Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-08-28 / 34. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ 9 fl ■ MI UJSÄ&? a B BB83 EBEI igS Szemle. A politikai világban a figyelmet eddig főleg a delegációk ülése kötötte le. A delegáció munká­jában most — egyelőre — szünet állott be. Ennek oka főleg az, hogy a magyar képviselőház tanács­kozik. Itt a legfőbb ideje ugyanis, hogy a pénzügy- miniszter a jövő évi költségvetést benyújtsa. A költ­ségvetés benyújtása után aztán megkezdődnek ismét a delegácionális tárgyalások. * * * Az országot nagyban foglalkoztatja a hús kér­dése. A hús drágaságának kérdése. Vak azonban, a ki nem látja, honnan fuj a szél. Hogy drágaság van: ki tagadja? De hogy a hús kérdését nálunk főleg a nyerészkedő, merkantill világ cipeli üstökénél fogva elő, hogy ezáltal a gazda világon üssön: azt napnál világosabban láthatjuk. Azt kiabálják ugyanis, hogy a gazdák drágán adják az ökröt a mészár­székre. Hát le a sorompókkal. Idegen ökröt az országba. De arról mélyen hallgatnak, hogy mily lelketlen játékot űznek a karteles nyerészkedők a liszttel, borral, vassal és mindazon cikkekkel, a mik csak kezeik közé kerülnek. ’Iszen ma a gyárosok úgyszólván megdupláznak minden nekik jövedelmező iparcikk árát. De azért nem krákognak, zenebonát nem csinálnak. Hanem dühöngenek a bőrkabátos nagy gazdák ellen, izgatják a népet, hogy a vámvé­delem a nagybirtokos agráriusoknak kell. Holott mindenki tudja, hogy az állatállománynak nagyobb, kereken háromnegyed része a kisbirtokosok kezén van. Akkor tehát, mikor az argentínai húst bebocsá- tani akarják: éppen a népet, kisbirtokos osztályt akarják tönkretenni. Különben e kérdésben nyilat­kozott a földmivelésügyi miniszter is. Utaljuk olva­sóinkat e becsületes, őszinte nyilatkozat megsziv- lelésére. * * * A mitől az ország méltán rettegett, a kolera veszedelmétől, úgy látszik mégis csak elkerülhető lesz. Legalább az ország különböző részeiből érke­zett jelentések szerint a kolera szűnő félben van. Nagy könnyelműség lenne azonban most már telje­sen feledni, hogy az ellenség nyugalma biztos győ­zelmet jelent. A magyar embernek ugyanis sajátos vonása, hogy veszedelem idején nagyokat kiált, nagy zajt csap,' talpra áll és emberül védi magát. Mikor azonban a veszedelmet már nem érzi háta mö­gött, mindent felejt. Mintha örök biztonságba volna. De nem úgy ám magyarom. Most kell igazán talpra állani. Nyugodtan, higgadtan mérlegelni a veszede­lem lehetőségét. És folytatni a védelem munkáját. Sőt kiegészíteni. A támadó védőpontokat erősíteni A megelőzés tudománya és védelme a legnagyobb tudomány. És a legerősebb védelem. — Összeomlott templom. Máramarossziget- ről Írják, hogy a dombói uj görögkatholikus templom, mely már majdnem egészen készen volt és csak a keresztet kellett volna a toronyrá feltenni, pénteken délben ösze- omlott, szerencsére a katasztrófa délben történt, amikor az uj épületen senki se dolgozott és igy emberélet nem esett áldozatul. A baleset — állítólag — abból keletkezett, hogy a templom nem volt jól megalapozva. — Meghalt a Vörös-kereszt megalapítója. Dunant Henri, a Vörös-kereszt mepalapitója, a Nobel-dij nyertese, mint Bernből Írják, a heibeni kórházban nyolc­van éves korában meghalt. A megboldogult gazdag genfi patrícius-családból származott és már ifjú korában kezdett emberbaráti törekvésekkel foglalkozni. Eszméit kivált a negyvenezer áldozatot követelő solferinoi csata megrázó hatása szilárdította meg. — A nép felvilágosítása. Szolnokról írják Tali Ferenc, a Nemzeti Állam szerkesztője, vasárnap Tiszafőldváron, a református iskola termében