Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-21 / 16. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Az idei ápr. 17-ére napfogyatkozást jeleztek — a tudós csillagászok. Most kora reggel, mikor e sorokat irom, mikor a Nap jóformán röstelkedve bújik ki igazán hideg, vékony takarója alól és alig meri mutatni arcát: nem tudhatom, mennyiben üt be nálunk ez a hirdetett napfogyatkozás. A tudósok szerint a napfogyatkozás nálunk részleges. Budapesten 12 óra 12 perc s 36 másodperckor kezdődik és 2 óra 51 perc s 36 másodperckor végződik. Az az, több mint két és fél órái fogna tartani. A legnagyobb elsötétedés körülbelül két óra táján fogna bekövetkezni. Párizsban a napfogyatkozás csaknem teljesnek Ígérkezik. Nagyban készülnek is a megfigyelésére. Hiszen ma már a csillagvizsgálók, a tudós világ oly tökéletes megfigyelő készülékekkel rendelkeznek. De a párizsi készülékek bármily nagyok, még sem ezek a legbatalmasabbak. Vannak még tökéletesebbek, még csudásabbak. Például Nizzában van egy távcső, melynek világcsodájára járnak. Berlin mellett is van egy távcső, melynek nagyító-képessége óriási. Hatezerszeresen nagyit. Amerikában van mégis a világ legóriásibb készüléke. Egy milliárdosnak tiz milliónyi adományából hozták létre. A mi csillagvizsgálóinknak is vannak már igen nagy és tökéletes készülékei. (Ó-Gyallán, Kalocsán.) A csillagvizsgálók le is fogják fényképezni a napfogyatkozást. És lehet, hogy az idei napfogyatkozásból még mindig rejtett titkokat fognak kisütni Hogy a napfogyatkozásnak meg van a maga természetes oka, azt ma már nem csak egyes tudósok ismerik. A jó és értelmes iskolás gyermek is felfogja. Évekkel ezelőtt a csillagos égről s tüneményeiről, a Nap és Hold fogyatkozásról a »Magyar Föld mivelő« is bőven irt. Azt hisszük sokan emlékeznek reá. Bár nem volna felesleges megújítani; ezeket az érdekes tüneményeket a maga/ ok és okozati összefüggésében bemutatni. Lehet, hogy módot keresünk reá, legalább egy-két csevegésben. B. G. Tavasszal egy akó eső: egy csepp sár; ősszel egy csepp eső: egy akó sár. (Gazdasági mondás). Táncos lányból ritkán válik — jó asszony. (Régi közmondás). Távollevőt, holtat nem illik rágalmazni. 51 üormány lemondott. A király * a lemondást• Lapunk zártakor vesszük a hírt, hogy a kormány lemondott, jÉs az uj kormány alakításával Lukács Lászlót bízta volna meg a király. Azt is hirelik, hogy az uj minisztereket lehető gyorsasággal fogja kinevezni O felsége. LLogy a, jövő hét keddjén már az uj kormány bemutatkozik az országházban. — Hát majd elválik l m GAZDÁK VILÁGA. 9 eu tza o&a — Prímás birtokok szövetkezetek kezén. A hercegprímás birtokokat pár év óta kisérletkép a gazdatisztek kezelték szavatossági rendszerrel úgy, hogy apróbb parcellákban bérbe adták kisgazdáknak. Miután a minisztérium nem hagyta jóvá a kezelés eme módját, most a prímás uradalom kormányzósága elhatározta, hogy a birtokokat földbérlő szövetkezetnek adják bérbe, hogy a kisgazdák közvetlenül jussanak a parcellák bérletéhez. — Bérlőszövetkezet püspöki birtokon. A nagyváradi,, kalocsai, egri, győri és kassai püspökök után az uj szombathelyi püspök, Mikes János gróf is teret nyit a szövetkezeti földbérlő mozgalomnak. A püspök sarokmajori birtokát készül bérbe adni a bérlőszövetkezetben tömörült kisgazdáknak. A kisgazdák a földeket holdanként 45 kor. évi haszonbérért kapják meg, de ez összegből 5—5 koronát a püspök az első négy esztendőben a szövetkezetnek visszafizet, hogy ez annál jobban megerősödhessék s tagjai, a kisgazdák érdekeit annál eredményesebben szolgálhassa. * Nyugdijat kapnak a földmivesek is! Sokszor esett már szó arról, hogy mért nem csinál a törvényhozás a földmivesosztály számára is valamelyes nyugdíjtörvényt. Ha helyes és üdvös dolog, hogy a katona, hivatalnok, pap, tanár, tanító, kap bizonyos számú esztendő után ha munkaképtelenné válik vagy elöregszik, megfelelő nyugdijat, nagyon kívánatos dolognak látszott, hogy ugyanilyen nyugdíjintézményt létesítsenek a földmives osztály részére is. Volt segélye eddig is a munkásnak, földmives- nek, gazdának, aki segélypénztár, rokkautegyesület vagy a haláleset ellen biztositó társulatnak a tagja volt. De az eddigi segélyezésnek nem volt nyugdíj jellege. Eddig csak az kapott segélyt, aki dologtehetet- lenné vált. Az uj törvény sokkal emberségesebb. Bizonyos életkorban megadja a nyugdijat a teljesen egészséges embernek is. Eddig a rokkantsági biztosításba csak 35 évesnél fiatalabb embernek lehetett beiratkoznia. Az uj törvény szerint bármikor lép be valaki ha megfelelő számú évig tag volt, kaphat nyugdijat. Az uj segélypénztárról szóló törvény (1912. VIII. t. c) ez év március 1-én lépet életbe. A törvény által szervezett nyugdíj-intézménynek tagja lehet minden 14-ik életévét betöltött egyén bármilyen öreg legyen is. Eddigelé igen sokan voltak kizárva a segélypénztár jótéteményeiből, mert nem gondoltak kellő időben egy kis segély biztosítására, öreg napjaikra. Fiatal ésszel rendesen nem szoktak az emberek arra gondolni, hogy lehet még idő, amikor nagyon jó volna ha lenne egy kis biztos jövedelmük, egy kis megtakarítóit összegecskéjük. Átélték életüket, elmúlt a 35 ik év, s utánna már hiába is próbálták volna a gondoskodást öreg napjaikról, lekéstek. Most bármikor jöu rá az a
