Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)

1910-06-26 / 25. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 8 — Villám által megzavait tárgyalás. A tatai járásbíróság épületébe hatalmas villámcsapás sújtott. A villám a tárgyaló terembe hatolt, ahol á komáromi kir. törvényszék egyik bírói kiküldöttje tartót! hivatali vizs­gálatot. A villám az összes jelenlevőket a földresujtóttá, kik hosszabb ideig hevertek eszméletlen állapotba a földön. Hogy zuzódásokon és hosszabb rosszulléten kiví'il egyéb baj nem történt, azért volt, mert mikor a villám lesújtott, több ágra szakadt. — Kincskeresők Temesváron. A városban az a hir terjedt el, hogy a honvédsereg hadipónZíárát a a szabadságharc leverése után a környéken temették el. Akadt két ember, névszerint Koncz Ferenc és Kocsis István, a kik azt állítják, hogy ók tudják, hogy a kincs hova van elásva. Kértek is az államtól engedélyt a kincs kiásására. Ez az engedélyt megadta, de a kincs egyharmadát lekötötte az állam számára. Mikor a két kincskereső nekilátott az ásásnak. Temesvár városa is kikötött magának egy har­madol, miután az a terület, ahol a kincs állítólag el van ásva, a város tulajdonát képezi. így a kincskeresőknek csak a kincs egyharmada kerülhet birtokába. — Nagy vasúti szerencsétlenség Franciaország­ban. Paris közelében borzalmas szerencsétlenség történt. A gyors vonat belerohant a személybe. Húsz ember meg­halt és nagyon sok utas megsebesült. Az összezúzott kocsik lángba borultak és az utasok ott égtek. — Villámütés a fa alatt. Megrögzött rossz szokásuk a vihar elől menekülőknek, hogy fák alatt húzzák meg magukat, ahol pedig csak vesztüket találják. A héten Trsztena árvamegyei községben nagy zivatar volt. A vihar Stefanidesz Ignácnét a mezőn érte. Az asszony a zivatar elől a fa alá menekült és itt villámcsapás érte. Félholtan vitték haza. Ez az idén már legalább tizedik baleset, csu­pán a fa alá menekülés mia,tt. A kit elér a vihar, lapuljon meg eg3’ árokban s a mcgázáson kívül nem lesz semmi baja. — A Béga áldozatai. Alig múlik el nap, hogy az uj Bégameder, amely Temesvár kellő közepén van, áldozatot ne követeljen. A medernek nincs kerítése és egy vigyázatlan lépés az ember életébe kerülhet. A legu­tóbbi napokban két gyermek fulladt bele a vízbe. Pisztricz Tódor munkás Mészáros Anna munkásnővel egy Farkas­utcai korcsmában idogált. Éjfél tájban az asszonnyal, aki­vel vadházasságban élt, ittas fővel hazafelé indult Az asz- szony a Béga partján leült pihenni, Pisztric Tódor nem akarta megvárni és hazafelé indult. Alig tett néhány lépést, hangos sikoltást hallott és rémülten látta, hogy Mészáros Anna a vizbe esett Az összecsoportosult közönség közül senki sem mert a szerencsétlen nő segítségére menni. így ott veszett a folyóba. Holttestét még nem találták meg. ■n A SZERKESZTŐSE® TELEFONJA. « BOB Tanító. Nem lapunkba való. Pedagógiai lap jó hasznát vehetné. Szent igazságokat és pompás megfigyeléseket tar­talmaz. Mert való például, hogy csak erre reflektáljunk: Barátaink, embertársunk, kollegánk egy-egy gyengeségének hiénaszerü kihasználása, a vele való terror, a mindenáron való fölülkerekedés láza, az akarnokok, a gyenge jellemek, az üres lelkek tulajdona. Kéziratát julius hóban még meg­őrizzük. — Olvasónó'. Nem bírta lelke már a titkot? Kiesett, kipottyant belőle ? És még is szerencsésen megszabadult a kellemetlenségtől. De most aztán hallgasson ám. — Pedagó­gusunk. Bohónak szabad lennünk, de eszeveszettnek nem! Ez alól kivétel a papagály összes színeivel sem képzelhető. — Cs. K. Úgy dől belőle a szó, mint lyukas zsákból