Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-05-01 / 17. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 7 a. fővárosi pa-tilsáig lo an. f I Evés közben | | • • jö az étvágy ■ • Nagy csempészetre jött reá a fővárosi rendőrség. A fővárosi két legnagyobb patikában botrányos csempészet folyt már évek óta. Az úgynevezett »szakharin«-!. csempészték. Más patikákba. Ausztriába és itthon. Városokba és falvakba. Ez a szakharin amolyan cukor-anyag. Amit csak kis mértékben és orvosságként szabad árulni. A tiszta szakharin 500-szor édesebb — cukornál. A készített is négyszázszor. Pompás cikk, pompás dolog. Mert iszen, ha a kávét három kocka cukor helyett egy gombostű fejnyi szakharinnal is megédesíthetem : ez nagy takarékosság. De még milyen. Csakhogy más itt a bökkenő A szakharin az úgynevezett cukor betegeknek — orvosság, mentő orvosság. Az egészséges embernek pedig nagyban és folytonosan használtan — valóságos méreg. És hogy mig az igazi cukor, mértékkel nagy és szükséges táplálék. Addig — a szakharin nem táplál. De öli az idegeket és vakítja, tönkreteszi — a szemet. De ez csak egyik oldal! Más, hogy az államot a cukor jövedéki adó csökkentése miatt milliókkal és milliókkal károsítja. És meges — más ... Hogy zsendülő cukor iparunkat tönkre teszi. A gazdákat, a répatermelést akasztja, kevesbbiti. Fel is tűnt már évekkel ezelőtt, hogy úgy Magyarországon, mint Ausztriában sokkal kevesebb igazi cukrot fogyasztanak. Pedig természetesen többet kellene fogyasztani. Több jövedelemnek kellene befolyni. Hát most már kipattant. Két dús jövedelmű patika: a Török és Egger patika tisztességtelen dolgokat műveltek. Szakharin belyársággal foglalkoztak. Ezt az anyagot óriási mennyiségben tartották raktáron. Szállították Kárpátoktól Adriáig. Még azon is túl. Messze földre — országokba. Patikájuk tisztességes utón is milliókat hoz, jövedelmez. Nem elég. Evés közben jön az igazi étvágy. A na^y jöve- lem legjobb talaja — a kapzsiságnak. Évek kellettek, hogy rájöjjenek — a csalásra. A kapzsiságra. Most aztán rajta vesztettek. A vizsgálat erősen folyik. Csak hadd folyjék. Mi pedig rostáljuk meg ezt az ügyet, hogy tisztán láthassunk. SPEKTATOR. A majorosnál. — Jó tejhez szeretnék jutni. Mi az ára egy liternek *? — Tíz krajcár. — De én egészen tiszta tejet akarok. — Akkor tizenkét krajcár. — Szeretném azonkívül, ha a fejésnél a cselédem ott lehetne. — No, akkor — tizenöt krajcár. Csalás 33 33 Sri I 17 J S A S ? ül 81 A magyar nő. Tegnap és ma, hajdan és most. A kath. Nővédő-Egyesület minap tartotta meg rendes közgyűlését Budapesten. Prohászka székes- fehérvári püspök elnökölt, a ki lelkes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Farkas Edit alapítványi hölgy beszámolója után Mailálh József gróf tartott — mint a Budapesti Hírlap írja — gondolatokban gazdag előadást a tegnap és ma asszonyáról. A magyar nőről. Az előadás igen nagy hatást tett. Módunkban lesz lehetőleg az egész előadás hiteles szövegét közölni. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy ez előadást meg kell szívlelnie a magyar társadalom minden osztályának. Mert benne van a nemzet szociális újjászületésének egész gondolata, iránya és reménysége. A Gyermekvédő Liga közgyűlése. A Gyermekvédő Liga is a múlt héten tartotta közgyűlését. A gyűlést Edelsheim Gyulai Cipót gróf vezette. Nagy közönség volt jelen. Látszik, hogy a gyermekvédelem ügyét hazánkban szivén hordja a társadalom. Elsimult az a sajnálatos válság is, melyen ez évben a liga keresztül ment. Nagy tandíj volt ez, de jó iskola arra, hogy az embereket jobban megválogassák és megismerhessék. A liga egy esztendei működéséről Ruffy Pál számolt be. Vay Gáborné grófné nagy érdekű felolvasást tartott, majd Prohászka püspök mondott magas szárnyalásu beszédet. A Gyermekvédő Ligáról legközelebb mi is elmondjuk szerény véleményünket. A választási küzdelmek. Vasárnap ismét politikai vasárnap volt. Az ország figyelme különösen Szatmárra volt irányítva, ahol Tisza István beszélt. Szatmáron lelkesen fogadták Tiszát és úgyszólván semmi sem zavarta meg itten való létét. Szónoklatát meghallgattam. (Szerk.) Valóban nagy szónok, de nem a legnagyobb és nem is a legelragadóbb e hazában. De nagy egyénisége azért feledteti mindazt, ami gyengéjét képezi Szikár alakja szinte megnyúlik, mikor beszél. Hangjában nincs csengő érc, sőt inkább tompa. Nyelve, kissé vastag, a mondat utolsó szavait elharapja. De különben száraz hangját hatalmas belső tűz izzítja át. Egyéniségének súlya pörölyként csap az ember eszére" és sikerült ötletei derűt fakasztanak a szívben. Szavai súlyosak és előadásában van valami apostoli, melyben a hazafias érzés, fájó aggódás és reménységek közt rezdül meg benne és a hallgatóságban egyszerre.'] * — A király Budapesten. A király május 8-ika és 14-ike között utazik Budapestre. Bécsböl való elutazásának napja és a budapesti időzés tartama még nincs véglegesen megállapítva. A királlyal a szokásos kiséret is Budapestre jön. Ő felsége kedvező idő esetén rövid ideig Gödöllőn is fog tartózkodni. — Időjelzés. Május havának változási napjai 2., 5., 8., 9„ 10., 12., 16., 19., 21., 24., 25., 29. és 31-ére esnek. Ezek közül legerősebb hatásúak a 8., 12., 19. és 24-iek, inkább hűvös, hideg, szeles, esetleg csapadékos, mint enyhe jelleggel. Május havának eleje majd a 13 és 19-i közti időszak, valamint a 25 és 29-i az, amelyben az enyhe jelleg leginkább van hivatva a bolygók részéről kifejlődésre jutni. A csapadékos jelleget a 8-i fogja leginkább előmozdítani.
