hogy hajnalban lerázzuk a fákról és elpusztítjuk. Megesik az is, hogy semmi sem pusztítja el a virágokat és még sincs termés. Vannak fák, melyek gazdagon virágoznak, de termést nem adnak. Ennek többnyire két oka van: vagy nyomorultak a fák, vagy buják és ennek következtében lerúgják a virágokat. A szegény fákat erőhöz kell juttatni trágyázással és pedig úgy, hogy a korona csurgásában, kivált őszkor, két arasznyi széles és mély árkot ásnak és abban korhadt trágyát teszünk vagy lúgot öntünk. A buja fáknak ugyancsak a korona csurgásában gyökereit csonkítják meg. Ha száraz volt a tél és a tavasz is olyan, ha a talajnak nincs elég nedvessége, akkor is sok virág meddő marad. Ez ellen segit az öntözés, ha szintén a korona csurgásában csinált árokba vagy lyukakba vizet öntünk. Úgyis szokás megöntözni a fákat, ha tövüket mélyre és szélesre kibontjuk. Az öntözés után a kibontott földet visszatesz- szük. Ha lyukakat vertünk, azokat cserepekkel betakarjuk és azután is, ha szükséges, öntözésre használjuk. A . * — Fagykárok Ausztriában. Boraink értékesítésének és igy boraink kérdése nagyrészt azon fordul meg, milyen lesz a bortermés Ausztriában s igy éppen nem közömbös ránk nézve, vájjon hogy fejlődik odaát a szőlő. Április 10. és 15-ike közt Ausztria legtöbbb borvidékén szintén kemény fagyok voltak. így különösen Stájerország egyik részében a hőfok 16 fok C.-ra sülyedt, másutt a fagy csak 4—6°-ot tett ki, de úgyszólván egész Alsóausztriában és Stájerországban, azonkívül pedig Csehországban, Karinthiában, sőt Dalmáciában is jelentkezett. Ezen utóbbi országban volt a hideg a legcsekélyebb (alig—2°), de viszont itt voltak a rügyek legjobban megindulva. Északon nagyobb volt a fagy, de a március közepe óta tartó hideg a vegetációt erő-
