Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-07-10 / 27. szám
4 MAGYAR FÖLDMIVELO az öreg, — majd megsegíti a jó Isten. Mert lássa a gyerek természete sokkal szivósabb, mint a meglett emberé. Nem pusztul el az olyan könnyen, dehogy is pusztul, no ... Jól esett a gazdának a vigasztalás. Sajgó szivébe reménysugár lopódzott s ettől sötét, borús arca felderült egy kissé. Hálatelt szívvel, szinte áhítattal nézett az öregre, mint a Megváltó képére... — Ha megél a gyerek — mondta reménykedve, — akkor a koporsóból szép, cifra talicskát faragok neki.. . szép, cifra talicskát ... S belemelegedett a gondolatba, bog}' megél a gyermeke. — Nem engedem meghalni, — mondta nekitüzesedve — megbirkózók a halállal... Nem engedem a gyermekem... Oda ülök az ágya mellé. Megfogom kis kezét és mesét mondok neki az erdei tündérről, az aranyhaju királyleányról, meg a hétfejü sárkányról. ... Hogy szereti a mesét a lelkem, galambom ... Igen, mesélek neki, mindig mesélek ... Nem látott már semmit, csak az ágyban fekvő, lázban égő kicsiny gyermekét. Nem hallott már semmit, csak kis gyermekének okos beszédjét, amint a fülébe súgja: — Édes apám, úgy fáj... ne hagyjon... Most már repült volna haza a szélvész szárnyán. Hirtelen ráhúzta a takarót a koporsóra, aztán ostorával meglegyintette a didergő lovakat • — Gyi! Tündér! Csillag!... ne... — s a lovacskák szaporán nekivágtak az országutnak ... Révész Mihály. % A kígyó táplálkozása. Hagenbeck, a hires állatkereskedő, Hamburg mellett levő nagy állatparkjában kísérletet végzett arra nézve, hogy mekkora egy óriáskígyónak az étvágya. Az állatkerti kigyó néha fél, sőt egész évig is mozdulatlanul fekszik és ez idő alatt nem is eszik. Utána egy házinyullal vagy tyúkkal az éhsége többnyire lecsillapítható. Azelőtt általánosan elterjedt volt az a nézet, hogy az óriáskígyó csak eleven állatot eszik, de Hagenbeck megölt állat elfogyasztásához is hozzá szoktatta a maga kigyóit. A kigyó azzal árulja el az éhségét, hogy nyugtalanul mozogni kezd. Ha ilyenkor megölt vagy elhullott állatot dobnak a ketrecébe, villámgyorsan ráveti magát, körülcsavarja és fogaival rendesen a préda fejét ragadja meg. Körülcsavaro- dás közben a torka néha egy méternyire is kitágul. Egy huszonöt láb hosszú borneói óriáskígyó negyvenöt fontos malacot félóra alatt fogyasztott el. Egy python két kecskét falt föl s pár nap múlva már egy hetven fontos kőszáli zergét evett meg, melyet előbb két, később három csavarodásban gyürözött körül s hatalmas izmaival összetörvén csontjait, alaposan megvékonyitott, hogy annál könnyebben elnyelhesse. Meg lehetett figyelni, hogy a zerge teste négy-tizenöt percnyi időközönkint mindig egy-egy rándulással csúszott lejebb a torkába. Harmadfélórai marcangonlás után a zer- gének már csak a lába látszott ki a kigyó torkából. Az emésztés aránylag gyorsan, kilenc-tiz nap alatt történik. A negyvenöt fontos malac teljes megemésztése Hagenbeck észlelése szerint, tizenkilenc napig tartott. Érdekes az a megfigyelés is, hogy ha a kigyó hullát nyel el. akkor vízmedencét keres föl, napokig elhever benne s csak a fejét tartja ki belőle. Az idő az arcot szántja fel és a homlokon arat. * Jól jár az olyan férfi, ki feleséget kap, olyat ki nem csak szeretni, de dolgozni is tud. GARDÁK VILÁGA. bp K3 ea A szőlőtermés. A magyar királyi szőlészeti és borászati felügyelők jelentés szerint a nevesebb bortermelő vidékeken a szőlő állapota a következő: Budapesti kerület (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a biai, gödöllői, monori, pomázi, ráckevei és váci járásai és Fejér vármegye): Lisztharmat kevés mutatkozott, ellenben a szőlőmoly újra föllépett, helyenként jégkár is volt. csak a peronoszpbra a hegyi szőlőkben 20—30 százalék, a homoki és sik fekvésű szőlőkben 40—50 százalék, sőt helyenként még több kárt tett. Közepesnél gyengéb termés várható. A tavalyi és régebbi bor készlete nagyon megfogyott, mind az uj-, mind az ó-bor ára rohamosan emelkedik. Uj-bor ára hektoliterenként 34—44 korona, az ó bor ára pedig 36—52 korona, sőt vidékenként még nagyobb. Szekszárdi kerület (Tolna és Somogy vármegye): A mutatkozó termés folytonosan pusztul és keves- bedik. Termésmennyiség: igen gyönge, holdanként alig 5—6 hektoliter. A múlt évi készlet igen csekély, ára 40—60 korona közt váltakozik. Egri kerület (Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye): A szőlők állapota, tekintve egyes vidékeken a jégokozta károktól; kielégítő. Nagyobb peronoszpora kár van a homoki szőlőkben, a hegyi szőlőkben szórványosan előfordul a fürt-peronosz- pora is. Kát. holdanként átlag 16—20 hl. termés várható. Tarcali kerület (Zemplén és Abauj-Torna vármegye): Abauj-Torna vármegye szőlői egészben véve jó termést ígérnek, úgyszintén Zemplén vármegyében is a jégveréstől megkímélt részeken nagy termés várható és pedig: Tállva. Mád, Zombor, Monok, Szerencs, Sebesbénye, Bekecs, Erdőbénye község szőlőiben, Tokajhegyalja többi községében azonban egy-két hordó bornál alig lesz több kát. holdankint. Szatmári kerület (Szatmár és Ugocsa vármegye): Az esős időjárás következtében a peronoszpora rohamosan terjed és nemcsak a lombot, de a fürtöket is megtámadta. Nagyon rossz termés várható. Borkészlet nincs. A bor ára emelkedik 40—48 K-ig hektoliterenkint. Bihardiószegi kerület (Bihar és Hajdú vármegye): A közepesnél valamivel jobb termést várunk. Ha a szárazabb idő be nem áll, a fürt-peronoszpora a termés nagy részét még tönkre teheti. Kecskeméti kerület (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének abonyi-alsó, alsódabasi, dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházi, kunszentmiklósi és nagykátai járásai, továbbá Csongrád, Békés és csanád vármegye): A termés igen változó, általában gyönge középtermés lesz. A must ára 30—36 korona hektoliterenkint. Szabadkai kerület (Bácsbodrog és Torontál vármegye): A folytonos esőzés, a nagymértékű jégverés következtében a peronoszpora a fürtöket, valamint a lombozatot nagy mértékben megtámadta, úgy, hogy a szőlők 90 százaléka termés nélkül várja
