Magyar Földmivelö, 1910 (13. évfolyam, 1-43. szám)
1910-01-16 / 2. szám
6 MAGYAR FÖLDMIVELÖ B ■ MI UJ8AO? BB Szemle. Csonka-minisztérium. Lukács László, amint őfelségétől megbízatást nyert a minisztérium megalakítására, meg is kezdette a tárgyalásokat. De csak csonka kabinetet tudott összehozni. Az az, hogy több tárcát, (miniszterséget) egy kézben kellett összpontosítania. így a miniszterjelöltek névsora eképp alakult: Elnök, pénzüyy, közoktatásügy, király személye körüli miniszter . Lukács Béla. Kereskedelem és földmivelésügyi miniszter: gróf Serényi Béla. Belügyminiszter: Jakabjfy Imre. Igazságügy miniszter: Varrik Béla. Honvédelmi miniszter: Hazai Samu. Horváth miniszter: 9 9? Hát, mint krónikások és nem politikusok annyit megjegyezhetünk, hogy ilyen minisztériuma se’ volt még az" országnak. Ahol egy ember kezében négy miniszter van. ’Iszen csak munka, gond szempontjából is úgy van a dolog, hogy három emberből kellene, egy minisztert összegyúrni. Igv is lenne elég gondja, baja. A király kihallgatáson fogadta mindjárt a hét első napján Lukácsot. Bejelentette bizonyára a csonka kabinet megalakulását. Az egész ország azt hitte, hogy Lukács nyomban a csonka minszterium kinevezésével tér haza De nem úgy történt ám. A felség meghallgatta Lukács jelentését a csonka minisztériumról — és azt határozta, hogy egyelőre nem határoz. Azaz a döntést fentartotta magának. Lukács tehát nem hagyta el, mint kinevezett miniszterelnök a király dolgozó szobáját. Hanem további rendelkezésig Bécsben maradt. Ám, uj érdekes dolog történik most. Lukács László még ez nap feltelefonálta Bécsbe Héderváry Károly grófot. Persze ehhez a hírhez ujfent sok más hir csatlakozott, mint az már ilyenkor történni szokott. így pl. hogy Lukács már nem lesz miniszterelnök. Héderváry alakitná meg újból és uj emberekből a kormányt; Vagy következnék a ház feloszlatása. És uj képviselőválasztás. * * * Benne vagyunk az »exlexa-hen hát. A pártok nem adják meg a költségvetési meghatalmazást. Igaz, hogy a kormányzat gondoskodott az égető szükségü kiadások utalványozásáról. De mi gazdasági és semmi féle párt vagy egyáltalán politikai szempontból mérlegeljük az exlex állapotnak nagy nyomasztó hatását, sőt veszedelmét az országra. Sok minden üdvös dolog, munka megakad, Sokan érzik ám az exlex kárát. Kereskedelem, ipar, földmivelés — egyaránt. Intézetek, intézmények, sok más üdvös dolgok. Valóban gazdaságilag szerencsétlen állapot. ügy vagyunk éppen, mint egy szatmári esetben, mikor a formuláért el kellett pusztulnia egy életnek. Egy szegény sokat üldözött embert felakasztott valami pénzsovár. Ott lógott, függött szegény egy fán, Még élt, mozgott. Nagy néptömeg gyűlt a fa alá s már egy bátor legény le is akarta vágni. De e pillanatban oda ugrik a város egyik hajdúja, hivatalos embere. — Megtiltom, hogy valaki hozzá nyúljon, levágja, mig a törvény emberei meg nem érkeznek és törvényesen el nem járnak. És a szegéuy akasztott ember elpusztult, mig törvényesen levághatták. Tessék gondolkodni a mi kereskedelmi és gazdasági helyzetünkön, a folytonos felfüggesztések és exlexes állapotokba. * * * Lukács László már nem miniszter elnök. Ő felsége meghallgatta — és megköszönte fáradozását. Nyomban kihallgatásra indult Héderváry Károly, akit a hirály miniszterelnöknek jelölt és megbízta, hogy minisztériumot alakítson. * * * Mi lesz most 9 Az uj miniszterelnök megalakítja kabinetét, még pedig, mint az újságíróknak mondta — tekintélyes férfiakból. És aztán oly prog- rammot ad — szerinte — melyben kölcsönösen király és nemzet megnyugodhatnak. Ha a béke nem sikerül, feloszlatja a házat és uj választást visz keresztül. Uj képviselőválasztás hozhat — úgymond — Lukács is Magyarországban uj politikai alakulást. * — A trónörökös Inkognitóban. Ferenc Ferdinánd fóhercegról érdekes esetet beszél el egy prágai újság. A trónörökös a múlt nyáron kíséretének két tagjával Ko- nopistról zlenici birtokára utazott. A társaság a cernaci vasútállomásról egyenesen átsétált az uradalomba, ahol a főherceg az istállókat akarta megtekinteni. Itt azonban ut- jokat állta az uj istállómester, aki a főherceget nem ismerte. Az istállómester udvariasan figyelmeztette az urakat, hogy a főhercegi istállóba idegeneknek nem szabad belépni, mivel ott a főherceg értékes tenyészállatai vannak elhelyezve. A trónörökösnek tetszett a dolog és magát meg nem nevezve, borravalót Ígért az istállómesternek, ha a tilalom ellenére, mégis bebocsátja ókét az istállók helyiségeibe. Az istállómester azonban továbbra is megmaradt álláspontja mellett és kijelentette, hogy abban az esetben, ba a társaság a központi irodából, vagy magától a fenséges úrtól kapott engedélyt mutat fel, készségesen bebocsátja őket a helyiségekbe, ahol akkor minden borravaló nélkül is szívesen kalauzuk lesz. Ekkor a főherceg kíséretében levő urak egyike egy Írást húzott elő, amelyen a főherceg címere volt látható és ezt felmutatta az istállómesternek, aki most már csakugyan készségesen körülvezette a vendégeket az istállókban. Az egyik mén-csikó előtt megállott és a következőket mondta: — Ezt az állatot a főherceg különösen kedveli, holott én ötven forintot sem adnék érte. A társaság azután a gazdasági udvarba sétált, ahol épen akkor a terményt hordták be. A főherceg itt megkérdezte, vajon milyen volt a termés? — A termés jó volt, hanem mielőtt ez a fenséges ur tudomására jutna, a magasabbrangu hivatalnokok már régen elfogyasztották a javát. A vendégek jót mulattak az istállómester őszinte megjegyzésein, majd később egy automobilon távoztak. Másnap az istállómestert a konopisti kastélyba rendelték kihallgatásra. Képzelhető az istállómester megdöbbenése, amikor a trónörökösben előző napi vendégére ismert. A főherceg azonban a meglepett alkalmazottat teljes jóakaratáról biztosította és jól megajándékozta. — Országos szövetkezeti kongresszus. A Magyar- országi Szövetkezetek Szövetségének alapszabályai szerint a szövetségnek minden második évben kongresszust kell rendeznie. Ezt a tavasszal tartják meg. A kongresszust gróf Mailáth József nyitja meg s a napirenden szerepelnek: a szövetkezeti élet fejlődése; a szövetkezeti ismeretek terjesztése a sajtó és irodalom terén ; a szövetkezetek térfoglalása a közéletben, községi és megyei élet terén; a szövetkezetek szerepe a nemzeti lét föntartásában, végül a hitel- szövetkezetek és fogyasztási szövetkezetek viszonya, egymás iránt való kötelességeik. A kongresszus előkészítő munkálatait dr. Horváth János igazgató és dr. Schandl Károly tit1 kár végzik.