Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-08-28 / 34. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 5 KÖZGAZDASÁG-KÖZ JÓLÉT. ■ ■■ Hol a hiba ? I. A magyar nemzet törekvései, önállóságra, tehát életre, haladásos szellemi és gazdasági fejlődésre való törekvése jogos és tiszteletre méltó. Csudálatos, hogy azért még ma is, nagy történeti múlt után nem hogy a nyugati nemzetek, államok hálájával találkoznék. De ma is kedvezőtlen földrajzi középponti helyzetükben — alig bírjuk a külföld rokonérzését is biztosítani. Árván, elszigetelten vagyunk mi ma is. Nyelvünkkel, törekvésünkkel egyaránt. És a mi a fő: a magyar faj kiemelkedő tehetségeivel, vívmányaival alig bírjuk megértetni a legközelebbi szomszédokkal is, hogy mi a, kultúrának, a szellemi életnek kellő magaslatán állunk. Keresik, keressük e jelenség okát ma jobban mint — valaha. Hol a hiba ? Hol rejlenek az okok, a miért csak lassan érik el sikereiket nemzeti törekvéseink. Es e sikerektől is gyakran vissza esünk. Megszokott dolog, sablon, hogy azzal állanak elő; — Hát bizony, mi tagadás, a mi országunk gazdaságilag fejletlen. Nem tudunk megbirkózni, különösen Ausztria gazdasági erejével. Vájjon úgy van-e ? Vájjon itt lappangana-e a mi gyengeségünk. Nagyon jelentős kérdések ezek. Okunk van reá, hogy bontogassuk, vizsgálgassuk. Ki tagadja, hogy a gazdasági erő nagy tényező a nemzetek életében. Küzdelmeinek eldőlésében is. Nálunknál kisebb nemzetek jobban boldogulnak, függetlenebbek. Vájjon tisztán gazdasági erejükből? Oh nem ! Ezerszer nem! Nagy tévedés lenne ugyanis általában és kizárólag azt hinni, hogy egymaga a gazdasági erő vagy túlsúly elégséges arra, hogy valamely nemzetet erőssé sőt nagygyá teszem. A nemzetek törekvésének, emelkedésének fejlődése igazolja, hogy a gazdaságilag gyengébb nép a gazdaságilag erősebb nemzet fölé kerekedett. Ott van például a francia és német nemzet példája. Az egyesült Németország első hatalom lett. És legyőzze a gazdaságilag erősebb Franciaországot. De felhozhatnék még Angolországot, Észak- amerikát is, hogy biztosítsuk, melyszerint Angolország hatalma, Északamerikának függetlensége is formáját, emelkedését nem éppen gazdasági erejéről, forrásaiból kapta. Nem; a mi sikertelenségeink, lassú emelkedésünk forrásaink valahol máshol kell lappangjon. És nem tisztán, egyedül — gazdasági viszonyainkba. A hiba máshol van. Mi őszinte igazán fogunk rámutatni. B. Serényi földmivelésügyi miniszter a hus- drágaságról. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter egyik napilap kérdésére a következőleg nyilatkozott a husdrágaságról és annak enyhítésére irányuló intézkedésekről: «A huskérdéssel úgy a tenyésztés, mint a fogyasztás szempontjából behatóan foglalkozom, Értekezletet hívtam össze az érdekéit tényezők bevonásával, hogy az ország érdekeinek legmegfelelőbb szempontokat érvényesíthessünk a szóban levő nehéz kérdésben való intézkedésnél. Annyit már most is megjegyezhetek, hogy a huspiaci viszonyok kedvezőtlenségén rög- tönösen alig lehet segíteni, mert létszámában megcsökkent állatállományunk szükséges felszaporitása érdekében a tenyésztésre alkalmas anyagot még inkább el kell vonnunk a vágóhidaklól, mint valaha. Ezen a módon legalább azt biztosítjuk, hogy egy-két esztendő múlva állatállományunk ily módon elért szaporodása arányában a vágóállatállomány is jelentékenyen megnövekedik és a husszükségen Gyökeresen segíthetünk, ügy látszik a gazdaközönség is tudja, hogy tenyészállatállományát szaporítani kell s ezért a drága árak ellenére is, mind kevesebb marhát juttat a mászárosokna. A gazdaközönségnek ezt az eljárását csak helyeselni lehet. A városi fogyasztó közönségnek pedig törekedni kell a hus- hiányt más megfelelő táplálékkal pótolni. Ez általános megjegyzéseken túl, részletes nyilatkozatokba nem bocsátkozhatom, mert hiszen, amint említettem, épen most tárgyaljuk azt a kérdést, hogy miképen lenne lehetséges a fönnálló súlyos városi fogyasztási viszonyokon a magyar állattenyésztés első rangú fontossággal biró érdekeinek sérelme nélkül segíteni. Részemről mindent megteszek, hogy a piaci fogyasztási cikkeknek, tehát a húsnak is mesterséges megdrágítása lehetetlenné tétessék. Ez a cél azonban az intézkedésnek egész hoszzu sorát tette és teszi szükségessé, melyek nyilvános pertraktálását most idő előttinek tartom». Megnyugtatólag, de egyúttal biztatóan hangzik a földmivelésügyi miniszter nyilatkozata, hogy most már minél kitartóbban folytassuk állattenyésztésünk védelmi akcióját. A földmivelésügyi kormány igazat ad az országszerte megnyilatkozó gazdaközvéleménynek, melynek igy bizonyára lesz annyi ereje, hogy az osztrák nyomást még akkor is ellensúlyozza, ha a magyar főváros túllicitálja Bécset a magyar mezőgazdaság elleni hadjáratban. A földmivelő népen a sor, hogy szavának fölemelésével erősítse a magyar földmivelésügyi kormány helyes állásfoglalását. A szarvasbogár képes egy kocsit elhúzni, amely ötvenszer többet nyom mint ő maga. — A nyáron uton-ulfélen található trágyabogár pedig képes saját súlyának 1750-szeresét hátával felemelni. A gyermeknevelés titkaiból. Élt egyszer, nem is oly régen, bizony talán ma is él — egy bölcs nevelő, tanitó. Messze hire volt. És élt két szomszéd is, — talán ők is élnek. Most is. Vala pedig e két szomszédnak két rossz fia. Egyiknek is egy t. i. És a másiknak is. Sok-sok bánatot, aggódást okoztak ezek a gyermekek az apáknak. Hát elhatározták, hogy felkeresik azt a hires nevelőt, tanítót. Fel is keresték ... És mondotta Péter az egyik szomszéd : — Oh jó és nagy bölcs tanítómester. Pedig én kegyetlenül vertem, de úgy elvertem naponkint a fiamat. A bölcs igy felelt: — Az volt éppen a baj, hogy mindig verted.
