Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-08-21 / 33. szám
XIII. évfolyam. Szatmár, 1910 október 23. 33-ik szám. Megjelenik műiden vasárnap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Arany János-utca 17. szám. FELKI ŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS : BODNÁR GÁSPÁR Előfizetési árak: Egész évre .... . . 4 koron*. Fél évre ................... . . 2 Negyed évre . . . .1 A mi a magyar emberből hiányzik . . .. (B). Sokszore lmondjuk ,elmondják hátunk mögött... megmondják szemünkbe, hogy hát: — Sok szép és meglepő tulajdonsággal áldotta meg a Teremtő a magyar embert. Bizony, hogy két kézzel szórta Isten az ő elméjébe, szivébe, még akaratába, hát még érzésébe a virtusokat, erőket, erényeket — egyaránt. Hanem aztán, mintha egyik másik virtusból, erényből a többihez mérten kevesebb jutott volna nekie. így, hogy a legszembeszökőbbekből válasszunk, hiányzik a magyar emberből-----A k itartás ereje. És csudálatos. Nem mindenben. Nem is mindig. Amiből azt kell következtetnünk, hogy voltakép ennek a szép erénynek, erővel, mondhatjuk hatalommal is birtokában van ő. Már, mint a magyar ember. Csak bizonyos esetekben, körülmények közt nem tudja vagy inkább nem akarja felhasználni. A magyar ember például kitartó harcosnak, katonának bizonyosuk. Munkában? Nem vág olyan rendet pitymalattól-öreg estig talán egyetlen nemzetnek munkása, mint a magyar munkás. Kitartó a magyar az áldozatkészségben ... Földjének szeretetében. De nem kitartó ... bizony hogy nem — sok más mindenben. így például, hogy most csak ezekről a jelenségekről emlékezzünk... nem kitartó üzleti dolgokban. Nem kitartó az összetartásban. Az egyesületi, szövetkezeti élet fejlesztésében. Nem kitartó gyümölcsösének, fainak ápolásában. íme, csak úgy hevenyében markoltunk bele a magyar természetbe, egyéniségbe és mennyi sajnos jelenséget hozhatunk fel a magyar kitartás gyengeségeiről. Azt mi általában nem mondjuk ám, hogy a magyar nem üzlet-ember. Bizony van üzleti szellem a magyar emberben is. Kitűnt ez most különösen a szövetkezeti életben. Csakhogy a magyarnak az a hibája, hogy ő mindjárt látni, érezni akarja az eredményt. És hamar csügged. Pedig öreg hiba ez az üzleti életben. Ivell-e bővebben fejtegetni — miért ? Éppen ez öreg hiba okoz nagy nehézségeket a szőve!kezeti életben. Örömmel halljuk azonban, hogy már e tekintetben is nevelődik, képződik a magyar kitartás és okos üzleti szellem. Abban sincs nálunk hiba, hogy van kedve a magyar embernek az alkotásra. Az egyesületi élet szervezéséhez van érzékünk is. Megcsinálunk mi lehetőleg minden jót, a minek üdvös, áldásos voltát értelmünk megkapja és érzelmünk átérzi. Csak az a baj, hogy aztán a megalkotott dolgok, intézmények fejlesztésében, erős kezekkel való vezetésében kevesen maradnak a gáton. Rendesen egyes lelkesebb, ideálisabb egyének vállaira nehezednek a gondok, a terhek. Persze, hogy ha ezek az erők kidőlnek vagy lankadnak, velük dőlnek és hanyatlanak az intézmények is.
