Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-01-16 / 2. szám
6 MAG YAK FÖLDMIVEL Ő Vendég jön a szegény emberhez. A szegény ember házában nem volt sem kávé, sem dohány. Elküldte kát szolgálóját, hogy szerezzen valahol kávét és dohányt. Addig is feltetté a tűzre a kávé vizet. Igen ám, de a cseléd nem kapott már sehol hitelbe sem kávét, sem dohányt. Látta a feleség férje kellemetlen helyzetét, e szavakkal lépett be férjéhez é? a vendéghez : . — ügy látszik, fiam, hogy nincs kávé itthon, de forró vizünk van. Kínáld meg kedves vendégünket egy meleg fürdővel. ISMERETES-TÁRA. Magyar harangok. Irta: Hanusz István. IV. A dédesi (Borsodmegye) katholikusok harangját Danyi-nak nevezik, a reformátusokét Bajusz-nak, Az elnevezés eredete az, hogy Komoróczy Dániel nagytapolcsányi birtokos, a mint a serényi grófok dédesi tiszttartójával, Rátkai Barnával a sajó-szent- péteri Sodorna vendéglőben mulatott, virtuskodás közben megvette százforintért az utóbbinak félbajuszát; a jó tiszttartó a vételárt a két eklézsiának adományozta, mert éppen harangcsináltatásban voltak és jól esett nekik a pótlék. Meg is hálálták a megfelelő név megörökítésével. Máramarosban a közép-apsai egyik fatemplom harangját Rákóczi harangnak hiszik, mivelhogy 1694- ből származik. Hires volt búgó hangjáról a debreceni Rákóczi- harang, melyet a Rakamaznál elfoglal ágyukból öntetett a fejedelem Gyulafehérváron 1636-ban és Debrecennek szánt. Az átvételére érkezett két városi tanácsos egyike egyúttal egyik er^plyi főur menyasszonyát is elvitte feleségül. Lórantffy Zsuzsánna fejedelemasszony volt a biró a versengésben és úgy Ítélt, hogy azé legyen a lány, a kit szeret. így lett az erdélyi bogárszemü lány debreceni menyecske. Első vőlegénye az érte vivőit párbajban elvesztette jobb karját, a ballal pedig önszivét döfte keresztül; nem tudott felejteni. A debreczni uj öregharang pedig utóbb évről-évre elsiratott egy gyermeket a tanácsosék házától, mintha a régibb vőlegény bánatát búgná. Megrepedt 1802-ban a harang, újra öntötték a régi 3500 kilogram súlyig és visszanyerte a régi bánatosan búgó hangját. 1875-ben ismét újra kellett önteni. A kassai görögkatholikus hitközség 1898-ban két harangot öntetett. A rituális rutén nyelvű fölírás helyett az egyiknek jeligéje: »Isten áld meg a magyart!« A másiké: »Isten áld meg a hazát!« A szép erdélyrész elnémult és még zengő harangjai között sok a történeti emlékű; az elnémulta- kat, vagyis a magyarságukat veszített harangokat mélyen gyászolja a honfiúi szív. Vajha újra megszólalnának, mint a bolgárországi harangok, melyeket a hóditó török Konstantinápoly bevétele (1458. év) után némitott el; de mikor a múlt században megszólalhattak újra, sirt őrömében a bolgár nép. Erdélyrészben a vizszilvásj templom tornyába a méhtenyésztés hasznából vettek harangot 1625-ben. Ha össze nem zúzta volna a magyargyéres- monostori harang a kis Debreceni Márton jobb keze hüvelykujját, az apja fazekast, gerencsért nevelt volna belőle — de mivel a fiú tehetetlenné vált a korongforgatásra, beadta a kollégiumba tanulni és lett belőle iró, a Kiowi csata cimü hősköltemény megalkotója. Bölőn község volt a Székelységben az első, mely odaadta harangjait 1848-ban ágyuanyagnak a haza védelmére és csak egyet tartott meg, hogy meghúzhassa, ha veszedelem fenyeget. Háromszék 125 harangot adott arra a célra, Marosszék 93-at, Aranyosszék 25-öt, Udvarszék 14-et. Keresed falu sajnálta odaadni a harangját, azért a Lencsés kútba vetette, a szabadságharc leverése után keresték, de nem találták meg. Rászolgállak, hogy meglopják őket. A furtai református templomnak két harangja van: az öregebbik 1743-ikiöntésü, a kisebiket 1849- ben odaadták ágyuanyagnak a nemzeti kormány rendelkezésére. De mivel nem használódott föl, Aradról 1850-ben kegyelmes leiratot kapott az egyháztanács, hogy hazaviheti, ha szépen kéri. A presbitérium azonban inkább újat öntetett 1854-ben, hogy sem a némettől kelljen kérnie. Nincs a harangnak szive az érctestben, csak hosszú nyelve és mégis tud az ember-szivhez szólni, megírta felőle már a XVII. század elején Benitzky Péter, hogy : Harang is csak hirdet, De maga nem mehet Templomba a misére. (Vége.) Nevető fejfa. ITT NYUGSZIK EGY CSIZMADIA ÉS ANNAK A KERESZT FIA S KERESZT FIÁNAK A FIA MIND A HÁROM CSIZMADIA. Hsán TAS ÁCSADÓ. ma na am H ■ B Tartalékosok kárpótlása. A szerb mozgalmak idején csapatostul hívták be a tartalékosokat Boszniában teendő katonai szolgálatra. A behivottak nagyrésze kereset nélkül hagyta családját, akiket most részesít megfelelő támogatásban a hadügyminisztérium. A jelentkezőknek a honvédelmi miniszter folyósítja a segítséget. Minden családtag megkapja a kárpótlást. Még pedig nyolc éven felüli tag (ide tartozik az apa, anya, nagyanya, após, anyós, gyermek, testvér) naponkint 63 fillért, nyolc éven aluliak ennek a felét, ha bebizonyították, hogy teljesen a behívott tartotta el őket. A kárpótlás idejét minden tartalékosra egyformán 1909. év március 16-től, a leszerelés napjáig állapították meg. * Lehet-e a volt rab községi elöljáró ? Egy vidéki községben egy 18 éves korában fogház büntetést kiállott s ma már ötven éves egyént községi elöljárónak jelöltek. A belügyminiszter a felebbe- zése elutasításával kimondta, hogy az illetőt községi elöljáróvá meg lehet választani, a virilisták névjegy-
