Magyar Földmivelö, 1911 (14. évfolyam, 1-43. szám)

1911-04-02 / 13. szám

MAGY.4 R FÖLDMIVELŐ 7 Bl MI DJSÄO? ■ m BEJ Oiä EI2 — A király Budapesten. Bécsi jelentés szerint a király május első felében újra Budapestre érkezik. A király ezullali tartózkodását a magyar fővárosban bárom hétre tervezik, amely idő alatt a budai váriakban több udvari ebéd tesz. A király állítólag díszszemlét is fog tartani a budapesti hely­őrség csapatai felett. — Bende püspök halála. A nyitrai püspök, Bende Imre — mint. jelentik — március 26-án éjjel 12 órakor halt meg nyolcvanhét éves korában, Ő volt a leg­idősebb magyar római katholikus püspök. Hosszabb idő óta betegeskedett s a múlt esztendőben betegségére és aggságára való hivatkozással lemondott az egyházi joghatóságról és a püspöki uradalmak fölött való rendelkezésének jogáról, segédpüspöke, gróf Batthyány Vilmos javára. Továbbra is megtartotta azonban megyés püspöki cimét és az ezzel járó főrendiházi tagságot. Az utóbbi években visszavonultan élt regényes fekvésű nyitrai püspöki rezidenciájában. A nyolcvanas években a politika terén is szerepelt, mint szabadelvű párti országgyűlési képviselő, de később teljesen visszavonult a politikától s csak egyházi és társadalmi téren működött. Már régebb idő óta betegeskedett s vasárnap reggel fordult válságosra az állapota. Az ereje szemlátomást hanyatlott s este elveszítette az eszméletét és nem is nyerte többé vissza. Éjfélkor csendesen, a halállal való küzdelem nélkül elhunyt. — A tiszántúli református egyházkerület gyásza. Dr. Erőss Lajos ref. püspök debreceni lelkész — mint Debrecenből jelentik — vasárnap hajnalban halt meg néhány heti súlyos betegség után s halála nagy részvétet keltett nemcsak a tiszántúli református egyházmegyében, hanem az egész magyar református egyházban is. Munka­bírásának teljességében halt meg, ötvennégy éves korában. Vakbélgyuladást kapott s szemére hirtelen támadt hályog is súlyosabbá tette az állapotát. Az operáció már nem segíthetett rajta s kínos szenvedés után meghalt vasárnap hajnalban. A gyászhir nagy megdöbbenést és szomorúságot okozott a protestáns egyházi körökben és a debreceni társadalom minden rétegében, mert a népszerű püspököt mindenütt a legnagyobb tisztelettel és szeretettel vették körül. A magyar- országi református egyház budapesti székházára és a tiszántúli egyházkerület minden épületére gyászlobogót tűztek ki. Az ország minden részéből százával érkeznek Debrecenbe a részvéttáviratok. Dr. Eróss Lajost márc. 28-án kedden délelőtt tiz órakor temették el végrendeleti kívánságára Püspők-Ladányban, első felesége mellé, hol sok évig lelkészkedett. — Az ököritói halálbál évfordulója. Márc. 27-én volt első évfordulója az ököritói halálbálnak. Ki ne emlékeznék e rettenetes húsvéti gyászos mulatságra. Egy éve hallgatott el a dal, a muzsika. 400 embernek gyászos tragédiája s a közvélemény ez évfordulón nem hogy meg­nyugodott, de megbotránkoztató leleplezéseket tettek arról az indolentiáról, mely kialakult a begyült segélypénzek ki­osztását illetőleg. Egy évnek kellett eltelnie, mig a segély­pénzek kiosztásra kerültek. Ez a múlt napokban történt meg Ököritó községben. A segélyeket Csaba Adorján fő­ispán osztotta ki Képessy László csengeri főszolgabíró s az ököritói elöljáróság segédkezése mellett. A más község- belieket illető segély-pénzeket a járás jegyzői vették át a főispántól, a gyászos évforduló alkalmából aznap délelőtt gyászünnepély volt az ököritói temetőben a közös sir felett felállított emlékoszlop előtt s az emlékbeszédet Kovács Ferenc ref. lelkész mondotta. — Négy éves gyújtogató. Nagyváradról Írják: Márián Anna Gyapjú községbeli lakos egyedül hagyta az udvaron 4 éves kis fiát, aki valahonnan gyufát kerített és játékból felgyújtotta a szalmakazalt. Néhány perc múlva kigyulladt a házteteje is s csak a lakosság gyors segítségé­nek volt tulajdonítható, hogy a nagy szélben nem égett le az egész falu. A gondatlan anya ellen a hatóság vizsgálatot indított. — Százötven ember tűzhalála Newyork­ban. Egy tízemeletes ház hetedik emeletén, ahol