Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-08-21 / 33. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ bérré hosszab idő múltán károsan hat; petyhüdté, fáradttá, s a munkára kedvetlenné teszi. A lakás csak a nap heve és a nagy esőzés ellen véd, de a tikkasztó fülledtség ellen nem. Az urópai ember rövid idő múlva olyan érzékeny lesz #z időjárás folytonos fülledtsége miatt, hogy már a legkisebb alig egy-két foknyi hősíilyedés fázást s kellemetlen borzongatást okoz neki. A tropikus vidék vasutját és hajóját egészen különös módon kell berendezni, hogy az utasok éá alkalmazottak némiképpen elviselhessék a nagy forróságot. A munkásviszonyok is egészen mások ottan, minálunk. Erősebb dologra csak a szerecsent lehet használni; de ennek is korlátolt a munkaideje. A hideg és meleg bizonyos ideig jó hatású ingerrel van a szervezetre, de huzamosabb idő múlva ez az inger meglassítja az egész szervezet működését. A szigorú, hosszú tél lustává és kényelmessé teszi az embert; ezt nemcsak az állatok téli álmáról Ítélhetjük meg, hanem az északi országok lakosainak életmódjáról is. A legegészségesebb a mérsékelt zóna éghajlata. A hideg és meleg váltakozása nagyon jó hatással van az ember szervezetére s fokozza az értelem fejlesztését. Az időjárásnak különös befolyása volt a világtörténelmi eseményekre is Zuhogó zápor és vizáradás segítette Blücher-t, mikor Katzbachnál a franciákat megverte. Az oroszoknak 1812-ben jó segítőtársuk volt a rettenetes hideg, míg 1877-ben és 1878-ban a Sipka-szorosnál nagy veszteséget okozott: ezer meg ezer katonát temetett maga alá a hó fehér leple. A fagy is segédkezett egy ízben a franciáknak; lehetővé tette 1195-ben a hollandus llota meghódítását. A francia lovasok egyszerűen odalovagoltak a jég közé szorult hajókhoz s könnyű szerrel hatalmukba ejtették az egész flottát. Dr. M. I. A nép felvilágosítása a tüdővészről. Az élet után legnagyobb kincsünk a jó egészség. A nemzet vagyonának pedig legbecsesebb része és igazi alapja: az egészséges, munkabíró társadalom. Ezt a drága nemzeti vagyont fenyegető és romboló betegségek közt egy sincs, mely annyi pusztítást vinne végbe, mint a gümőkór, a tüdővész. Magában Budapesten a gümőkóros betegeknek száma körülbelül 17.500 ember, ebből: tizenhat és ötven életév közölt van 15,000 ember. Közülük szegénysorsu 14,000 ember. Már munkaképtelen 12,500 ember. Évi munka-érték veszteség 7-500,000 korona. Legkevesebb ápolási költség 4.500,000 korona. A közvagyon egyenes károsodása Budapesten egy évben legalább 12.000,000 korona. 7 Összevetve a főváros lakosságát az egész ország lakosainak számával, maga ez a gazdasági kár, amit a gümőkór hazánkban okoz évenkint 28.000,000 koronára rúg. Nem is szólva arról a sok gyászról, családi csapásról, amit ily elterjedt betegség és sűrű halálozás majdnem minden családban okoz. Ez az egy betegség több emberáldozatot követel, mint a többi fertőző betegségek együttvéve. A gümőkór ellen való védekezésnrk leghatékonyabb eszköze a felvilágosítás, a nép ismereteinek a gyarapítása. Mert hiába, a tüdővész a nép betegsége. A védekezésnek a leghatékonyabb eszközei: a tisztaság, friss levegő és napfény; csupa olyan eszközök, melyek az anyagi javakban nem bővelkedő embernek is többé-kevésbé rendelkezésére állanak. Mégis Magyarországon az Alföldön van ez a betegség elterjedve, vagyis oly vidékeken, ahol a védekezés eszközei oly bőségesen állanak a lakosság rendelkezésére és ahol a nép az anyagi jólétnek tűrhető fokán áll. Mi lehet tehát az oka annak, hogy éppen ezen a vidéken pusztít a gümőkór olyan nagy mértékben ? Csak az lehet oka, hogy a nép zöme nem ismeri a betegség mivoltát, nem tudja, hol fenyegeti a fertőzés veszélye, miképpen óvakodjék tőle, vagy mikép igyekezzék kigyógyulni belőle. Okolicsányi-Kuthy Dezső dr. főorvos, egyetemi tanár két könyvben dolgozta fel népszerűén mindazt az ismeretet, amelyet a tudományos kutatás és a szociális védelmi törekvések a gümőkór kérdésében napjainkig, mint tudnivalót felderítettek. Teljes útmutatója a két könyv a tüdővész ellen való védekezés dolgában mindenkinek, a legnagyobb műveltségű embertől kezdve, a nép egyszerű fiáig. A nagyobbik mű anyagát a szerző négy előadásba sorozta; Az elsőben a gümőkór okozóját, a gümőcsirát, ennek életfeltételeit és az emberi szervezetre gva- korolt hatását ismerteti. A második előadásban a gümőkór elterjedését öröklékenységét és az ember hajlamosságát ismerteti a könyv. A harmadik előadás a fertőzés gyakoribb módjait ismerteti. A negyedik előadás a gümőkór ellen való védekezésről szól. A védekezésben részt vesznek a hatóságok, részt vesz a társadalom és részt kell vennie az egyénnek magának. A hatósági védekezés a köztisztaság gondozásában, helyes népélelmezési és lakásügvi politikában, a műhelyek egészséügyi kötelező gondozásában, kötelező lakásfertőtlenitésben, tüdőbeteggondozó intézetek és szanatóriumok felállításában áll. A legjobb minőségű háztartási és gazdasági olkkek, hamisítatlan Jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezde- ■—— -. ------r ményezői forduljanak útbaigazításért a —......— ----------„H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, — - ■ ■ 43 TT 3D _A_ 3? 43 S T. ■ ■-----------------------' Kö ldökéhez ma már több mint fiOO fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek
