Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-01-16 / 2. szám
2 MAGYAR FÖLDMIVELŐ uralkodik társadalmunkban a házasság virágainak életét, hivatását illetőleg. Ne tessék gondolni, szives olvasóm, hogy mi azt akarjuk, hogy a csizmadia maradjon a kaptafájánál örök időkig. Családjával, fiaival, leányaival egyetemben. Oh nem! Sőt valljuk, hogy ezt a korhadt, terhelt intelligenciát fizikumban (testben) és lélekben éppen az alsó osztály vére, józan gondolkodása, lelkének talán fehér lapja mentette, menti és fogja mindig megmenteni — az elmúlástól, enyészettől. De különböztessünk! De vegyük alapul a testi és lelki dispoziciókat, a jogosultságot, az önmunkásságot. Az egyénnek jogos küzdelmét, törekvését, érvényesülését. És ne csináljunk mindenáron szellemi proletáriasságot itt is, ott is. A fiuk és leányok nevelésében egyaránt. Hát hol van az az élettörvény, hol találjuk annak a gondolkodásnak józan alapjait pl.: minden leány magasabb képzettséget nyerjen és minden fiú ügyvéd legyen? Ha törik, ha szakad. Ismerem én a női kérdésnek minden irányzatát. Mérlegelem a legszélsőbb feminizmus érveit. Figyelem az életét a lélek ismeret egész készletével, és mondom, hogy éppen olyan hamis alapon van felépítve az az okoskodás is, a többi közt, hogy a leányból kereső, produktiv nőt kell nevelni, minthogy a fiúból okvetlen intelligens elemet kell faragni. Igen! Intelligens elemet — a maga körében. Kereseti elemet, a maga módja szerint. De mig egyrészről azt tudom, hogy vannak orvosok, kik élelmüket nem tudják megkeresni. Mikor egy kis városban 28 ügyvédet számlálnak. Egy másikban negyvenet És átlagos évi keresetük 1200 korona. És ez a nyomortól alig mentesítő kis jövedelem is késhegyig menő, éppen nem valami szép küzdelem eredménye. Mikor látom, hogy az egyszerű családi tűzhelyek leányai, kik csak valamelyes iskolát végeztek: 10—15 forintokért úri öltözetekben páváskodnak az egyes üzletekben, csak azért, hogy divatos ruhájukat beszerezzék, otthon pedig úgy táplálkoznak, melyből hihetetlen rövid idő alatt a sorvadásnak lehellete borul ifjú életükre: akkor mégis csak azt mondom, hogy — talán, talán jó lenne egy kicsit gondolkodóba esni — a szülőknek is. A parcellázások. Annyi megdöbbentő adatot közöltünk már mi is a parcellázásokkal űzött lelketlen uzsoráskodásról, hogy szinte jól esik egy-egy örvendetes jelenséget leszögeznünk. A föld-éhség nagy kérdésének megoldása hála Istennek lassan, de annál biztatóbban kezdetét vette. És el kell ismernünk, hogy itt újra a nagybirtok tulajdonosok, sőt a hitbizományosok is járnak elől felemelő példával. Egykor a nemesség önként szabadította fel a jobbágyságot, most is az ő nemes hazafias gondolkodása cáfolja meg azok handaban- dáit, önző lármáit, akik az erőszakhoz akarnak nyúlni a magyar nemzet életkérdésének e megoldását illetőleg. íme most gyakrabban olvashatunk ilyen jelentéseket. • Herceg Eszterbázy a kisemberekért. Eszterházy Miklós herceg véglegesen határozott uradalma egyes részeinek bérbe adása dolgában, még pedig olyan formán, hogy nem az eddigi módon nagy darabokban, hanem parcellázva a kisbirtokosoknak adta bérbe három birtokát. így az úgynevezett Szili-pusztai gazdaságra kisbirtokosokból egy bér- lószövetkezet alakult. Babot község határában lévő majorságokat pedig ezen község lakosai, mig Kapuvár kisbirtokos- sága az úgynevezett iharos pusztát vette bérbe. Eszterházy Miklós herceget eddig is úgy ismerték, mint a szociális javítások lelkes apostolát. Azzal, hogy most felkarolta a bér- lószövetkezetek ügyét, a régieknél nem kevésbbé értékes babért fűzött érdemeinek koszorújába. Megemlítésre méltónak tartjuk ehelyütt azt, hogy a Magyar Gazdaszövetség tette meg ezeknek a bérlószövetkezeteknek érdekében a kezdeményező lépéseket. * Egy uradalom parcellázása. Keszthelyről jelentik : A gróf Festetich Tasziló uradalom vezetősége szakított az eddigi bérleti rendszerrel és az uradalmakat kisebb parcellákra osztva, kisbirtokosok között osztja szét, tehát közvetlenül juttat a kisembereknek földet, amit eddig másodkézből kaptak. Eddig három község uradalma, u. m, Gyenes- diás, Vonyárc-Avashegy és Balatongyörök községek határában elterülő és a Balaton-parton végig húzódó uradalmak földjeit adták bérbe egy bérletszövetkezetnek 15 esztendőre, amely szövetkezet 420 földmivelóből alakult. A balatongyö- röki birtokon 20 hold földet kihasítottak, amelyet az uradalom villatelkekre fog felhasználni parcellázás utján, amelyek azután örökösen eladatnak. * Most aztán a magyar népen a sor, hogy megmutassa megbízhatóságát, szorgalmát, kitartását és — becsületességét. E kérdésre még visszatérünk. Kivánatos-e a magyar Amerikában? Azt a kényes kérdést, hogy »kívánatosáé valaki Amerikára nézve, tudvalevőleg Ellis Islandon döntik el az egyes odaérkezők feje felett, de nagy általánosságban állandó a vita Amerika politikai köreiben, hogy kivánatos-e egyáltalán a bevándorlás, vagy sem és hogy aránylag mely népfajok a legkivánatosabbak s melyek legkevésbbé azok. Általánosságban talán soha sem is fogják a kérdést eldönteni, mert noha kétségtelen, hogy Amerika a bevándorlás nélkül soha sem lett volna azzá, ami ma, a tősgyökeres benszülöttek sok-sok kifogásolni valót tudnak mindig felhozni az »idegenek« ellen. Sokkal inkább eldöntődnek tekinthető az a kérdés, hogy mely népfajok kívánatosak s melyek nem. Megcsontosodott
