Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-10-23 / 42-43. szám
XIII. évfolyam. Szatmár, 1910 december 25. 42—43-ik szám. Keresztény világnézet... Irta: Mailáth József gróf. Jézus Krisztus születése egyszersmint egy uj világ születése is. A bethlehemi pusztán kigyult világosság egy uj világnézet forrása, ereje és élete az emberi és benne a nemzeti társadalomnak. Naponkint halijuk az emberek ajkárul a megszokott kifejezéseket: — Tisztult világnézete van. Uj világnézete van. Modern világnézetből tekinti a társadalmat. Az embereket. A nemzetet. A haladást... És igy tovább... Ainde csak kevesen vannak, a kik ezzel a fogalommal, tárgyi és eszmei körével, jelentőségével tisztában vannak. Mert mi is az a világnézet? Főleg a tisztult világnézet. Mi is az a modern világnézet? A miről oly büszkélkedve szeret beszélni a mi korunk embere. A világnézet egységes felfogása, még pedig lehetőleg közös felfogása az emberi, nem zeti társadalomnak a világ, a lét, az ember legfőbb, kardinális kérdéseiről. Mi az élet célja? Honnan van a világ? Ki a fentartója, kormányzója? Milyen viszonyban van az ember a világgal? A teremtményekkel. És a teremtmények a világgal, emberekkel. Az emberek egymással? Mi a nemzetek hivatása? Hivatásának útja? Mik eszközei az embernek célja elérésében, rövid életútja megfutásában ? íme, a kérdések egész raja veszi körül e szót: világnézet. Való tehát, hogy ha e fogalmat tárgyi és eszmei tartalmára bontjuk: úgyszólván egész világunkat megtalálhatjuk benne. Külső és benső világunkat. Való, hogy azok a jegyek, melyek a világnézet, felfogás fogalmát megalkotják, egymással benső, ok és okozati összefüggésben vannak. Egyik előzője a másiknak. Tehát valóságos láncszemekként fűződnek egymáshoz. S ha csak egyetlen gyűrűje is kiesik e láncszemnek: hiba, hézag esik annak a láncnak egységén, folytonosságán. ★ ★ k Az ó-kori, tehát Krisztus Urunk születése előtti népeknek, még a leghatalmasabb két classzikus népnek, a görög és római népnek is az volt szerencsétlensége, az volt sírásója, hogy hiányzott egységes világnézetük, világfelfogásuk. Mindazon kérdésekre, mik előttük a létet, az emberi törekvéseket, még a legszebbeket, a legeszményiebbeket is — megmagyarázták, világossá tették volna, nehéz köd, sötét éjszaka borul. Szent Ágoston azt mondja, hogy Krisztus Urunk születése előtt élő népek valójában hasonlítanak azon emberhez, a ki nagy, rengetek erdőbe téved. És bolyong, epedve- sóhajtozva keresi a kivezető utat. De a maga erejéből nem tud rátalálni. 05* Lapunk legközelebbi száma 1911. január 8.-án jelenik meg.
