Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-09-11 / 36. szám
/ Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMAR, Arany János-utca 17. szám. FELEI ŐS SZERKESZTI ÉS KIADÓTCLAJIIONOS : BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre ..........................4 korona. Fé l évre...............................2 « Ne gyed évre .... 1 * Szatmár, 1910 november 13. 36-ik szám. XIII. évfolyam. A gyermekek százada. (B. G.) Egy nagy gondolkodó tehát-azt mondotta, hogy ez a XX. század, a melyben élünk — a gyermekek százada. És nincs-e igaza ? Nézzünk körül jól — csak a mi közvetlen körünkben. A mi szii- kebb társadalmunkban. És azonnal észbe szökik a valóság. A kézzel fogható tapasztalat. Soha olyan lázas mozgalmat nem látott a világ a gyermek-nevelés, oktatás terén, mint ma. Csak hazánkra szorítkozunk ez alkalommal. És büszkén hivatkozhatunk is, a mi hazánkra. Iszen Magyarország a gyermek- védelem, az elhagyatott gyermekek felkarolását illetőleg, úgyszólván megelőzte a nagyobb, tehetősebb nemzeteket. Ennek előtte nem is oly. régen — főleg az Egyház, részben a társadalmi egyesületek, ritkábban egyes nagylelkű hagyományozok tették lehetővé, hogy az árva gyermekeknek legalább egy része nem maradt földönfutónak. Hogy a szegény ember gyermekeinek is módot, segedelmet nyújtottak arra,' mely szerint tehetségüknek tér nyílott. És eljuthattak sokszor a legfelsőbb körökbe. A legnagyobb méltóságokba. Vagy tisztességes munkás polgárokká, iparosokká, gazdálkodókká lehettek. Ma? Mily más kép tárul elénk. A magyar társadalomban, a szó tágabb értelmében — többé nincs árva, elhagyott gyermek. A magyar törvényhozás gondoskodik arról, hogy az árva, elhagyott, szülő nélkül való vagy veszélyes, gondatlan házban levő gyermekek oltalomban részesüljenek. Hogy hozzáférhessen minden lélek a kultúrának, a legszükségesebb műveltségnek forrásához. Hogy igyék abból minden leendő honpolgár. Innia kell. Lassan, fokozatosan megnépesül az ország gyermek-menhelyekkel. Javitó-intézetek- * kel. Internátusokkal. Iskolákkal, a legkülönfélébb, legszükségesebb szociális intézményekkel. A magyar törvényhozás azonfelül appellál, támaszkodik a honpolgárok, a családok emberbaráti, hazafiui, testvéri érzületére is. Árváit, kiket nem tud elhelyezni a gyermek- menhelyeken, odaadja a családoknak gondozására. És elvárja tőlük, hogy szülő helyett szülők lesznek. És azok a gyermekek szerelő, édes otthonra találnak. Hát valójában joggal mondhatjuk, hogy ez a század már ébredésével, úgyszólván kora reggelén — egész hevületével, a jövőnek nagy gondolatával vetette mérlegbe a gyermek-nevelés nagyjelentőségű munkáját. És szinte két kézzel igyekszik pótolni azt, a mit bizony a múltban elfelejtett teljes erejével munkálni. De ez még nem minden arra, hogy a gyermekek századának jellemző elnevezését megértsük. Tovább kell e kérdésben elmélyednünk ______________________________ Mi ben áll a jó gyermeknevelés ? Erre a kérdésre igen szépen megfelelt Görögország egyik bölcse. Plátó, ki azt mondja: »A jó nevelés nem abban áll, hogy oktatásokat, feddéseket adjunk, hanem abban, hogy megtesszük magunknak is, amit másoktól követelünk. S ez valóban igy van! A mindennapi tapasztalás mutatja, hogy a gyermek ösztönszerüleg utánozza a példákat.
