Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-08-06 / 31. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELÓ csapolták. A sok évtized sásait, nádjait, mesterséges utón pusztították ki. De csak a föld felett kiálló szálakat, kórókat nyesték le s a hatalmas, kövér sások, nádasok gyökerei, amelyek széjjelágaztak a földben, benne is maradtak. Aztán jött az első szántás. A gyökerek kifordultak s széjjelvagdosva benne maradtak a szántásokban. Lassan elporladtak, elszáradtak'. Évek után ezek a növényrészek elszenesedtek. A Bodrogköz földjének felső rétege igy körülbelül egy méterig tele van vöröses-barna, megkeményedett növényréteggel. Úgy néz ki, mintha rálenne töltve az alant levő fekete rétegre. Nyáron, mikor nagy a szárazság s a pásztor tüzet rakva, süti a szalonnát, vagy főzi az ebédet, jól megrakva a tüzet, elkészül a lebbencs leves s jóízűen kanalaz. Aztán elnyomja az álom. Mikor hirtelen felüti a fejét, még sistereg a kóró, vagy a fa. Körülnéz. A nyáj jó messzire elszéledt, talán vetésre is ment. Felugrik és szalad a nyáj után. Sokáig bíbelődik, boszankodik, mig összetereli. Közbe lassan bealkonyodik és sietve hajtja haza a nyájat. A pásztoriűz parazsa pedig sistereg. A föld felső, kis rétege lassan tüzet fog s kezd beégni. Nagy a szárazság s ez könnyen megy. A szénné vált törnie lassan tüzet fog s elkezd izzani, üszkösödni. Aztán a vékony felső rétegen átüt a füst. Ha felül tarló van, az is tüzet fog. Néha a száraz fű is. Belül pedig terjed a tűz. Reggel már jó darabon ég belül a föld, nagy füstfelhőt eregetve. Ha még hajnalban észreveszik, jó. Ha nem tovább ég. S szerencse, hogy a gabonaföldeket körülfogó árkok nem engedik tovább a tüzet. Különben nagy károk is származhatnának. Ha úgy ősz felé ég a föld s a csősz hajnalban észreveszi, előbb odamegy a kukoricáshoz, letör vagy öt csövet, s viszi a tűzhöz. Aztán óvatosan, nehogy belésüppedjen az égő üszőkbe, bedugja a földbe a csöveket. Pár perc alatt szépen, gusztusosán pirosra sült kukoricái húz ki s a tarisznyába rakva lohol be, a tanyára, hívni az ásós embereket. Minél több az árok, annál több — a széna. Napfelkölte után való álom a gazdának legdrágább mulatsága. ___________________________________________ Mi nt gyógyít a kínai? A turini kiállításban most egész sereg recept és orvosság látható, a miket a Kínában élő misszonáriusok rendeztek. E révén az ember fogalmat alkothat a kínai orvos tudományról és a kínai gyógyszerészetről. E két tudomány két évezred óta semmit nem haladt a menyei birodalom országában. A legtöbb orvosszert növényből készítik és különösen néhány virágot használnak e célra. A magnolia görcsök és idegesség ellen használ, az anoman hashajtóul és a láz leküzdőéjül jó, a krizantémmal tüdőbajt gyógyítanak. A boros nedve a kínaiak szerint meggyógyítja az iszákost, a czipresse a termékenység ellen kitűnő A kínai gyógytudományban azonban jelentős szerepre jutottak állatok is. A tücsök megszünteti a nehézlégzést, a százlábú a mérgezést. Tüdőbajok ellen meglehetősen kellemetlen a kinaiak orvossága és pedig a csamorika, a vizkórságot farkastejjel gyógyítják, a némaságot és a nagyothallást pedig kankalinnal. Elképzelhető, hogy ilyen orvosszerek melllett nem sok Kínában a patika. B GAZDÁK VILÁGA. B a IB B3 István gazda tanácsai október hónapra. Hiába! nincs teljes boldogság a világon. Az aratással megvolnánk elégedve, tengeri is termett elegendő, a szüret is meglehetősnek Ígérkezik, legalább is minőségre; mert hogy az idén jó borunk lesz, az már bizonyos. Hanem takarmány félében itt-ott alighanem hiba van. A szárazság miatt a sarju rosszul fizetett. Az a szerencse, hogy ez nem országos, csak némely vármegye panaszkodik; némelyikben meg olyan jó volt a takarmáuytermés, hogy a feleslegből elláthatja a takarmányinséges vidéket. Azután — amint tudjuk — a gabonafélék az idén sok és egészséges, rozsdamentes szalmát adtak. Pótléknak ez is valami. Ezért nehogy köny- nyelmü jószágeladásra gondoljunk. Mert majd aztán tavasszal nehéz bankókkal is alig tudjuk a hiányzó állatokat pótolni. Az ősziek vetését lehetőleg végezzük el ebben a hónapban. Csakis ott késsünk — kényszerűségből — a vetéssel, ahol a hesszeni legyet csalogató vetéssel akarjuk irtani. A burgonyát, répafélét is ki kell a földből szedni, nehogy a fagyos föld akadályozzon a munkában. Az állatokat lassanként a zöldről száraz takarmányra szoktatjuk és valamivel szükebb kosztra foghatjuk őket, mert most már a munka is kevesebb. A kocákat bugassuk fel. A szüretet, szokás szerint elvégezvén, legfőbb gondunk a must helyes és tökéletes kierjesztése. A gyümölcsösben a fák alját felássuk, trágyázzuk. Megkezdhető az őszi ültetés. A kertben ásunk, trágyázunk. A méheket beteleltetjük. A röpülőlyukat meg- szükitjük, hogy csak egy méh férjen ki egyszerre, így a kaptárt levegő járhatja, ellenben kártékony rovarféle betolakodását a vízálló méhek megakadályozhatják. * A szőlők állapota és a szüreti kilátások. A földmivelésügyi miniszterhez a szőlőszeti és borászati felügyelőktől beérkezett jelentések a következők : Budapesti kerület: A szőlők fejlődése általában jó. A kedvező időjárás folytán a termés minőségileg eléri az 1908. évi termést, sőt túl is szárnyalja. A szüret folyamatban van. Az idei ujbor ára 36—42 K, múlt évié 50—62 K, óboré 62—70 korona hekto- literenkint. Szekszárdi kerület: A szőlő érése annyira előrehaladott, hogy a fehér bor fajta szőlők szüretje megkezdődött. A termés mennyiségileg csak közepes lesz, a minősége azonban különösen a fehér fajoknál jó lesz. Pécsi kerület: Elemi csapás nem volt. Átlagban közép termés várható. A bor árak változatlanok, készlet igen csekély. Tapolcai kerület: Közepes mennyiségű, de jó
