Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-03-06 / 9. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Magyarország hirlapfogyasztása. Az elfogyasztott hírlapok száma hazánkban az utolsó év alatt 160 millióra emelkedett. összecsapod a kezed ugy-e szives olvasóm, erre a számra... De várj csak, majd lelohad csudálkozásod. Vegyük azt, hogy az ország 20 milliónyi lakosa közül 10 millió tud Írni és olvasni. Ezeknek mindenikére átlag 16 lappéldány esik évenkint. Ha minden lappéldányt átlag 3-an olvasnak el, akkor az ország minden olvasni tudó lakosa átlag ötven példányt olvas el évenkint. * A 90-es évek elején 74 millió lappéldányt fogyasztottunk. Tiz évre rá a fogyasztás 135 millió. Ma már tehát 160 millió. Pedig ugyanezen 10 év alatt az Írni és olvasni tudók száma csak 16 százalékkal emelkedett. — Az iskolába járók száma 25—26 százalékkal. / * A 160 millió lappéldányból hazánkban jelent meg 142 millió. Külföldről jött hozzánk 19 millió. Külföldre ami lapjainkból — nyolcadfél millió megyen. Ausztriából 17 millió lappéldány ömlik be hazánkba. Ebből 16 millió német. Egy millió cseh és egy millió más nyelvű. Érdekes, hogy az angol lappéldányok száma megegyezik a héber (zsidó) nyelven nyomott lappéldányok számával. Mind a kettő 27 ezer. A franciák 64 ezer lappéldánynyal szerepelnek. Az olaszok (Fiume miatt) 380 ezerrel. A lengyelek is majdnem elérik ezt a számot. ♦ Fájdalom a lappéldányok nagy száma és általán a magyar lapok a zsidók, a pénztőzsérek kezé- ban van. És hogy éppen e rettenetes újság fogyasztás gyöngíti nálunk a komoly, tudományos, ismeret- terjesztő, szivnemesitő könyvek számát. És terjesztenek ez ólombetüs sárkányok (újság) fél műveltséget és veszedelmes tudákosságot. . Oyp. Az egri földművesek. Egerben a földmivesek nagyobbrészt szőlőtermeléssel foglalkoznak. A tiz év előtti filoxera pusztítás és a tavalyi peronoszpora- csapás azonban igen sok kis exisztenciát súlyosan megkárosított, annyira, hogy Egerben, ahol az előző éveken át Amerikába vándorló kettőnél több föld- mives nem akadt, ma már hónaponkint huszonötharmincra növekedik azoknak a száma, akik az uj hazába vándorolnak a múlt esztendő gazdasági csapásai következtében. A vármegye és város hatósága, karöltve a vármegyei gazdasági egyesülettel, mindent elkövet, hogy az egri földmivesek helyzetén javítson. Az a terv, hogy az egri földmiveseket olyan konyhakertészekké neveljék, hogy messzi vidékek részére is termeljenek. A gazdasági egyesület már kieszközölte a földmivelésügyi minisztériumnál egy minta konyhakertészet felállítását. Tizenöt hold káptalani földön rendezik be és esztendőnkint tizenhat egri földmives családot oktatnak ki rajta a belterjes konyhakertészetre. De tervbe van véve az is, hogy Eger hegyein hatalmas gyümölcsösöket létesítsenek. Ebből a célból tiz hold területen gyümölcsfatelepet rendeznek be, ahonnan az egri földmivesek ingyen kapják a kiválóbbnál-kiválóbb csemetéket. bb n m KÖZEGÉSZSÉG. ■ ej ■ ■ ■ ■ A víz felszívása az orrba ártalmas. Ezen általánosan elterjedt rossz szokásnak első és legkárosabb következménye: a szaglás zavara; továbbá az orr nyálkahártya izgatása, az erek izmainak lan- kadása, majd kifáradása oly egyéneknél is, a kik minden betegség híján csupa kedvtelésből, máskor túlságos tisztasági érzetből az orrukon át szívják föl rendszeresen a hideg vizet. Az idült náthában szenvedőknél a tünetek többnyire súlyosbodnak és ha az illetők idegességre is hajlamosak, fejfájás, asthma és egyéb kellemetlen bajok is járulnak a betegséghez. Az egészséges orrnak semmi szüksége sincs a kezelésre. A kinek tehát nincs orrbaja, az nagyon rosszul cselekszik, ha ezen oktalan és káros szokásnak hódol. A kiknek idült orrhurutjuk van, azok langyos sós vizet eregethetnek orrtölcsér, vagy más eszköz segélyével orrukon át, de mindég az orrlégzés útjában, tehát az alsó orrjáraton át, a midőn a viz az orrgarat mentén a garatba és ezen [át vissza a másik orron át kifelé jut, tehát nem fölfelé a szagló- szerv irányában. * Mikor dohányozzunk? Evés után! Az evés előtt való dohányzás a gyomorra nézve határozottan káros. Azok a gázalaku termékek, a melyek a dohány égése alatt jönnek létre és a melyeket a dohányzó egyén szervezete magába vesz, izgatólag hatnak az emésztő szervek — tehát a száj nyálmirigyeinek és a gyomor emésztőnedv-mirigyeinek — idegeire, miáltal bő váladék jő létre. A mint látjuk, a dohányzás, ha nem megy túlzásba, az emésztés föltételeit csak elősegíti, de hogy ez a kedvező hatása ne vesszen kárba, szükséges, hogy az az emésztés folyamán, tehát az evés után vétessék igénybe. Ilyenkor tehát a dohányzás nem ártalmas. Ha azonban evés előtt, éhgyomorra dohányozunk, akkor az emésztéshez szükséges nedvek elválasztása hiába történik és ezek a nedvek étel hiányában közvetetlenül a gyomor falát érvén, arra felette izgatólag hatnak, úgy, hogy a mirigyek idegei csakhamar kimerülnek, a mi az étvágy eltom- pulását vonja maga után. Ha tehát nem akarjuk gyomrunk emésztőképességét lefokozni, ne dohányozzunk éhgyomorra, de legkivált ne reggel, ágyban fekve. Miért fehér a keze? — Asszonyom, csudálatosán szép fehér a keze. Mi csinál a kezével csakugyan, hogy olyan szép fehér. — A kezemmel *? — Igen. — Én, éppen semmit. — Hja, értem. Hát azért olyan fehér.
