Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)

1911-05-28 / 21. szám

4

MAGYAR FÖLDMIVELÓ

oka abban rejlik, hogy a fark töve alatt por és piszok rakodik le, amely azután viszkető fájdalmat okoz a lónak, minek következtében a ló kemény tárgyakhoz igyekszik dörgölni farát, nem azért, mint hogy ha a por és piszok azon a részen ingerelné, ahol a fark szőrét lekopratja, hanem, mert az ezen részeken gyakorolt dörgölő nyomás következtében csak a fark alján lévő visz- ketegen kíván enyhiteni. Ha tehát ettől a bajtól a lótartó gazda szabadulni akar. akkor arra legyen gondja, hogy a far tövének nem csak a külső része, hanem annak a belső része, vagyis alja is, sőt maga a végbélnyílás és még annak belseje is naponta egyszer-kétszer jó tisztára meg legyen mosva.

Legyek pusztítása istállókban. A köztelekben írja Benczúr Elek: Hogy a legyek a marhát — különösen a lekötöttet — mennyire zaklatják és hogy ezáltal, közvetve bár, első sorban a hizó- marhánál milyen nagy kárt tehetnek, azt hiszem, felesleges mondanom. Védekezni a legyek ellen mindannak dacára meglehetősen nehéz, olykor szinte lehetetlen. Szúnyogháló, fátyolfüggöny, az ablakoknak zöld lombbal való befonása a legközönségesebben igénybe vett dolgok. Az ezektől várható eredmény magában azonban rendszerint nem elégít ki, inkább csak hisszük, hogy segítettünk. Alkalmazásban ugyan még sehol sem láttam, mégis ajánlanám megkísérlem a következő eljárást. Az addigi ablakelzárást, illetve függöny vagy lomb alkalmazását tartsuk fenn, azonban igyekezzünk a mégis bejutott, de első sorban bentlévő legyeket összefogdosni. E célra használjunk közönséges hernvóenyvet. Ezt kenjük fel valami erősebb papirosra, pl. cukorpapirosra s erősítsük fel néhány szeggel az istálló menyezetére, természetesen a bekent oldalával lefelé. Az istálló nagysága szerint több-kevesebb ilyen bekent lap kell. Egy-egy legyen úgy körülbelül fél négyzetméter nagyságú. Hiszem, hogy az ilyen hernyóenyves papiros igen sok legyet fogdos össze. Attól sem kell tartani, hogy hártyát kap, miáltal elveszíti ragadósságát, mert az istáiéban mindig van elegendő pára ahhoz, hogy az enyv be ne száradhasson. Vastagon sem kell kenni, elég másfél mm. vastagon.

Mi a legtartósabb a világon?

Kérdezték egy aggastyántól, aki nagyon sokat tapasztalt az életben.

— Mi? — mondotta. Hát a hit és hűség fiaim. Ezek a legtartósabbak, mert ezt a kettőt legkevésbbé használják el.

Népnevelés, italmérés. Közismert, hogy népünk különösen egyes vidékeken a kultúra terén nagyon hátra van maradva. Az utóbbi 15 év alatt az igaz, hogy a kormány minden lehetőt elkövetett, hogy ezen a sajnálatos állapoton változtasson, de néhány év alatt évszázadok mulasztását pótolni képtelenség. Nem lesz érdektelen, ha egybevetjük az iskolák számát, a korcsmák számával. Hazánkban 252 lélekre esik egy italmérés, mig 1008 lakosra egy iskola. 1908. évben volt 26547 elemi iskola, ezzel szemben ugyanazon évben 66220 helyen mérték a legtöbbször erkölcsi és anyagi romlást okozó pálinkát, tehát aránylag több, mint négyszer akkora az itélmérések száma. Pedig ebben a számban még nincs igen-igen sok zug korcsma, hol engedély nélkül mérik az italt. Mindenesetre épületes kis statisztika.

B EB HÁZIASSZONY. B B

■ na

A penészes kolbász megmentése.

Meleg, avagy nedves kamarákban gyakran előfordul, hogy a kolbászon, de meg a sonkán, a füstölt húson is, sokszor olyan fehér folt, vagy lepedék szokott képződni, mely nem egyéb, mint a penészgombának terméke. Ezt a penészréteges kolbászt nem volna tanácsos asztalra adni. Kidobni is vétek volna, mert ettől a penésztől a füstölt húst meg lehet ám tisztítani, veszély nélkül, könnyű módon.

Egy tál vízbe annyi sót kell hinteni, hogy a vízzel összekevert sóból pép képződjék. Ezzel a péppel a penészes kolbászt, a penészes füstölthus féléket bekenjük. A penész rögtön eltűnik, 2—3 nap múlva a viz elpárolog s a füstölt húson apró kristályos sódarabkák maradnak, melyek a további penészedést megakadályozzák. Használat előtt a a meleg vízben való áztatással a túlságos sós izt is meg lehet semmisíteni.

Hangyafogás. Csak nemrég volt e helyen említés téve arról, hogy a hangyákat spenóttal tömegesen össze lehet gyűjteni és megsemmisíteni. Most azt olvasom, hogy az irtásnak egy másik módja az, hogy az ember a hangyaboly fő menetére ráborít s lemélyit egy kellő nagyságú üres virágcserepet s e körül a bolyt és a környező talajt erősebben meglocsolja úgy, hogy a cserép üre , száraz maradjon. A hangyák a víztől menekülve tojásaikat is magukkal cipelik a cserépbe, mit megemelve tartalmát forró vízbe öntjük, melyben elpusztul. Az igy nyert hangyaeleség szikkasztás után éneklő madárnak, vagy baromfinak adható eleségül.

Mákos-torta. Vegyünk 10 tojás sárgáját, kg. mákot, ugyanannyi tört cukrot és egy citrom reszelt héját; keverjük egy fél óráig, azután tegyük bele a 10 tojás habbá vert fehérét és vajjal kikent, liszttel meghintett torta-formában két részben kisütjük. Ha ez megvan, veszünk két tojás sárgáját, két evőkanál porcukrot, összekeverjük, bele tesszük a habot, eít is kisütjük és a két mákos közepébe tesszük. Hogy szépen összeragadjon, barack-, vagy más ízzel megkenjük.

Hogyan kell vizet forralni? Ha ezt valamely háziasszonytól kérdezzük, bizonyára azt felelné, hogy hogyan lehet ilyet kérdezni és meg is haragudna érte, mert hiszen ezt tudja minden konyhaszolgáló is. Pedig mégis merjük állítani, hogy csak kevesen tudják, hogyan kell vizet célszerűen forralni, mert ha azt általánosan tudnák, akkor nem adnának némely házban többnyire zavaros, rosszízű teát s a kávé is jobb volna. A vizforralásnak titka csak ebből áll: a friss vizet tiszta, átmelegitett üstbe vagy serpenyőbe, vagy éppen a tetszés szerinti edénybe kell feltenni, s jól betakarva minél hirtelenebben forrásba hozni, s a mint forr, rögtön ráönteni a teára vagy kávéra. Ha a vizet soká hagyjuk fedő nélkül forrni, akkor annak minden jó része elpárolog mint gőz, és csak a meszes, vasas, sőt rossz kút- vagy folyóvíznél ammóniák, agyag, salétrom, zavaros salak marad hátra; ez pedig nemcsak hogy nem jóizü, de egészségtelen is.