Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-09-11 / 36. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÖ 5 D GAZDÁK VILÁGA. 9 on BES) ES3 Nyúlós bor. Ha a bor megnyulósodik, meg- javithatjuk azt lefejtés és derítés által. A nyúlós bort ug)r kell lefejteni, hogy a levegővel érintkezzék. E célból fejtés előtt a csap végére szereljünk rá egy locsoló rostát, hogy a bor vékony sugarakban folyjon ki. Minden dézsa bort azután — mielőtt az uj hordóba beleöntenők — keverjük és zakatoljuk meg jól egy nyirfaseprüvel, azt a hordót pedig, amelybe a bort belefejtjük, kénezzük meg. Derítéssel is megjavíthatjuk a nyúlós bort. A deritőszer lehet tojásfehérje, gelatin vagy vizahólvag. Egy hectoliter borra 2—3 tojásfehérje, 6—8 grm. gelatin, vagy 2—3 grm. vizahólyag számítandó. Derítés előtt célszerű lesz azonban a borba hectoliterenként 1 —2 grm. csersavat belekeverni. Köztudomás szerint ugyanis azok a bokrok szoktak rendszerint megnyúlósodni, amelyek kevés csersavat (tannint) tartalmaznak, ami leggyakrabban a homoki boroknál szokott előfordulni. Ezen a bajon a homoki szőlősgazdák úgy szoktak segíteni, hogy a mustot 10—12 óráig a törkölyén hagyják állani — s csak azután préselik ki. Állítólag ez az eljárás növeli a tannin tartalmat. * Kazlak és kupacok megvédése egerek ellen. E célból a kész kazlakat vagy répa-, burgonyakupacokat vegyük körül, mintegy 40 cm. mélységű árokkal, amelynek falait lehető simára kell lefaragni. Az árok fenekébe egymástól körülbelül 3 m-nyi távolságra vagy 30 cm. mély lyukakat furunk s ezekbe alagcsöveket állítunk, úgy, hogy felső végük az árok fenekével egy színvonalon álljon. Ezen lyukak készítésére való földfurók kaphatók a gazdasági gépkereskedésekben. A csövek elhelyezése után a laza földet a csövek körül, valamint azok fenekén jól lesulykoljuk, hogy a benne megfogott egerek egykönnyen ki ne áshassák magukat, Éppen ezért tanácsos is az egereket a csövekből naponta kiszedni, ami tűzfogóval vagy apró szigonnyal elég gyorsan megy. Ugyanez alkalommal az árkokat is, ha szükséges, ki kell javítani s a behullott szalmától, szeméttől megtisztítani. Célszerű az árok fenekét az alagcsővezésnél használatos lapáttal készíteni, hogy az árok feneke épp oly széles legyen, mint a beleállitott alagcső, mert igy az egerek nem futhatnak el a fogó alagcső mellett, hanem abba annál biztosabban belehullanak. Hogy mily temérdek egér elpusztítható ily módon, arra nézve példakép megemlítjük, hogy egy évben egy nagybirtokon nem kevesebb mint 8900 egeret fogtak össze. El lehet képzelni, mennyi kárt tettek volna ezek a kazlakban és a kupacokban! Jó mondások. Politikusnak mindent szabad elkövetni. Csak ügyetlenséget nem. * A magyar közönségnek két beteges személye van. Egyik : a felkapás. A másik ? A lejáratás. * A szerény ember alá, a szerénytelen túlbecsüli magát. Hol keressük a kolera méreg csiráit ? Irta : Praisz Hugó egyetemi tanár. A nép számára átírta bgr. III. Ez a fő. Hogy ennek a kérdésnek a góbét üssük szét. — Hol van hát a kolera méregcsirái? — A koleraméreg a kolerabeteg táp csatornájában óriási mértékben elszeporodik. Tehát a belekben. A betegről kiürített anyagokban nagy menyiség- ben — a külvilágba jut. Minden kéz, tárgy vagy anyag, amelyhez ilyen fertőzött anyagnak csak nyoma is tapad, a kolera csiráinak nyomait hordja magában. Az az ragadós. És ha e csirák egészséges ember szájába, gyomrába jutnak — megkaphatja a kolerát. Ennek a tudása vezeti az egyes embert a védekezésre. Az az: alapja a megelőzésnek. Szeretném ezt a dolgot nagyon érthetővé és közvilágossá tenni. Azért egjt-két példában mutatom meg: mikép széledhet el a beteg körül a kolerás méreg, a ragadós anyag. — Tegyük fel, hogy a már kolerás betegtől származó és kolerás csirákkal telt anyag (ürülék, váladék) valami erősebb (intenzív) festő anyag volna. Például: fukszin. Vagy kármin vörös pora. Ennek a pornak csekély nyoma is szabad szemmel látható. Mit tapasztalunk? A ki fukszin porral foglalkozik, vagy csak kevéssé is bekent újakkal manipulál, babrál — egyszer csak veszi észre, hogy csakhamar minden piros körülötte, amihez csak hozzá ér, Ha a háziasszonynak volt piros a keze, piros foltok támadnak a tőle érintett minden eszközön. Ételeken, ! tárgyakon. A cukrász süteményein. A kofa gyümölcsein — a pék kenyerén, zsemléjén és igy tovább (A lisztporral is igy volnánk bgp.) A ki ily festékes élelmi cikket eszik, vagy a ki ily tárgytól, anyagtól pirossá lett kézzel élelmi szert magába vesz: az a piros festéknek részecskéit is magába veszi. No most már könnyen elképzelheti a legegyszerűbb ember is, hogy a kolerás váladéktól a beteg környezete, sőt környéke csakhamar megpirosodna (és pedig a beteg körül való tisztaság mértéke szerint csakhamar megpirosodna. És pedig: a beteg ruhája, ágyneműje, a padló, az ápolók keze, ruhája. Hát igy, egészen igy — csakhogy szemmel nem látható következő módon terjed a kolerás anyaggal a kolera méreg is. Majd meglátjuk, minő eredménnyel sikerrel. A légy éa a kolera. Az egészség cimü folyóirat írja: A legyek kiirtása a kolera elleni küzdelemben igen fontos védőeszköz. Mióta Chanlemesse tanár a párisi orvos akadémián egyik feltűnést keltő előadásában kimutatta, hogy a legyek esetleg a koleracsirák hordozói és terjesztői lehelnek, azóta nagy gondot fordítottak a legyek kipusztitására s