egy, mintegy 1500 munkást, illetve munkásnőt foglalkoztató celluloid-gyár helyiségei voltak, eddig ki nem derített módon tűz keletkezett, a mely a felső emeleteken őrült gyorsasággal terjedt tova. Este 6 órakor már 53 holttestet, többnyire fiatal leányt szedtek össze az utcán. Az leányok az utcára ugorva, vesztették életüket. A lépcsőházban is nagyszámú holttestet találtak. Több ember, akik megkísé­relték, hogy az utcán át kifeszitett villanyos vezetékekbe kapaszkodjanak, szintén az utcára estek, mert a drótok a nagy súly következtében elszakadtak. Az első emeletről mintegy 50 holttestet hoztak le, úgy, hogy a halottak összes száma körülbelül 150 lehet. Nagyszámú sebesülteket, akik részben igen súlyos égési sebeket szenvedtek, mentőkészü­lékeken a kórházba vitték. A tűz kitörése előtt állítólag robbanás keletkezett Éjfélig a leégett celluloid-gyárban mintegy 148 borzasztóan megcsonkított holttestet találtak. — Nagy alapítvány a Gyermekszanato- riumnak. Az Első Magyar Általános Biztosító Tár­saság, amely mindenkor nagy áldozatkészséget tanúsított emberbarátai és kulturális intézményeinkkel szemben, leg­utóbbi közgyűlésén tízezer koronát szavazott meg a Gyer­mekszanatóriumnak. Erről a határozatról Ormódy Vilmos főrendiházi tag, a társaság vezérigazgatója értesítette a szanatórium vezetőségét. Az alapítványi irat kiemeli, hogy a társaság félszázados alapjának kamatjövedelméből kép­zett különleges adományok, illetőleg alapítványok, minden­kor olyan nagyobb szabású közcélok előmozdítására vannak rendelve, amelyeket a társaság egész kormányzó testületé a részvényesek közgyűlésével egybehangzóan, kiválóan hazafias és emberbaráti jelentóségüeknek Ítél. A közokta­tásügyi miniszter a nagylelkű áldozatkészségért, amelylyel az Első Magyar Általános Biztositó Társaság ismét fényes tanujelét adta a közügyek iránti érdeklődésének, meleg­hangú átiratban mondott köszönetét Ormódy Vilmosnak. — Családirtás egy pusztán. A Kaposvártól mintegy tizenöt kilóméternyire fekvő somogymegyei Peterke pusztán rémes családirtás történt. Egy tönkrejutott gazda­ember, valószínűleg félig bomlott agygyal, baltával leütötte, azután szétdarabolta két kis gyermekét, majd magával is végezni akart, de az öngyilkosságot már megakadályozták. — Az őszi hadgyakorlatok. Sátoraljaúj­helyről jelentik: A hadvezetőség ez évre már megállapította, hogy az őszi hadgyakorlatot ugyanazon terepen tartják, ahol a múlt évben tervezték, vagyis a VI. hadtest területén. A múlt évi nagygyakorlat a lovak közt* kiütött ragadós betegség miatt maradt el. Eddig még nincs pontosan roegha- tárózva, hogy mikor tartják meg a nagygyakorlatot, de mindenesetre szeptember 10-ike, Erzsébet királyné halálá­nak évfordulója után lesz. — A dömsödi bankógyár. A rendőrség pénz­hamisítás kísérlete miatt letartóztatta Horváth János döm­södi lakost, akinél házkutatást tartottak és több román bankjegy megkezdett hamisítványát találták nála. Horváth bűntársa volt a múlt év februárjában elfogott Ladányi István huszonhárom éves szövősegédnek és Laskovits János ötvenöt éves földművesnek, akiket König Izidor cinkográíus leplezett le. Ladányi és Laskovits a cinkográfussal akarták megcsináltatni a bankjegy kliséit. Ladányi akkor azt val­lotta, hogy egy szófiai pénzhamisitóbandával áll összekötte-' tésben. Ennek a bandának gazdag és előkelő urak a tagjai, de kiderült később, hogy Ladányi hazudott. Laskovits idő­közben kiszabadult és szégyenében öngyilkos lett. Az Első Magyar Általános Biztosító Tár­saság e hó 18-áu tartotta évi rendes közgyűlését Csekonics Endre gróf valóságos titkos tanácsos elnöklete alatt. Az 1910. évi üzletet lezáró számadásokat és mérleget az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentései kapcsán Ormódy Vilmos főrendiházi tag, vezérigazgató terjesztette a részvényesek elé. Az igazgatóság jelentése, előrebocsátván, hogy az alaptőke felemelési művelet, melyet a folyó évi január 10-iki rendkívüli közgyűlés határozott el, teljes sikerrel máris befejeztetett, megállapítja, hogy az 1910. évi üzlet

Next

/
Thumbnails
Contents