Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-10-22 / 42-43. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 13 arányú tevékenységet s hoznak tetemesebb anyagi áldozatot avégből, hogy a különféle háziipari foglalkozásokra a népet kitanitsák, reászoktassák. Eszközökkel, gépekkel, anyaggal, sőt a forgótőkéhez szükséges kölcsönnel is segítik őket, ezenfelül szövetkezeti és egyéb utón megkönnyítik termelvényeik értékesítését is. Ez üdvös mozgalom számottevő eredményei máris mutatkoznak és évente sok százezer korona keresethez juttatják azokat, kik télen, mikor a mezőgazdasági munka szünetel, különben tétlenségre lennének kárhoztatva. Elismeréssel adózunk az állam ily irányú üdvös tevékenységéért, de az eredmények megsokszorozódnának, ha a társadalom is részt venne e munkában s erős, kitartó és széleskörű mozgalom segélyével főként ruházati háziiparunk fejlesztésére törekednék. Gazdasági előadások — a katonaságnál. Gróf Serényi Béla földmivelésügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint megengedi a honvéd gyalogezredek legénységeinek, hogy a gazdasági egyesületeknek a téli idény alatt, december, január és február havában rendezendő gazdasági szakelőadásain megjelenhessenek. Első Ízben a zólyom vármegyei gazdasági egyesület rendez a Besztercebányán állomásozó 16. honvédezred legénységének gazdasági előadásokat. * Titkos csendőrök. A belügyminisztériumban érdekes újításra készülnek. Azt tervezik, hogy a csendőrség egyes őrseit és szakaszait titkos csendőrökkel erősítsék meg, akik civil ruhában végzik majd a nyomozásokat ott, ahol erre szükség van. Régóta panaszkodnak már maguk a csendőrök is, hogy feltűnő egyenruhájuk sok esetben meghiúsítja a legmesszebbmenő fáradságuk eredményét. A titkos csendőröket egyelőre csak próbaként alkalmazzák néhány szárnynál és ha a próba beválik, akkor minden vonalon szervezik a titkos csendőröket. * Mikor a matyó a börzén játszik. — Érdekes esetet jelentnek Mezőkövesdről. Egy matyó parasztról Cirmag Gáspárról van c.zó, aki a börzén atyafiainak 400.000 koronáját vesztette el és hogy a letartóztatást elkerülje, bolondnak tetette magát és felesége bevitette a lipótmezöi tébolydába. Cirmag Gáspár gazdag földesgazda volt Mezőkövesden. - Később búzával is kezdett kereskedni, majd a börzére is el-eljárt és nagy összegekkel játszott. Nemcsak a saját pénzét forgatva, hanem idegen pénzeket is a tőzsdére vitt, de miután nem értett a börzespekulációhoz, mindig vesztett. Baj azonban nem lett belőle. Oly nagy volt iránta a bizalom, hogy öt-tiz forint előlegre, tiz húsz vaggon búzát adtak neki a gazdák a kértére nála kamatoztattá a pénzt. A kövesdi Takarék-Egyletnél is korlátlan hitele volt. A bukás hetekkel ezelőtt következett be. Mikor látta, hogy nem tud tovább mozogni, megszököt Kövesdről. Amennyi pénzt ősre tudott szerezni, — valami harmincöt- ezer koronát — azzal feljött Budapestre. Felhozta magával a feleségét is. Egy héttel ezelőtt a felesége visszament Kö- vesdre és azt mondotta a embereknek, hogy az ura megőrült. Bevitték a lipótmezőre. A megrémült matyók fej nélkül rohantak a bírósághoz. Hiába. A négyszázezer koronát, a kövesdi gazdák pénzét el vitte a börze. A vizsgálóbíró elfogató parancsot adott ki a megszökött Cirmag ellen, de a parancsnak — a Lipótmező kapuján keresztül nem lehet érvényt szerezni. UH MI U JS ACt? Hl 35S ES3 E3 Jelen kettős számunk tartalma: Szent karácsony ünnepén — Bodnár Gáspártól. A hasznossági elv. Jövendölések Karácsonyra — L. Istvántól. A földön az Isten — Magyar Bálinttól. Bnbuka — Mestertől. Karácsonyi csillagok. Csak még egy percig — dr. Merker Mártontól. Téli kis mesék : Hogy menekült meg a kis Jézuska ? Bodnár Gáspártól. Apróságok — Gárdonyiról. 1912.: Alkonyodik — Mestertől. Utazás egy zálogház körül — Bodnár Gáspártól. Házi-iparunk. Mi újság. Kandallónál: Itthon-otthon — Bodnár Gáspártól. Furfangos utas. Szerkesztőség telefonja. * Szemle. Az országgyűlés feloszlott a karácsonyi szünet békés élvezésére a nélkül, hogy az ország a jövő esztendőre költségvetéssel kezdhetné meg a maga háztartását. Igaz, hogy a költségvetés tárgyalás befejezve és csak rövid egy hónapi indemnitást, (felhatalmazást) kért a kormányzat, de már mégis csak költségvetés nélküliség ez az úgy látszik ősi késedelmezés. * A karácsony előtt való hét az ünnepre való készülődés nagy hétnek mozgalmas képét mutatta. Az ünnep meg a nagy drágaság hullámai közt is megmarad ünnepnek. Középpontjává leszen a piacoknak, a családok vágyainak, gondolkodásának, érzésének. Egy egész külön kis világa — a gyermekeknek. Tudomány, irodalom, művészet, ipar, kereskedelem, földmivelés mind... mind érzi jelentőségét az ünnepnek és igyekszik kivenni a maga részét belőle. Anyagilag és szellemileg is. Hiába, az emberek minden ellenhatás dacára érzik, hogy a karácsonyi ünnep nem kis jelentőségű a társadalom életfolyásában. Tudják ezt különösen azok, kik az ünnepeken kívül, mikor már leszedték a tejfölt — amolyan magán ügynek szeretik hirdetni a vallást. De hát lesz az még másképen is. A keresztény öntudat egyszer csak elfoglalja majd a maga helyét és megtalálja a megbillent egyensúlyt is. * A földmivelés-ügyi miniszter urnák, a költség- vetés tárgyalásakor elmondott beszédével még most is foglalkoznak az újságok. Jele, hogy tartalmával, lendületével, mérsékelt reálitásával. valószerüségével belenyúlt a nemzet agyába, idegeibe és vágyaiba. Jele, hogy ma már kürtszóként hangzik az a szó, mely az ország gazdasági életéről és kormányzásáról szól. Természetes, hogy nincs olyan ember és nincs olyan beszéd, mely a milliók millióinak kivétel nélkül tetszésére lehetne. A mi kis lapunknak is lehetne egy-két szót ejteni, egy-két kívánságot kifejezni, de egészben teljes megnyugvással vagyunk a földmivelésügyi kormányzat iránya felől. *