n köles. Majd a »Téli Estékében. — Falusi gazda. Pert nem ajánlunk. A fiskális kéz ? A tud ám igazán markolni. Mert annak nem öt, de száz ujja van. És mind a két kezén. így egynél több juthat az ön torkára is. Nincs rossz föld, csak rossz gazda. — HamupipSke. Ön rá tudná beszélni még az ördögöt is, hogy mosakodjék meg — szapannal. Jönni fog. — K. K. B-nd. Az érzékenykedés sok embernélfEkomédia. De legtöbbnél rész­vétre érdemes — betegség. ■fflOBBSa AMERIKA. BB5ZSEB b a a Pusztulnak véreink a tengeren túl. Amerikai magyar munkások szerencsétlensége. Newyorkból két katasztrófáról érkezik hir, mely­nek áldozatai nagy részben kivándorolt magyar munkások. Utah államban, az Ogden mellett lévő és az Union Portland Cement-társaság telepén fel­robbant négyszáz hordó puskapor, a mellyel egy halmot akartak felrobbantani. A puskapor idő előtt felrobbant és a közelben dolgozó munkások közül sokat elpusztított. Tizenhét embernek teljesen nyoma veszett és azt hiszik, hogy ezeket a robbanás ereje szaggatta darabokra. Az eltűnt munkások között hét magyar van, mig a többiek nagyobb részben olaszok és japánok. A telefon- és táviróvezetékek az egész vidéken megrongálódtak,és az első híradást futárral továbbították a szerencsétlenség színhelyéről. Newyorkban tizenkét magyar munkás tánc- mulatságról ment haza teljesen ittasan. A munká­sok egy tábarakban laktak. Hazaérkezve, valamin összevesztek, verekedés támadt s közben feldöntöt- ték a petróleum lámpát. A barak lángba borult s mind a tizenkét munkás odaégett. Igen, a magyarnak ősi súrlódási kedve, ter­mészete szökik ki ott, a tengeren túl is. Itthon se’ tudunk megférni egymás mellett. Ott künn Ameri­kában is összevesznek, dulakodnak és vakon rohan­nak a szerencsétlenségbe. * Roosevelt hazaérkezése. Amerika minden államából összesereglett nagy né'ptömeg viharos ünneplése között érkezett meg Roosevelt, az Egye­sült Államok volt elnöke a Hudson-vesztegzár- kikötőbe. A mikor a gőzösről egy vámhajóra szállt, a kikötőben horgonyozó összes hajók hosszas sípo­lással üdvözölték, egy csatahajó és öt torpedó- naszád pedig üdvözlő lövéseket adott. A Batíery- parkban a hol Roosevelt a Hudson folyón fölfelé hajózva partra szállt, állványt emeltek, a melyen mintegy kétezerötszáz meghívott vendég, köztük a kabinet tagjai, szenátorok, képviselők, a washing­toni diplomáciai testület képviselői, különböző államok kormányzói, számos polgármester és a közélet más kiválóságai foglaltak helyet. Gaynor polgármester üdvözlő beszédet mondott, melyre Roosevelt válaszolt. Taft elnök nevében szárny­segéde, Butt kapitány, Meyer tengerészeti és Willson földmivelésügyi államtitkárok üdvözölték Rooseveltet. Délután háromszáz főnyi lovaskisérettel, kocsin haj­tatott Roosevelt az ünnepiesen föllobogózott Brod- way-on keresztül a Centralparkba, hol egyesületek, veteránok és beláthatatlan néptömeg fogadta lelkes ovációkkal. Ezután Roosevelt Oysterbayba hajtatott, a hol szomszédai szívesen üdvözölték. A volt elnöknek — mint a lapok Írják — egy uj állást szántak. Egy békéltető-bizottság van Ame­rikában alakulóban, a melyben az amerikai munká­sok minden kategóriája képviselve lesz. Rooseveltet föl fogják kérni, hogy vállalja el ennek a bizottság­nak az elnöki tisztét. A bizottság célja, hogy a munkások és a munkaadók között fölmerülő vitás kérdéseket elintézze és a sztrájkokat megelőzze. Rooseveltnek a fáradságáért 100.000 dollár fizetést fognak fölajánlani. ______lógnak tölajanlam. yp ^________ MO RVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, 8ZATMÁRON. Cj

Next

/
Thumbnails
Contents