Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)

1911-03-26 / 12. szám

MAGYAR POLDMIVELŐ

7

bib mi ujsao? a a

— Földrengés Máramarosmegyében. A

szombatról vasárnapra virradó éjjel négyszer egymásután heves földrengést éreztek egész Máramarosmegyében. Fél egy órakor volt az első földlökés, a melyet két órakor követett a második. Ez volt a legerősebb és több másodpercig tartott. Különösen az Iza és a Tisza partjain elterülő községekben érezték erősen a föld hullámzását. A szigelkamarai és a máramarosszigeti vasúti állomásokon a vasúti kocsik megindullak, az állomásépület falai megremegtek. A városban is nagy volt a rémület, az emberek ruhátlanul szaladtak ki a házukból és nem mertek visszamenni. Még nagyobb volt az ijedelem, mikor fél három órakor megismétlődött a földrengés. Röviddel ezután még egy utolsó földlökés volt érezhető. A közeli sóbányákban különösen nagy rémületet idézett elő a földlökés. A képek és edények leestek a falakról és a bútorokban is kár esett.

— A képviselőhöz. A képviselőházban e héten még mindig a költségvetési vita folyt. A költségvetés nem keltett nagyobb érdeklődést a tárgyalás folyamatában sem.

— Halálozás. Lapunk egyik barátja, nagy kedvelője Uray Géza szatmári ügyvéd 67 éves korában elhunyt. Az érdemes férfiú élénk szerepet játszott a szatmári társadalomban. Tetőtől talpig magyar ember. Erős kálvinista. De olyan keresztény józansággal megáldott ember, aki minden téren a keresztény összetartás és megértés összhangján dolgozott. Lapunknak hü olvasója volt. És nem egyszer lelkesedett azon irányon, amit lapunk képvisel.

— Kossuth Lajos emlékezete. Kossuth Lajos halálának évfordulója alkalmából a magyar ifjúság küldöttsége kivonult a kerepesi-uti temetőbe és megkoszorúzta Kossuth Lajos sírját. A Kossuth-mauzoleumnál Nagy Dezső volt országgyűlési képviselő mondott beszédet. Utána még Kalmár Antal beszélt.

— Kitüntetett községi jegyzők. Morvay

János mezőkövesdi és Gumbert János jászteleki községi főjegyzőknek, továbbá Unger Pál dentai, Sanjoan Dániel májeri és Gallina Frigyes császártöltési községi jegyzőknek, végül Takács Géza marcelházi körjegyzőnek az arany érdemkeresztet adományozta.

— A papok és a szövetkezetek. X. Pius

pápának arról a rendeletéről, amely eltiltotta a papságot attól, hogy pénzintézetekben vezető szerepet vigyenek, sokan azt tartották, hogy a szövetkezetek vezetésére is vonatkozik. Ez nagy csapás lett volna a szövetkezeti mozgalomra, mert a papság a szövetkezetekben a nép érdekei mellett nagy munkát fejt ki. Bauer Antal zágrábbi érseki koadjutor azonban most, hogy Rómában járt. szóba hozta tisztázás végett a pápai rendeletet s Bauer előtt maga Ószentsége jelentette ki, hogy az 1898: XXIII. t.-c. alapján alakult szövetkezetekben a papság zavartalanul folytathatja tevékenységét. A pápának ezt a kijelentését a ^Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének« mai igazgató ülésén Seidl Ambrus tudomására is hozta a gazdáknak, hozzátéve, hogy a koadjutor a zágrábbi egyházmegyében a pápának nyilatkozatát már publikálta is körlevelében.

— A honfoglaló vitéz sírja. A legutóbbi napokban Gödöllőn, Kaffka László nyugalmazott államtitkár szőlőjében népvándorlás-korabeli sirra bukkantak. A sírból egy lovával együtt eltemetett vitéz teljesen épp csontvázát ásták ki. A halott arcával északkeletnek volt eltemetve, csontváza tele volt arany és ézüst ékszerekkel, balkarján arany kösöntyű, ujján gyűrű volt. Mellette nyílvesszők hevertek, jobbkeze alatt ezüst markolatu hatalmas acélkard, a sir fenekén két vaddisznó-agyar. Kaffka nyugalmazott államtitkár, aki személyesen vezette a csontváz kiásását, a leletről jelentést tett a Nemzeti Múzeumnak, amely a csontvázat s a vele talált dolgokat beszállította a múzeumba. Ott most vizsgálják a csontvázat, amely az eddigi megállapítás

szerint a honfoglalás időszakából, a 970 körüli évekből való. Nem lehetetlen, hogy a csontváz előkelő honfoglaló vitézé, talán éppen Árpád egyik vezértársáé. Az is lehet azonban, hogy valamely, szlávok ellen előretolt őrszem maradványa.

