Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-05-07 / 18. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 5 B GrAEDAK VILÁGA. ES A tőgygyuladás, kivált ellés után gyakori betegség a teheneknél. Ez a betegség nagyon lerontja az állatot és ha elhanyagolják, bele is pusztul. A tőgygyuladást a tökéletlen fejés szokta okozni. Ezért, ha a tehenet mindég jól kifejjük, vagy a borjúval kiszopatjuk, ritkán fordul elő ez a baj. A tőgygyuladás gyógyítható ecetes agyaggal, erős ecettel, hogy sárszerü legyen és ezzel a beteg tőgyet jó vastagon bemázoljuk. A mázolást ne engedjük megszáradni. A beteg tőgyet naponta ötször-hatszor óvatosan kifejjük, aztán vastagon bemázoljuk közönséges agyag és jó erős ecetből készült sárrab A mázolást ne engedjük megszáradni, mihelyt szikkadni kezd, mossuk le és megfejvén a tehenet, a tőgyet újra mázoljuk be. A tőgygyulladás igy három nap alatt gyógyítható. O Gyümölcsök trágyázása. Tavaszkor mindenki szívesen foglalkozik gyümölcsösének rendbe hozatalával s mindenki szeretné biztosítani mutatkozó gyümölcstermését, de mig magát a fát gondosan ápolja is, addig a fa körüli talaj megmunkálásával nem igen foglalkozik. Pedig levegőnek, víznek s tápláló anyagoknak kell a fa gyökérzetéhez lejutni, különben ha mutatkozik is jó termés, el fog az csenevészni, fejletlen, apró marad s nagyrészt lehull. E hajt elkerülendő, okvetlenül fel kell jó mélyen ásni a fa kerületét a korona terjedelmében s a földet apróra elmunkálni, hogy az esővíz, levegő a talajba behatolhasson. Ritkán, vagy magánosán álló fákat tehát tányéroztassuk meg, nagyobb gyümölcsösöket pedig szántassuk fel s kapáltassunk is időközönként, talajának egyrészét pedig használjuk köztermelésre. A trágyázást se mulasszuk el, erre a célra használhatunk jó érett istállótrágyát, de még hatásosabb, ha szuperfoszfátot és 40% kálitrágyát használunk. Leghelyesebben akkor járunk el, ha felásás vagy felszántás előtt 2 —3 mm. szuperfoszfáttal és 7 — 8 mm. ki nem lugozott hamuval, vagy ennek híján 1 mm. 40%-os kálival m. holdanként. Ezen eljárásnak azután két, esetleg három évre is van hatása s bizonyosok lehetünk arról, hogy amennyiben fagy-, rovarkár el nem pusztítja termésünket, ősszel nagyon szép gyümölcsszüretünk lesz. Jó mondások. Isten kegyelme, nagy gazdaság. Éhes szúnyog jobban csip. Mi történt ? Leány. Azután mi történt a faluban azóta, hogy nem voltam itthon? Anya. Nagyon sok, édes leányom ! Képzeld csak, még a szomszéd tarka tehene is megsántult azóta! Rögtön megjuházódik. Penész Gerő (lélekszakadva a komájához.) Gyüjjik má kend a Mózsihó! Baj légyön. A János sógor má mögest berúgott, oszt tör, zúz mindent odaát. Baagás Estók. Csak mönjön kend vissza, oszt kajátsa el magát, hogy: «gyün a feleségöd, János«, möglátja, rögvest mögjuhászódik. B ü AMERIKA. B B tan tat saa Magyar bányászok pusztulása Amerikában. Megírtuk, hogy a troopi kőszénbányatelepen negyvenegy magyar bányamunkás vesztette életét a kazánházban támadt tüzveszedelem következtében. Az áldozatokat a múlt vasárnap és hétfőn temették el ridegen egyszerű egyházi szertatrások mellett. Csak az özvegyek és árvák szivettépő sírása tette megrázóvá a szegényes temetéseket. Most még a következőket jelentik a szörnyű tömegkatasztrófáról. : A végzetes bányában átlag két-háromszáz magyar szokott dolgozni. A pusztító tűz kitörése idején a magyar bányászok legnagyobb része munkában volt. de csak nyolcvankilencen dolgoztak az úgynevezett China-, vagy vak aknában. El is pusztultak majdnem mindnyájan a többi más nemzetiségű bányászokkal együtt. A megmenekültek között van egy Farkas Gyula nevű bányász is, a ki szintén megerősíti azt az állítást, hogy a bányatársulat csak délelőtt 11 órákkor adott vészjelet, jóllehet már reggel nyolc órakor fölfedezték a tüzet. Ha a társaság nem követi el ezt a lelketlenséget, ma nem volna gyászban a kis bányatelep, nem esett volna özvegységbe negyvenöt anya, árvaságba'százharminc- hét neveletlen gyermek. A Brice-Pancoast Coal Companyt a lapok erősen támadják bűnös gondatlanságáért és követelik, hogy a kormány rendelje el a legszigorúbb vizsgálatot annak kiderítése céljából, hogy kiket terhel a felelősség. A megmenekült magyarok egyike, Gáli József elmondta megmenekülésének izgalmas történetét a The Scrantonian újság tudósítójának. Elbeszélése szerint Gáli reggel kilenc órakor vette észre a bánya folyosóit elözönlő füstöt, de csak akkor rémült meg, a mikor az egyik széntörő fiú elkiáltotta magát: — Tűz van! Meneküljünk! Megkérdezte, hogy mi ég, de a flu nem tudott fölvilágositást adni. Ekkor a fiúval együtt megpróbált abba az irányba menni, a honnét a füst gomoly- gott. A fiú könyörgött, hogy forduljanak vissza, mert fuladozni kezdett, de Gáli tovább hatolt s fölszólította a bányászokat a menekülésre. A kik hallották a vészkiáltást, eszeveszetten dobták el szerszámaikat és futva menekülni kezdtek Gáli után. A sürüfüstben föl-fölbuktak, mert nem látták az utat, de azért törtettek előre. Egyszerre aztán megállt a menekülő csapat, mert látták, hogy nem jó irányban menekülnek. Kétségbeesés fogta el mindnyájukat, csak Gáli nem vesztette el a fejét, hanem meghalván a bányakocsisnak, Maholka Jánosnak a hangját, indulásra szólította a fuldokló bányászokat s a hang irányában botorkálva, elvezete őket a főfolyosóra. Ott találták Moholkát, a ki elmondta nekik, hogy az ő bányászai, a kik nagyrészt öregebb emberek már elhullottak a nagy füstben. Ekkor még jobban megrémülve, tovább menekült a kis csapat. A füst azonban fojtogatni kezdte őket s már megjelent előttük a halál képe. Egyikük tanácsára ekkor a bányafolyosón levő vízbe mártották zsebkendőjüket, ingük ujját és orrukhoz, szemükhöz szorítva, ujult erővel menekültek tovább. Egy-kettőt a többieknek kellett vonszolni, mert egyébként elhullottak volna útközben. Nemsokára aztán föltűnt előttük a bánya bejárat és mentve voltak. A koca vadász. — Ejnye, de szívós némely vad. Erre a nyulra már három hét óta lövöldözök még most sem esett el.
