Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-03-13 / 10. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELÖ — Jó! És a bánatában sorvadó leány kihúzza szép, gazdag fekete haja alól párnáját. Fogjátok e párnát. Vigyétek fel a falu templom tornyára. Aztán szakgassátok meg ! Szórjátok szét a tollút beló'le. És ha szétszórtátok: szedjétek össze. De egy szálig. Akkor elhiszem, bogy helyrehoztátok az engem ért szúrásokat. — De ’iszen, az lehetetlen. A szél szerte viszi, vitte már. Talán a mezőre is. Talán a másik faluba is. Hogyan lehetne azt összeszedni ? — Lássátok. Ilyen a pletyka is. Szétszórja a gonosz híreket. Azokat megkeresni és jóvá tenni — soha többé nem lehet. Bű «a d TANÁCSADÓ, sas sas ea 0 IS B Adóleirás községi pótadóból. Olyan esetben, a mikor az állami adó bizonyos része akár elemi csapás, akár más irányú felebbezés alapján töröltetik, a községi elöljáróság vagy a városi tanács a községi és megyei pótadó aránylagos részének törlése iránt hivatalból köteles intézkedni, mert a községi és megyei pótadók alapját éppen az állami adó képezi. Sajnos, hogy ez nem mindenütt történik meg, azért szükséges a gazdának a fentieket tudni és ily esetekben az az eljárás, hogy az illető gazda bélyegmentes adótörlési kérelmet nyújt be az illetékes községi elöljárósághoz, illetve városi tanácshoz. Ezen törlési kérvény beadása bizonyos határidőhöz csak annyiban van kötve, a mennyiben azt még abban az évben kell benyújtani, a mely évben elemi csapás következtében adóelengedésnek volt helye. * Állatok marhalevele. Az állategészségügy rendezéséről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás szerint minden haszonállatot el kell látni marhalevéllel, ha a tulajdonos az állatra vonatkozó tulajdonjogát másra kívánja átruházni. Ezen esetben a tulajdonos köteles a marhalevelet a saját nevelésű állataira és saját nevére kiállítatni s ennek alapján történik a tulajdonjog átruházása. A marhalevélkezelő a már másodkézen levő állatokra oly marhalevelet, melyben saját nevelés igazoltatnék, ki nem adhat, mert ezzel az 1879. évi XL. t.-c. 1. §-ába ütköző kihágást követne el s a fegyelmi büntetésen kívül 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel is volna büntetendő. * Szavatolás malacok eladása esetén. Malacok eladásánál egy felmerült esetből kifolyólag, midőn az eladó csak orbáncért szavatolt, de más betegségért nem, szakértőnk az alábbi választ adta: Az eladó szavatolási kötelezettségére első sorban a közte és a vevő között az ügylet megkötése alkalmával a kellő alakiságok betartásával létrejött különleges megállapodás irányadó. Ha tehát az eladó az alkunál kijelentette, hogy kizárólag csak orbánc okozta károkért szavatol és a vevő ehhez a kikötéshez hozzájárulva kötötte meg az ügyletet, akkor az eladó felelőssége csakis az igy megszabott határok között mozog. Ellenkező esetben az eladó szavatol, ha a vevő beigazolja, hogy az elhullást okozó betegség már a vétel idejében is megvolt az állatokban. bh mi ujsäo? ES8 ESI KB SZEMLE. A pártok tábora. A politikai pártok táboráról vagyon szó ugyanis. Miér’ mer’ azért, hogy bizony pártokra van oszolva, de még mennyire — a magyar társadalom. Már’ mint politikai társadalom. Mer akad bizony akárhány ember, a ki egyik táborba se’ tud vagy akar megszállást találni. A táborokat meg persze a vezérek igazgatják. Azok állanak élükre és sütögetik — a leghatalmasabb ágyukat. A mi újságunkat olvasóink már talán javában olvasták, mikor táborukba szállottak a politikai vezérek. És pedig Czegléden Kossuth Ferenc és Apponyi gróf; Debrecenben Justh Gyula; Szegeden Tisza István. A néppárt is mozog. De úgy látszik erősebb hangokat csak később fog hallatni. Hát hogy mit beszéltek a vezérek? Mindenki a maga célja és módja szerint. Mi csak ennyit írhatunk, nem lévén kenyerünk — a politika. A magyar faj érdekében. Az Gazdák Országos szövetsége ugyancsak munkához lát. A kebelében alakult szociális bizottság igazán serényen fog az egyes égető gazdasági és társadalmi bajok megbeszéléséhez és nyomában biztató mozgalmakat indít. A múlt héten is ülést tartott ez a szociális bizottság Mailáth József gróf elnöklete alatt. Rövidesen már a másodikat. Az utóbbi ülésén Széchenyi Aladár nyúlt egy igen kényes, de felette jelentős és a magyar faj erősödésére vagy pusztulására nézve életkérdéshez. Nagy készültséggel és a magyar faj iránt való lángoló lelkesedéssel fejtegette és irányította azt a kérdést, mely a szülőket a gyermekek, az Isten áldásának megbecsülésére és szeretetére ösztönzi. Hogy a magyar családok ne féljenek a gyermekektől. És a magyar kormány, társadalom karöltve legyenek rajta, hogy a több, sok gyermekű családokat méltányos engedményekkel, segedelemmel gyámolitsák a gyermekek felnevelésében reájuk szakadó életgondokban. A nagy és gazdag Francia ország megdöbbenve veszi észre, hogy a francia nemzet évről-évre gyengül, fogy. Persze, hogy persze. A természettel nem lehet ám kötekedni. Az iszonyúan megboszulja magát. Francia oszágban meg valóságos merényletet űznek — a természettel. De mi lesz a magyar fajjal, ha itt, a mi országunkban is hasonló jelenségek gyengítik a magyar fajt. Az előadó tartalmas és praktikus javaslatot is nyújtott, amit elfogadtak. Csak aztán ne maradjon a szép, magyar-fajt mentő és erősítő eszme papiroson. Baj van! Amit előre láthattunk, amiről mi is aggodalom és félelem közt irtunk már előre: bekövetkezett. Az ország különböző részeiben ragályos betegségek léptek fel. Az ország szivében Budapesten a kiütéses tífusz rémiti az embereket. Egyes városokba és vidékein a kanyaró, difteritisz szedi áldozatait a gyermekek körében. Bizony, — legalább az utolsó órákban — rajta kell lennie az egész országnak, hogy a közegészségi intézkedések a legszigorúbb módon végrehajtassanak. * — A népszámlálás előkészületei. A kormány sürgős feladatai közé sorozza az 1910. évi népszámlálás foganatosítására szükséges törvényhozási intézkedés biztosítását. E végből mihelyt összeül a képviselőház törvényjavaslatot fog benyújtani a nép számlálás ügyében. Mivel azonban a nép számlálás előmunkálatai hónapokat vesznek
