Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-05-05 / 18. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ jának egyrészét, ameddig a kölcsön fennáll, elvállalja. Azóta pedig, hogy a magyar földhitelintézetek orsz. szövetsége áldásos működését megkezdette, a községek legelővásárlásai alkalmával az intézettől a legelővételári egész összeget kölcsön kapják. A községek tehát abban a helyzetben vannak, hogy úgyszólván tőke nélkül, pénzbefektetés nélkül, legelőterületet vásárolhatnak, mert hiszen az évi kamatterheket a fübér kiadja. Még más módon is lehetővé van téve az, hogy az elvadult, hogy az értéktelen legelőterületek fel- javittassanak. Lehetővé van téve azzal, hogy ahol a község egyébként vagyoni viszonyainál fogva a le- gelőjavitás munkáit, kiadásait nem bírná, — ott a földmivelésügyi minisztérium siet segítségnyújtással. Legjobb lesz a vármegyebeli gazdasági felügyelőnek Írni és tőle tanácsot kérni. Mindenkor, ha akár a legelővételről, akár a meglévő legelőnek jobb karba helyezéséről, a megindítandó munkák sorjáról van szó, a gazdasági felügyelő ilyenkor a helyszínére fog utazni és ingyen minden dologra megadja a tanácsot és a községi lakosokat a teendő lépések felől kioktatja. A mód tehát meg van arra, hogy az állapotokat javítsuk, tisztán rajtunk múlik, hogy akarunk-e segíteni a bajokon, amelyek miatt leginkább nem boldogulunk és amelyek legjobban a zsebünkbe vágnak. Vagy maradjon minden a régiben és mondjuk Pató Pállal: »Ej, ráérünk arra még!« Ha per — hát legyen per szokta mondani a magyar ember. És perel — mindig perel. A mi szenvedélyét a mi magyar népünknek — pompásan jellemzi egy adoma. Hogy t. i. az atyafinak jelenti a tárgyalás után a fiskálisa: — Megnyertük a pert atyafi . . . — Föllebezzek! — De ’isz — megnyertük, hát mi a fészkes izének föllebedzik. — Hadd tudják Posten is, hogy igazságban járok. Hát hiába! A magyar, hogy hát tetszik tudni nem hagyja jussát. Ha drágaság — hát legyen drágaság, mondják azonban most, a drágaság napjaiban — a fiskálisok. És drágább lesz ám a per is. Ha tudnók, remélhetnők, hogy ezzel a fordulattal megfordul a magyar ember peres hajlama is — hát vigye a kő! A réven megtérül, a mi a vámon elveszett. De kötve hisszük. A per drágább lesz. A perlekedők száma pedig apadni nem fog. így tehát az az igazságügyi ujitás, mely május hó 1-én életbe lépett — drágábbá teszi a pert. Újra csak — a szegény ember életét. Az igazságszolgáltatás egyszerűsítését célozza ez az ujitás igaz, de a jogkeresők most majd többet fizetnek a perlekedésért. Mert mentesitik a bírságokat a sok munkától, holmi kiadványtervezetek, blanketták elkészítésére kötelezi az ügyvédeket, amely munkát eddig a bírósági tisztviselők ingyen végézték. Természetes, hogy az ügyvédek ezt a munkát ingyen nem végezhetik, az eredmény tehát az, hogy a bíróságnak kevesebb lesz a dolga, a felek azonban ugyanazt a munkát, amit eddig az állam a törvénykezési bélyegek ellenében végeztetett, meg fogják fizetni felemelt perköltség alakjában. Az állam tehát jól jár, de veszítenek a jogkereső felek, ami annál méltánytalanabb, mert a kincstárnak oly rengeteg jövedelme van a törvénykezési bélyegilletékekből, hogy ebből a nagy jövedelemből megkétszerezhette volna a bírósági tisztviselők szamát. Nincs tehát más hátra, mint csökkenteni — a pereket. Kétszer is meggondolni, mikor kelljen perelni. Vagy... de erről máskor. ^ A Titanic hajó, a mely az újfundlandi partok közelében oly borzalmasan elpusztult, fel volt szerelve a hajóépitési technika legmodernebb vívmányaival. Volt rajta 750 elsö- osztályu kajüt, 500 másodosztályú, mig a fedélközökben 1100 ember fért el, azonkívül 800 főnyi legénység kényelmes helyet talált benne. Első útja alkalmával a következő eleséget vitte magával: Friss hús 75.000 font, friss tojás 35.000 darab, baromfi 25.000 font, cukor 5 tonna, tej 40.500 liter, burgonya 40 tonna, tea 1000 font, liszt 250 hordó, főzelékfélék 10.000 font, ásványvíz 12.000 üveg sör és bor 16.000 üveg. A hajó gépházában , 300 ember dolgozott. A Titanic 48.000 tonna viz kiszorítása mellett 883 láb hosszú és 93 láb széles. 10 hónappal ezelőtt épített testvérhajója csak valamivel kisebb. Harmadik helyen áll nagyság tekintetében a Mauretania és a Lusitania 33.000 tonnával és a negyedik a Hamburg Amerika Linie Auguszta Viktoria hajója 28.000 tonnával. Jelenleg két oceán-járó hajó épül, a melyekről azonban még nem tudni, melyik nyeri mint a világ legnagyobb és leggyorsabb hajója, a »tenger kék szalagját«. Milyenek a nők? Egy iszákos ember a következőleg osztályozza a nőket: A gyermekkorban olyanok, mint a tiszta viz. 12—15 évig, mint a limonádé. 15—25 évig. mint a pezsgő. 25—40 évig, mint a likőr. 40—50 évig, mint a szirup. 50 éven túl mint a denaturált szesz. A drága vasút. A múlt hónapban lépett érvénybe a vasúti szállítás dijainak emelkedett tarifája. Ez a tarifa a gyorsárukat 6, a rendes fehérárukat 7 százalékkal teszi a vasúti fuvart drágábbá. Julius elsején pedig a személyjegy is drágább leszen. Tehát drágábban fognak utazni az államvasutakon. Még pedig 40—60 százalékkal. Hát a nagy a Baross miniszterelnök világot csudálatba ejtő zóna-gondolata és olcsó utazási gyakorlata — igy megy tönkre! És nem az ő hibája, hogy tönkre ment. Jó, bőségesen tejelő tehén volt az ő vasútja, már mikor ő nem élt közöttünk és más gazda fejte — etette. Csak a’ volt a baj, hogy fejték-fejték, de nem etették. A tehén elsorvadt, tejelt azért, de most aztán már a saját maga életét, beruházását is ki kell tejelnie. Ezért drágul a vasút. Sikerül-e, nem — azt most ne firtassuk. Inkább gondoljunk arra, hogy ez a drágulás főleg a falusi népet érdekli. Őket sújtja, a kik a közeli városokba viszik hordják a terméseket, az eladnivalókat. A szomszédos forgalomnál is nagyon érezhető lesz a vasút drágasága. Hát védekezzünk úgy, a mint tudunk. Meg kell csinálni az árusítási szövetkezést. Össze kell állani a falusi termelőknek, hogy ne A Titanic hajó berendezése.