— Kitüntetett községi bírók. A hivatalos lap közli, hogy a király Katona István kérői, Szilassi Jeremiás széplaki, Foltán Simon nagyugróci és Bednárik András trencsénrákói községi bíráknak a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta.

— Nagylelkű adomány. Kaposvárról írják: gróf Festetich Pálné, aki eddig már húszezer koronát adakozott a kaposvári tüdővészellenes pavilion javára, most újabban még harmincezer koronát adományozott ugyanezen célra. Festetich Pálné grófné újabb nagylelkűségével a kaposvári tüdővészellenes pavilion alapja száztizezer koronára emelkedett.

— Katonaszabaditó törzsorvos. Eperjesről jelentik: A kassai hadbíróság nemrég névtelen leveleket kapott, melyek azzal vádolták Mervan Miklós csász. és kir. törzsorvost, hogy pénzért katonaköteleseket szabadit ki a katonai szolgálat alól, A kassai hadbíróság eVrendelte a vizsgálatot ebben az ügyben. A vizsgálat botrányos adatokat hozott napvilágra. Kitűnt, hogy a törzsorvos hét civillel szövetkezve rendszeresen űzte a katonaszabaditást. Valóságos bűnszövetkezetük volt, melylyel az egész vidéket behálózták és évenkint sok katonakötelest szabadítottak ki. A hadbíróság lefolytatta az eljárást Mervan ellen és tegnap két évi fegyházra, lefokozásra és hivatalvesztésre Ítélte a törzsorvost, az iratokat pedig áttette a polgári hatóságokhoz, hogy a banda többi tagjai ellen indítsák meg az eljárást.

— Gyújtogató biró. Debrecenből írják: Nagy

felháborodással tárgyalják Gyires községben Fazekas György községi biró embertelen eljárását, A biró legény fia ugyanis a napokban összetűzött egy a községben már évek óta letelepedett cigánycsaláddal. A biró fia doronggal ment neki a cigányoknak, mire az egyik cigány önvédelemből elverte a virtuskodó legényt. A biró emiatt rettenetes haragra lobbant és a község hajdúival kiment a cigánytanyára és a cigányokra gyújtotta a házat. A cigányok csak nehezen birtak kimenekülni az égő házból, melyben mindenük odaveszett. A basáskodó biró ellen megindították a vizsgálatot.

— Népszámlálás költségei. A népszámlálás nagy munkáját az egész országban 32.000 népszámláló biztos végezte, kiknek működését 8000 ellenőr vizsgálja felül. A népszámlálás az államnak 1,250000 koronába került, mig 10 év előtt csak 8000 koronába. Ebből az összegből azonban csak a számláló-lapok nyomtatási költsége, a központi statisztikai személyzet fizetése és a hivatal bére fizetődik. A számlálóbiztosok fizetésüket, illetve tiszteletdijukat mindenütt a helyi hatóságoktól kapták. Ez az összeg is kitett összesen kb. két millió koronát. A népszámlálás végleges eredményeit a Kp. Statisztikai Hivatal kiadmányaiban fogja közölni.

— Áz őrmester temetése. Kecskemétről írják : hogy díszes katonai temetést rendezett a 38-as Molli- náry-ezred Merász Mihály volt őrmesternek, a ki ötvenhat éves korában Kecskeméten meghalt. Merász 1878-ban a boszniai hadjáratban mint a 38. Mollináry-ezred 12. századának káplárja vett részt. A bandinodrioki ütközetben a vezetésére osztott néhány emberrel behatolt egy ellenséges csapat közé és kézi tusában egy török zászlótartó kezéből kiragadta a zászlót és a zászlótartót leszúrta. Ezredese az ütközet napján, az alkonyati órákbau a csatatéren, a legénység előtt ősmesterré léptette elő. Néhány hétre rá megkapta ő felségétől az arany vitézségi érmet. Merász szolgálati idejének letelte után Kecsméten kisgazdaságából és a kitüntetés utáni járandóságából élt. Kedden rövid betegség után meghalt. Temetésére Budapestről lejött az ezred zenekara és a tiszti küldöttség. A temetés nagy katonai pompával ment végbe nagyszámú közönség részvételével. A sírnál disztüzet adtak a volt katonának. Az okku- pációban részt vett és Kecskeméten lakó volt Mollináryk a temetésen testületileg jelentek meg.