Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)

1911-01-29 / 4. szám

4-ik szám. XIV. évfolyam. Szatmár, 1911 január 29. megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Arany János-utca 17. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIAUÓTLLAJIMtNOS : BODNAR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre .... . . 4 korona. Fél évre ................... .2 N egyed évre . . . . 1 A sok egyesület. Néhai való Thaly Kálmán, a faját szerető ősz kuruc, halála előtt kevéssel egy nagy figyelmet keltő társadalmi beszédében azt a nyilatkozatot tette: — A magyar társadalom már alig-alig bírja el a sok egyesületet Igaza volt az ősz kurucnak. A mit mondott ma is igaz. Ma is úgy van, amint mondotta. Magunk is érezzük. A lelkűnkből a ta­pasztalatunkból, csaknem ajkunkról szedte ki és le mintegy ezt a nyilatkozatot. Anyi és oly temérdek számú ma már Magyarországon az egyesület, hogy se szeri, se száma. Nincs esztendő, de talán hónap sincs, melyben egy-egy uj egyesület ne te­remne. Tultengésben leledzik társadalmunk — az egyesületek termelésében. Annyi bizonyos. Kell, nem kell, a közszükséget szolgálja-e vagy csak egyesek magánérdekeinek talaját akarja egyengetni — az ma kérdésbe nem jó. Sőt éppen azt látjuk, hogy azon egye­sületek szakadnak szét újabb egyesületek megalapítására, melyek egységes, osztatlan és nagy eszméket szolgálnak. Elégséges, ha ott a valóban szükséges, igazán életrevaló egyesületekben egyeseknek hiúságát sértik meg, legalább szubjektív, öngondolkozás sze­rint érzi valaki a sértést: már megtörténik a válás. Már uj egyesület alakul. Uj címmel, cifrább, tetszetősebb jelszavakkal — és leg­többször ismeretlen, szalmalángu vezetőkkel. így történik aztán, hogy fajunk nyomo­rúsága, a széthúzás, a különválás, az együtt való nem akarás az egyesületi életben is fel­üti fejét. Ezért van, hogy a különben égető szük- ségü, nagy, igazi célokat szolgáló szövetke­zetek, egyesületek tengődnek, intenzív mun­kás benső életet nem élhetnek. A közönség pedig alig bírja a tagsági dijakat fizetni, sőt ha egyszer-kétszer meg is fizeti, hátat fordít azon egyesületeknek is, melyek pedig pénzét, munkáját, érdeklődését valóban megérdemli. A vén kuruc Thaly Kálmán orvosságul azt ajánlotta, hogy a rokoncélu egyesületek olvadjanak egybe. Bizony, hogy megszívlelni való tanács. Tapasztalt, rendezett koponya gondolkozása. Mily erőt képviselne egy-egy egységes eszmének gyakorlati megtestesítésére alakult egyesület. S voltaképen ez lenne az igaz tö­mörülés. A szó teljes értelmében vett szö­vetkezés. A megoszlás enyészetet rejt méhében. Az erős, a komoly egyesülés, tömörülés, egy­séges szervezet, együttes munka nagy erőt képvisel. tj r A cigányok és a bécsi népszámlálás. Az egyáltalán nem meglepő, hogy Bécsben vannak cigányok. Hova nem jutnak el a vándor karavánok ? Melyik világrészben nem ismerik ezt a villogó szemű, torzomborz rongyos viharvert külsejű népet, amely mindenütt ott van és mindenütt lop. Bécsben csak annyiban terelődött újabban reá­juk a figyelem, mert a népszámlálás idején nagyobb karavánok tartózkodtak az osztrák fővárosban és a népszámlálóknak sok bajuk volt velük. Bajos is a

Next

/
Thumbnails
Contents