Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)
1911-04-23 / 16. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ SB TANÁCSADÓ. B B Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. Útlevél nélküli kivándorlás elősegítése által elkövetett kihágás enyhébb beszámítás alá esik, midőn az apa az emlitett cselekményt fia érdekében követte el. * A mezőrendőri kihágás elkövetőjével szemben a sértett birtokost is megilleti a zálogolás joga. Erdőőr vagy erdőszolga, tekintet nélkül arra vájjon az erdőőri szakvizsgát és esküt letette-e, gazdasági cselédnek tekintendő és bérkövetelésének elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. * Hatvan korona értéket meg nem haladó gazdasági terménynek gyümölcsöskertből, szőlőből, faiskolából vagy a mezőről való ellopása a Btk. 337. §-ába megjelölt körülmény fennforgása esetében is az 1894. évi XII. törvénycikk 93. §-ának a) pontja alá eső mezőrendőri kihágás tényálladékát állapítja meg. A nyulaktól megrágott fák ápolása. Télen a nyulak óriási károkat tesznek mindenütt, hol a faiskolák és gyümölcsösök bekerítve vagy a fák bekötve nincsenek. Azonban ezen károkon még könnyen segíthetünk, ha az éves vesszőket a rágáson alul valamely jó helyen álló szemre vissza- metszük. A hol vastagabb ágakat, vagy törzset támadják meg: ott, ha a rágás az egész ágon vagy törzsön körül nem ment, késsel szépen le kell fejteni az összerágott kérget az egészséges részig és aztán be kell kenni oltóviasszal. Néhol a törzsnek a kérge nem egész vastagságában van átrágva ily esetben a vágott résznek a levegőn megbámult kérgét lehámozzuk s aztán a sértett részt szintén bekenjük oltóviasszal. Ez is észjárás. — Ugyan sógor, mögtudná e mondani, hogy miért vannak éjjel csillagok az égen ? — Mög-é? Hát hogyne! — No oszt’ miért? — Azér, hogy hogy ha a hold egészen eltalálna fogyni, hát mink azért idele ne maradjunk sötétbe. Ki az okosabb? — Az ut közepén összeütközik két szekér. Az egyikén ülő öreg kocsis rá rivall fiatal kollegájára : — Te akasztófára való, hát miért nem tértél ki ? — Mert azt hittem, hogy kend lesz az okosabb. Nevető fej fa. Itt nyugszik egy csizmadia. És annak a kereszt fia. S kereszt fiának a fia. Mind a három csizmadia. Nem úgy értettem. Tani tó. Mondfd csak fiam, miben halt meg apád? Tanuló. Az ágyban. 5 a gazdák világa, m 83 BS3 BE5 A szőlő kapálása. »Kapával öntöz a gazda«, tartja egy közmondás. Ezt a közmondást pedig a gyakorlat szülte. Azáltal, hogy a kapálással a talaj felületét porhanyón tartjuk, lassítjuk a talaj kiszáradását, amit főleg száraz időjáráskor észlelhetünk, amikor a kapálás előtt ellankadt növényeinket, a munka elvégzése után felüdülni látjuk. Nagyon téves tehát némely gazdának ama véleménye, mely a száraz időben való kapálást helytelennek tartja s e munka teljesítésének épp ellenkező hatást tulajdonit t. i. a száraz talajnak még erősebb kiszáradását. Az idejében megporhanyitott talaj a levegőt és nedvességet felvéve, a szőlő állal könnyen felhasználható tápanyagokat fejleszt, annak gyors fejlődését mozdítja elő, mig ennek elhanyagolása folytán talajunk gyorsan kiszárad, a tápanyagot a szőlő nehezebben veszi fel, aminek eredményen szőlő gyengébb fejlődése lesz. Kapálással hathatósan irthatjuk a gyomot is. S mivel ez szőlőnkben a sikeres tenyészetet úgyszólván lehetetlenné teszi sokféle hátrányos tulajdonságánál fogva, azon legyünk, hogy ennek kártékony hatását csirájában fojtsuk al. »Az éles kapa legjobb mérge a gyomnak’« mondja az amerikai farmer. S bizonyos határ betartása mellett azt mondhatjuk, hogy annál sikeresebb és olcsóbb a gyomirtás, minél korábban végezzük azt. Hogy mikor és hányszor végzendő valamely szőlőben a kapálás, azt a talaj állapota mutatja meg legjobban. Általában lazább talajú szőlőkben háromszor, kötöttebb talajúban négyszer szoktak kapálni egy nyár folyamán. A nyitás és karózás közbeni munkák elvégzése után, de mindenesetre a szőlő virágzása előtt esz- közlendő az első kapálás, mely feltétlenül mélyen történjék. Kapáláskor a homok elsimítása mellőzendő, sokkal célszerűbb, ha egyenetlenül hagyjuk a felületet. Az első kapálás végeztével a szőlő permetezése, válogatás és kötözés követke .ik. Ezen munkák végzésénél a talaj meg lesz tiporva, később a gyom is ellepi, amikor is a második csekélyebb kapálás ideje is elérkezik. Ez körülbelül május második felében szokott végbemenni. Ezen munka elvégzése után fejlődik a szőlő leggyorsabban. A harmadik úgynevezett »keverő kapálás« körülbelül julius hó első felében a második kötözés és második permetezés után végzendő, ez valamivel mélyebb legyen a mázodiknál, célja a munkának szintén a talajporhanyitás és gyomirtás. Homoktalajon ezen kapálás legtöbbször mellőzhető. Augusztus végén, esetleg szeptember elején kapja a szőlő a negyedik kapálást, mely »lágyszem alá« való, vagy némely vidéken »harmadoló« kapálásnak is szokott neveztetni. Ezen munka végzésekor a talaj felületét az első kapálás utánni alakulatba hozzuk, a tőkék mellett pedig kissé kimélyitjük a földet az alsó fürtök tisz-
