Magyar Földmivelö, 1912 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-07 / 14. szám

4 MAGYAR FÖLDMIVELŐ B GAZBAK VILÁGA. B aura A kisgazdák és az állattenyésztés. Az or­szágos állatösszeirás eredményét nagy érdeklődéssel fogadta az egész közvélemény. Adatai több tekintet­ben meglepők, de legmeglepőbb az a tény, hogy ál­lattenyésztésünk terén erősen előtérbe léptek a kis­gazdák. Maga a statisztikai hivatal is megállapítja, hogy különösen a jobban jövedelmező sertéstenyész­tést a kisgazdák karolják fel a nagybirtokosokkal szemben, akik a sertésbetegségek következtében jelentékenyen apasztották állományukat. Az összeírás egyéb adatai is arra vallanak, hogy a hazai állat- tenyésztők között mind nagyobb többségre jutnak a kisgazdák s ha pár éve az ország állatállományának kétharmada volt a kisgazdák kezén, ma a 2,264.656 állattulajdonos közül kétmillió bizonyára a kisgaz­dák osztályából kerül ki. Ezzel szemben halomra dől az a vád, hogy az állattenyésztés vámvédelme csak a nagybirtokosoknak használ s hogy az argen­tínai hús és a balkáni állatbehozatal meggátlása csak nagyúri kívánság, mert az állattenyésztés vám­védelme annak a kétmilló kisgazda becsületes jöve­delmének megóvására irányul elsősorban, akik az állattenyésztők túlnyomó zömét alkotják. * Gazdasági tanfolyamok. A földmivelésügyi minisztérium pályázatot hirdet az okszerű méhészet ismertetése és terjesztése céljából a vasúti alkal­mazottak részére Szegeden, Kaposvárott és Szatmár­németiben ez év junius 1—18. és julius 22-től au­gusztus 8-ig terjedő időben tartandó méhészeti tan­folyam résztvevői helyeire. A pályázni szándékozók folyamodványukat egy hónappal a látogatni kivánt tanfolyam kezdete előtt adják be. — A kisbéri tej- munkásképző iskola ez év május 1-én kezdődő egy­éves tanfolyamára tiz ösztöndíjas tanulót vesz föl. Erre a tiz helyre az iskola vezetősége pályázatot hirdet. A folyamodni szándékozó folyamodványaikat ez év április 10-ig nyújtsák be az iskola vezetősé­génél Kisbéren. — A gödöllői állami méhészeti gaz­daságban földmives gazdák részére ez évben négy, 18—18 napra terjedő méhészeti tanfolyamot fognak tartani. Az első május 2—19-ig, a második május 22-től junius 8-ig, a harmadik junius 12—29-ig és a negyedik julius 3—20-ig fog tartani. Minden tanfo­lyamra 20—20 ingyenes látogatót vesznek fel. A pályázni szándékozók kérvényeiket legalább egy hónappal a választolt tanfolyam megkezdése előtt nyújtsák be a földmivelésügyi miniszterhez. * Mezőgazdasági póstacsomagok A Magyar Gazdaszövetséget élénken foglalkoztatja a közvetí­tés terén tapasztalható visszaélések megszüntetése és ennek egyik hathatós eszközének tartja a mező- gazdasági postacsomagok meghonosítását. Az egye­sület hivatalos lapjának, a »Gazdaszövetségének most megjelent számában érdekes fejtegetéseket ta­lál az olvasó erről az időszerű kérdésről. A »Gazda- szövetség« szerint a mezőgazdasági postacsomagok rendszeresítése egyszeriben közelebb hozná a fo­gyasztót a termelőhöz. A baromfitenyésztő, tejter­melő, gyümölcstermelő, zöldségtermelő nem volna kénytelen akármilyen kevés termésével a város piacot felkeresni, fuvarra, élelemre s piaci dijakra költeni, vagy pedig közvetítőnek eladni baromfit, vajat, túrót, gyümölcsöt, zöldséget, hanem összeköt­tetésbe lépve egy-két fogyasztóval, 40—50 kilogram­mig postára adhatná áruját, mert a posta 80—100 fillérért a lehető legsürgősebben továbbítja az or­szág legtávolabbi városába, vagy falujába úgy, hogy a címzett fogyasztónak érte sem kell menni a posta- hivatalba, mert házhoz viszi a posta a csomagot, amint megérkezik, «Mi agráriusok — úgymond a lap — megígérjük, hogy a drágaság leküzdésében minden jóravaló törekvést támogatunk, amely a gazdák jogos érdekeit nem sérti. Álljuk a szavun­kat s ismételten ajánljuk, követeljük a gazdasági postacsomagok intézményének behozatalát, mely a szövetkezetek után legalkalmasabb eszköz arra, hogy a termelőt közelebb hozzuk a fogyasztóhoz s a fölösleges és áremelő közvetítést kiküszöböljük«. Miért drágább a tojás? Városi urinő: No lelkem, ez már borzasztó, de hogy ilyen drága a tojás. Falusi asszony: Drága ? Hiszen most minden drága. Városi urinő: De mégis Falusi asszony: Hát elkívánja a tekintetes asszony, hogy csak a falusi tyúkok tojjanak olcsón. Pláne most, mikor himest kell tojniok. Mozog a föld a bankok alatt. De csak azon bankok alatt, melyek homokra, lelketlen spekulációkra, csalásokra, gon­datlan életre és nagy úri fizetésekre spekuláltak. És építettek. Ez a mi kis újságunk, már három hónap előtt egész biztosan megjövendölte, hogy földrengés lesz. És mozogni fog a föld sok-sok bank alatt. Nem kellett hozzá nagy jóstehetség. De bátorság igen. ’Iszen a mi vészhirünket sok-sok pénzkapaci­tás megmosolyogta. Hát most mosolyoghatnak. Keserű mosolygás azonban az ilyen mosolygás. Mert nem az öngyilkos, a megszaladt, a hurokra került bankmesterekről van szó. Hanem a sok-sok szegény emberről. Azok­ról, a kik keserves, verejtéken szerzett garasaikat tették oda be, bízván a homokra és csalásokra épített bankokban. És szó van a tisztességes, komoly takarékpénztárakról, melyek ártatlanul szenvednek és melyek iránt is a közönség kezd bizalmatlanság­gal viseltetni. Pedig kár. Mert azzal csak az ország nemzetgazdaságának árt. A pénzpiacot teszi válsá­gossá. A mi pedig baj. Mert ezt az állapotot megint csak a szegényebb néposztály, főleg a kis gazdák érzik meg. Hadd pusztuljon hát a férgessé. Hadd seperjen végig a tisztitó szél. De vigyázzunk, hogy indokolat­lan kiabálásokkal, félrevert harangokkal ne ingassuk meg a szolid bankok, takarékpénztárak, sőt hitelszö­vetkezetek iránt való bizalmat. A hitelszövetkezeteknek éppen most van legje­lentősebb és legmesszebbmenőbb szerepük, hivatásuk Közgazdaság.

Next

/
Thumbnails
Contents