Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-06-18 / 24. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVEL Ő ■ B háziasszony, bb Hangyák irtása. Az olyan elhanyagolt kertekben, ahol keveset ásnak, kapálnak tulajdonosaik, a hangyák igen kellemetlen módon elsokasodnak. Természetes irtásuk tehát abban rejlik, hogy a földet minél többször forgassuk, mert a hangya nem szereti, ha fészkében háborgatják és a háborgatott otthonból hamarosan kivándorol. Sűrűn beültetett virág- vagy zöldséges ágyakban és gyeppázsitokon azonban nem forgathatjuk fel minduntalan a talajt s azért itt az irtásnak más módját alkalmazzuk, amely abból áll, hogy egy virágcserepet a szájával lefelé ráboritunk a fészekre, kissé belemélyesztjük a talajba és körülötte némileg elkaparjuk a földet. Ekkor a talajt a cserép körül erősen és ismételten megöntözzük, hogy a viz a hangyák fészkébe behatoljon, mire azok tojásaikkal együtt csakhamar a cserép alá menekülnek s onnan az egész fészket forró vízbe fojthatjuk. A házban elszaporodott hangyától, ha azok a közelben, konyhában vagy éléstárban egyéb alkalmas eledelre nem találnak, legkönnyebben úgy szabadulhatunk, hogy csontot vagy csukorral meghintett szivacsot dobunk a fészek elé s ha arra a hangyák rámásznak, csontostól vagy szivacsostól forró vízbe dobjuk őket. Ha azonban a hangya a csontra vagy szivacsra nem megy, akkor fészkükbe terpetint, petróleumot vagy némi benzint öntünk és pedig annyiszor, ahányszor még a fészek körül élő hangyát látunk. De mert nem lehetünk felőle bizonyosak, hogy a folyadék mindig behatol-e a fészek zugaiba, azért ha látjuk, hogy a hangyák igy sem pusztulnak el vagy más fészekbe, olyan helyre, ahol már nem alkalmatlanok, át nem vándorolnak, helyesen cselekszünk, ha a fészekbe a lyukon vagy hasadékon át egy Jds kanálnyi forró zsírt öntünk, mely benn megszilárdul s a hangyák rajta áttörni nem tudnak, mert ha testük zsíros lesz, azonnal megfuladnak. Ha az igy megszorult hangyák uj lyukat törnek, azt is beöntjük. Árpa-pótkávé. 10 kiló árpát egy tized kiló rozspálinkában oldott szalmiákkal elkeverünk, aztán nagyon kevés szénsavas nátron hozzáadásával megpörkölünk. Mikor megpörköltük, még egy kis barna cukrot, tannintartalmu vörösbort és őrlött makkot adva hozzá, az egészet megőröljük. Huszárpecsenye. Szép hosszúkás szelet marhahúst zsírban megsütünk, a tálalás előtt egy negyedórával kivesszük, a húsvágó deszkára teszünk egy kanál zsirt, két kanál morzsát, késhegynyi paprikát, sót, egy kevés vöröshagymát, a szelet húst rézsuton vékony darabokra vágjuk s minden szelet közé ebből a töltelékből teszünk, azután ismét visszatesszük egészben, zsírjával megöntözzük s a tálalásig sülni hagyjuk. Megjegyzem, hogy a felszeletelés úgy történjék, hogy az alján nem kell tökéletesen elvágni, csak tálalás előtt. Nagy igények. Hej ha én király lehetnék — sóhajtott föl a libapásztor. — Ugyan mit csinálnál ? — Akkor lóháton őrizném a libákat. Vizbefulás. Sok gyermek, embernek halálát okozza: a vizbefulás. Különösen jégvágások, fürdések, tutajozások, hidkészitések stb. olyan alkalmak, melyek közt e szerencsétlenség bekövetkezhetik. A legtöbb helyen a nép abban a hídelemben van, hogy a vizbefultak tele vannak vízzel. Hát arra is gondolnak mindjárt, hogy a bennük levő vizet el kell távolítani; különben meg nem menthető a szerencsétlen. Fejtetőre állítják hát a vizbefultat, hasra fektetik és nyomkodják, dömöckölik, csakhogy a vizet kihozhasák a gyomrából és tüdőjéből! Hát atyám fiai ez tévesvélekedés! A vizbefultban sokszor egy csöpp vizet sem találunk. Mert vagy guttaütés következtében, különösen ha nagyon hideg a viz) vagy levegő hijján haltak el, fulladtak meg. Hiszen térdig érő vízbe is fulladtak már emberek. A viz csak később járja át az áldozatnak tüdejét, gyomrát. A fő dolog tehát, hogy előidézzük a megfulladt- ban a lélegzést, hogy levegőt juttassunk a tüdejébe. Fektessük tehát a vizbefultat hátára és pedig úgy, hogy feje valamivel magasabban feküdjék. Mossuk, tisztítsuk meg orrát szemeit, füleit, száját a sárpiszoktól, bontsuk fel minden ruháját. És ekkor veszi kezdetét tulajdonképpen a mentés, mely abban áll, hogy két kezünkkel két másodpercenként lasacskán benyomjuk testét a melkas alatt, mint a hogy lélegzés alkalmával történik. Ily módon csakhamar mesterséges lélegzést idézünk elé a vizbefultban. Nagyon helyesen cselekszünk, ha a vizbefultnak mellét, hasát, ágyékát melegített ruhával takarjuk be; lábaira meleg rongyot még jobb ha melegített téglát teszünk; szive tájékát, altestét és karjait száraz meleg rongyokkal dörzsöljük. Ha e kísérlet után életjelt ád a beteg, adjunk neki egy kevés mályos vagy székfü teát vagy egy csepp ecettel vegyitett citromsavat. Adja Isten, hogy e tanácsra soha se legyen szükség, de jó, ha készA vagyunk tudásunkkal és segítségünkkel. Beszélgetés egy kiszolgált katonával. — Katona uram, volt e háborúban ? — Akárhányszor födi. — Hát osztég ellenséget is látott? — Akárhányat! — Csatában is vót? — Akármennyiben! — Sebet is kapott? y — Akármennyit! — De kend is lőtt le eleget ? ' — Egyetlen egyet sem! — Vagy úgy vágta le ? — Egyetlen egyet sem! — Ugyan katona uram, hogy tudta megállni ? — Könnyen! — De hát mégis, hogyan ? — Mert én dobos voltam. KÖZEGÉSZSÉG.