tartott elő­adást a szociáldemokrácia ellen. Többek között rámutatott a szocialisták pártvezetőségének féktelen izgatásaira. A könnyen hivő nép előtt úgy mutatják be a földbirtokos osztályt, mint a kisgazda és a munkás ellenségét: nyomo­rának okozóját. Hogy ez önző érdek sugalta vádak men­nyire alaptalanok, legjobban bizonyítja, az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesületnek legutóbbi ülésében hozott határozata, mely szerint az egyesület oda törekszik, hogy a kisgazdákkal a vármegyék gazdasági egyesületi révén minél szorosabb kapcsolatot termtsen. A tanulságos elő­adást a jelenlévő kisgazdák nagy figyelemmel hallgatták. — A kolera. A fővárosban az utóbbi időben nem fordult elő koleragyanus megbetegedés. A belügymi­nisztériumhoz érkezett jelentés szerint, folyó hó 23-án Bátta (Tolnamegye) egy halálozás, az e hó 24-iki jelentés , szerint Hercegszőlős baranyamegyei községben egy meg­betegedés és egy haláleset és Bátta tolnamegyei községben egy megbetegedés és egy haláleset fordult elő. — Zágráb­ból Írják, hogy a horvát kormány a párizsi egyezmény 7. cikke alapján kolerajárványosnak jelenti ki Eszék városát. — A külföldön Nápolyban 2 megbetegedés, a kerületben 6 megbetegedés és 4 haláleset, Rómában 2 megbetegedés és 1 haláleset történt. — Öldöklő vörheny. Mezőszilvás kolozsme- gyei községben három hét óta ijesztő módon pusztít a vörheny (skarlát;. A veszedelmes járvány nemcsak a gyer­mekek közt, de a felnőttek közt is szedi áldozatait. Napon­ként átlag 3—4 halottja van a kicsi községnek. A járvány fellépte óta 70-nél több a halottak száma. A g. kath. lelkész családjába i selhurcolta a skárlátot s most neje fekszik súlyos betegen. A lakosság közt oly rémület uralkodik, hogy alig mernek érintkezni az emberek egymással.'A hatóság jelen­tése folytán a belügyminisztérium egészségügyi főfelügye­lője leérkezett a helyszínére, akinek rendeletére nemcsak . Mezőszilváson, de a szomszéd községekben is járványkór­házakat rögtönöznek. Az iskolai tanítás bizonytalan időre betiltatott. — Borzalmas éjszaka. Zalaegerszegről írják : Idegrázó kalandja volt Kemény Elemér báró zalaegerszegi honvédhuszárkapitánynak és feleségének. A báró vidéken töltötte hosszabb szabadságát s éjjeli vonattal érkeztek meg lakásukra. Felesége nyitotta ki az ajtót, de amint belépett, iszonyodva sikoltott föl s férje karjai közé hanyatlott. A kapitány megdöbbenve nézett be a szobába, a honnan hal­vány világosság áradt s a szoba közepéről borzalmas kép tárult eléje. Égő gyertyák között fekete koporsó s a szem - födél alatt egy viaszsárga arcú halott. A huszárkapitány nem vesztette el lélekjelenlétét, átkarolta feleségét, kivitte a házból s kérdőre vonta a ház tulajdonosát, hogy mikép került az a halott a lakásukba. A bárót ugyanis nemrég helyezték Zalaegerszegre s a lakáshiány miatt kénytelen volt olyan lakásba menni, a milyent hirteleneben kapott, így került Domby Pál kötelesmester házába, a kit rövide­sen két csapás ért. Előbb a nővére, aztán három nap múlva a felesége halt meg. Ama hiszemben, hogy a báróék még úgy sem jönnek haza, félnyitatta a lakásukat s ott állíttatta fel a felesége ravatalát. Szerencsére a bárónénak az ijedtségen kívül semmi baja nem történt. — Szerencsétlenül járt kis leány. Karcag­ról írják: Bucsatelep községben a gőzmalomban a tulajdo­nos próbajáratot rendezett, miközben a gép elkapta Papp Imre Teréz nevű 8 éves kis leányát, ki a kinyúló tengelyre rákönyökölt. A kis leány pozdorjává zúzódott. A vizsgálat megindult, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a felelősség.

Next

/
Thumbnails
Contents