Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-07-02 / 26. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 5 beleélték magukat abba a gondolatba, hogy ők is amolyan zspd/i-féléknek készülnek. És csakugyan a szülők vették észre, hogy a földmives-iskolákból haza, a gazdaságba került ifjak amolyan papiros-gazdákká leltek, a kik csak a szobákból szeretik a parancsokat osztogatni, de a dolog nyelét megfogni nem igen hajlandók. Mert amolyan tanult urfiknak érzik magukat. Ennek az állapotnak akar most a földmivelés- ügyi kormányzat véget vetni. Uj rend vonul a föld- mives-lskolákba. Azzá teszik a nyert tapasztalatok után ezeket az intézeteket, a minek lenniök kell- Igazi, munkás, értelmes, a dolog nyelét megfogni tudó földmivesekké. Egyelőre az uj rendet hat földmives iskolába hozzák be. Ezeket a tanintézeteket tehát megkorrigálják. És két csapatra osztják majd ősztől a földmives- iskolákat. Az egyikben képeznek gazdasági altiszteket. (Idő 1 és x/2 év). A másikba pedig csupán csak gazdák és munkások 16 évet betöltött fiait veszik fel. Ezek 1/2 évig fogják a már otthonról hozott gyakorlati gazdasági ismereteket bővíteni és helyesbíteni. Ez utóbbi iskola tehát valóban a kisgazdák gyermekeinek iskolája lesz. Nem képesít ez másra, mint valódi értelmes földmivelésre, gazdálkodásra. Nagy figyelmébe ajánljuk ezt az iskolát a mi kisgazdáinknak. Igen célszerűen van beosztva itt a tanulási idő is. Mert akkor mehetnek az ifjak oda, mikor otthon szünetel a munka. Jászberényben, Kecskeméten, Nagykárolyban már ez ősz elején az uj rend szerint 6 hónapra veszik fel az ifjakat. Rimaszombaton, Pápán, Lúgoson pedig az 1 és % éves tanfolyam kezdődik szintén ősszel. Akik ez iskolák iránt érdeklődnek, ezen iskolák igazgatóságától kérjenek értesítést, felvilágosítást. M—r. A szeszélyes villám. Mostanában igen gyakoriak a zivatarok és mindennaposok a villám csapás okozta sebesülések. Morex fancia meteorológus igen érdekes eseteket mond el a villám szeszélyes járásáról. Három fiatal legény hosszú útra indult; éjjel a szabadban háltak és könnyű takaróval takaróztak. Hirtelen szörnyű vihar kérekedett és az ifjak arra ébredtek, hogy takarójuk lángban áll. Ők meguk sértetlenek voltak csupán egyikök szakállát és haját borotválta le a villám. Más alkalommal színházba csapott be a villám és két színészt megölt, tizet pedig megsebesített. A többi színész azt érezte, hogy mindem zsebükben levő érctárgyon átfutott- az elektromos fludum. Egy kertészt egy Ízben ötven lépés távolságba hajított a villámcsapás; máskor egy lakásba csapott. Pont az asztalra, a melyen egy körüldrótozott női kalap hevert. Képzelhetni, milyen nagy volt a meglepetés, mikor meglátták, hogy a kalap drótalkatrészei teljesen eltűntek, mig maga a kalap sértetlen maradt. Az is megesett, hogy a villámcsapás az utolsó darabig leszedte a ruhát az ember testéről és mig a ruhát rongyokká szaggatta, az embernek nem történt sémi baja. A villámnak nincs érzéke a megszentelt dolgok iránt sem; egy Ízben egy temetőromba csapott és rémes pusztítást vitt véghez a kegyszerek között. A lisztát a végtelenségbe lehetne nyújtani, ám e példákból is kitűnik eléggé, hogy mennyire szeszélyes a -villám. D GAZDÁK VILÁGA. B E3 B39 ISI A gyümölcs-aszalásról A gyümölcsöt megaszalni nemcsak akkor érdemes, mikor nyersen csekély áron nem akarjuk eladni, hanem egyébkor is, mert az aszalt gyümölcs (de csak a jó) mindig keresett árucikk, no meg a háztartásban is sokat pótolhatunk vele. Minél érettebb a gyümölcs (csak túlérett ne legyen), annál több a cukortartalma, annál édesebb az aszalványra. Férges (de nem rothadt!) gyümölcsöt is meg lehet aszalni; ilyenből azonban csak selejtes aszal- vány lesz: nem eladásra, hanem házi szükségletre való. Az aszalni való gyümölcsöt mossuk meg ha piszkos; az aszalóba ne dobáljuk egymásra, hanem egymás mellé rakjuk a cserényekre; nagyság szerint válogassuk össze, hogy egyforma nagyságúak kerüljenek az aszalóba, mert úgy az aszalás is egyformán megy. Az almát hámozzuk meg és vegyük ki a magházát ; ha nagy szeletekre (gerezdekre) messük szét, mert különben főzve kemény, szívós lesz. A körtét nem szükséges meghámozni és magházát kivenni. Nem az igen édes, hanem a savanykás gyümölcs adja az izletesebb aszalványt. A meghámozott gyümölcsöt, hogy meg ne bámuljon, rögtön az aszalóba kell tenni. A szilvából olyan aszalványt is csinálhatunk, hogy magját kivesszük és helyébe diógerezdet, mandulát, vagy kisebb szilvát tehetünk. Ha a szilvát leforázzuk, héját levehetjük és igy finom aszalványt készíthetünk. Hevesen ne aszaljunk, mert úgy a gyümölcs meg hólyagosodik, megpörkölődik, sokat vészit zamatosságából. Ha a gyümölcs megnyomva, vagy megtörve levett nem ereszt, meg van aszalva. A megaszalt gyümölcsöt csak akkor szabad eltenni, vagy csomagolni, ha már kihültt. Szellős, hűvös helyen lyukas ládákban, vagy még inkább ritkaszövetü zsákban főlaggatva, sokáig, évekig eltartható. Ha esetleg penész mutatkozik rajta, forró vízben megmossuk és újra megaszaljuk. A vetés. A földmivelésügyi minisztérium minap tette közzé jelentését a vetés állapotáról augusztus 22-én. A jelentés ezúttal nem foglalkozik a kalászosokkal, mert azokban a múlt jelentés óta nem történt változás. Ellenben bővebben foglalkozik a tengerivel, burgonyával, a takarmánnyal, a réttel és a legelővel, a melyek a júliusi nagy szárazságtól sokat szenvedtek, de a melyeket az agusztusi eső ismét megjavított. Aggodalom töltötte volt el a gazdaközönséget, hogy az állattenyésztés szörnyen meg fogja sinyleni a szárazságot. Ha a tengeri és a burgonyatermés jóval gyöngébb is a tavalyinál, baj már ebből nem lehet, mert ezúttal az is fedi az ország szükségletét, minthogy a gabonatermés igen jól bevált. A miniszteri becslés szerint az idén mintegy 14 millió mmázsával kevesebb tengeri lesz, mint
